Vasadi Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vasadi Péter
Vasadi Péter.jpg
Születési név Vasadi Péter
Született 1926. június 1. (91 éves)
Újpest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása költő
író
esszéíró
műfordító
Fontosabb munkái Fényromok
Kenyeret adtál...
Hajnal Kentuckyban
Díjak József Attila-díj (1991)
Füst Milán-díj (1996)
Kossuth-díj (2012)
A Nemzet Művésze (2014)

Vasadi Péter (Újpest, 1926. június 1. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és József Attila-díj magyar költő, író, esszéíró, irodalomkritikus, műfordító.

Életútja[szerkesztés]

Hadapródiskolába járt Nagyváradon és 1944-től Thaidorfban (Bajorország). 1947-49-ben Budapesten egy bőrkereskedésben inaskodott. 1948-ban esti iskolában érettségizett. 1951-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar-német (orosz) szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Egyetemi tanulmányai alatt segédmunkából és műszaki rajzolásból tartotta fenn magát. 1952-1967 közt tervezési csoportvezetőként működött a Kohusz Közlekedési Vállalatnál. 1967-től az Új Ember és a Vigilia c. keresztény lapok munkatársa lett, közben 1970-ben elvégezte a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) újságíróiskolát.

Munkássága[szerkesztés]

A magunk kenyerén című antológiában (Budapest, 1971) jelentkezett verseivel (Erdei óda, Hát így mész el, Megtérsz alkonyatkor, Fegyvertelenül, Kiáramlik a szél, Homoakol).[1] Később is szerepelt antológiákban, például Az év esszéi (Budapest, 2003-2006), Karácsony fényei : vallomások, elbeszélések, versek (Budapest, 2011). Egyre több önálló kötettel jelentkezett. Az elvont tárgyiasság versalkotói módszerét alkalmazza, transzcendens ihletésű verseiben és prózájában az irgalom, a szeretet, az emberség kapaszkodóit kutatja.

Németh István Péter költő-irodalomtörténész „Az égi tanonc” című esszéjében (2001) faggatja Vasadi Fényromok c. verskötetét és Innen című válogatott verseit, mintegy érzékelteti Vasadi hitelességét, amire már Esterházy Péter is rámutatott: „Szegény Vasadi Péter! nem elég neki, hogy mi, olvasói, állandóan fiatalságát emlegetjük, pedig Esterházy rég figyelmeztetett: nem mintha VP örökifjú volna, most a hetvenedik életévéhez közelebb olyan könyvvel jelentkezett, mint egy elsőkötetes csodagyerek. Ki más mondhatná ki, s ki másnak hinnénk el olyan evidenciákat, hogy a violának hatalma van, s hogy nem az erőszak erős, hanem a lélekzet.”[2]

Ars poeticája[szerkesztés]

„Az én ars poeticám az akaratlan kiszolgáltatottság; ez nem esztétikai fogalom, bár nem vagyok benne biztos, hogy csak az esztétikai fogalom, amit annak tartunk. Filozófiából, tudományból is átúszik sok minden, utóbbi a legelvontabb költészet; nem az szól bele a költészetbe, hanem benne van.”[3]

Kötetei[szerkesztés]

Fordításaiból[szerkesztés]

  • Lanza del Vasto:[4] Júdás : regény ; [ford. és az utószót írta Vasadi Péter]. Budapest : Ecclesia, 1983. 236 p.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1223–1224. o. ISBN 9630568071  
  • Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 Vasadi Péter szócikkét ld. II. köt. 1708. o.
  • Bozók Ferenc: Szeretet és elfogadás Vasadi Péter írásaiban; in. Vigilia folyóirat, 2016. szeptemberi lapszám
  • Halmai Tamás: Szegénység és ragyogás. Írások Vasadi Péter műveiről; Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút, Bp., 2012
  • Szénási Zoltán: Vasadi Péter; Balassi, Bp., 2014 (Kortársaink)