Makk Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Makk Károly
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született 1925december 22. (91 éves)
Berettyóújfalu
Állampolgársága magyar
Házastársa Krencsey Marianne (h. 1957–1960)
Dőry Virág
Dömötör Hanna
Gyermekei Makk Dömötör (1983)
Makk Lili (1984)
Foglalkozása filmrendező, forgatókönyvíró, színész
Díjak Kossuth-díj (1973)

Makk Károly az IMDb-n
Makk Károly PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Makk Károly témájú médiaállományokat.

Makk Károly (Berettyóújfalu, 1925. december 22. –)[1] a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, érdemes és kiváló művész.

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja, Makk Kálmán mozigépész révén nemcsak a mozi szó szerinti közelsége adatott meg neki gyermekkorában, hanem érettségi után egy gyakornoki állás is a budapesti Hunnia Filmgyárban. Budapesten iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet-filozófia-esztétika szakára, majd tanulmányait a debreceni egyetemen folytatta. Innen hívta őt a filmszakmába Ranódy László a Sarló Filmvállalathoz. 1946-ban már a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakos hallgatója. Itt ismerkedett meg és kötött életre szóló barátságot Radványi Gézával. A Valahol Európában című Radványi-filmben ügyelő volt, és dolgozott Gertler Viktor, Bán Frigyes és Apáthi Imre mellett.

1950-ben azonban Máriássy Félix őt választotta asszisztensének a Kis Katalin házassága című filmjéhez, így kapott diplomát. 1951 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1954-ben, 10 éves szakmai gyakorlat után elkészíthette első játékfilmjét Szigligeti Ede vígjátéka alapján.

A Liliomfi a kor (1954) egyik legnézettebb filmje lett, főként bájos és humoros biedermeier történetének, a szakmailag felszabadult és érett feldolgozásnak és a kiemelkedő színészi játéknak köszönhetően (Dajka Margit, Pécsi Sándor, Darvas Iván, Soós Imre, Tompa Sándor).

Az 1955-ben készült A 9-es kórterem – sematikus vonásai ellenére – magán hordta a neorealizmus és Antonioni hatását. Ettől kezdve Makk Károly évente forgatott filmet, a sikeres közönségfilmek sorában mindig 1-1 kiemelkedő alkotást. A Mese a 12 találatról, A 39-es dandár és a Fűre lépni szabad közül így emelkedik ki az 1958-ban készített Ház a sziklák alatt, ez a komor lélektani kamaradráma, a múlt, a háború, az örökség terheitől szabadulni nem tudó, balsorsa felé végzetesen sodródó férfi filmnyelvileg is releváns drámája. A Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, ill. a magyar-román koprodukcióban készült Bolondos vakáció után készült el 1970-ben a Szerelem Déry Tibor novellái alapján, Darvas Lili és Törőcsik Mari felejthetetlen alakításával, máig a legnagyobb Makk-film.

Az ezt követő Macskajáték az Örkény-mű nyomán, a Szkalla nővérek tragikomikus története formanyelvi bravúr, az Egy erkölcsös éjszaka pedig hangulatos, megkapó kor- és lélekrajz Hunyady Sándor novellájából, a Vöröslámpás házból. Az 1970-es évekre vált egyértelművé a filmszakmában Makk profizmusa, atmoszféra- és miliőteremtési készsége, valamint különleges érzéke az ún. lírai tragikumhoz. Ideális partnere e filmekben Tóth János operatőr. 1975 óta egyetemi tanár.

Az 1980-as évek elején Makk ismét remekművel jelentkezett. Galgóczi Erzsébet kisregénye nyomán az Egymásra nézve nemcsak megrázó erejű korrajz, hanem a torz viszonyok között az önmegvalósításhoz és a különbözőséghez való emberi jog tragikus ellehetetlenülésének ábrázolása is.

2012-ben Berettyóújfaluban felavatta a Makk Kálmán Filmszínházat.

Filmjei[szerkesztés]

  • Drága kisfiam (1978)
  • A téglafal mögött (1979)
  • Két történet a félmúltból (1980)
  • Egymásra nézve (1982)
  • A vadász (Die Jäger; 1982)
  • Játszani kell (1984)
  • Az utolsó kézirat (1986)
  • Magyar rekviem (1991)
  • Egy tubarózsa (1994)
  • Eine Mutter kämpft um ihren Sohn (1994)
  • Szeressük egymást gyerekek! (1996)
  • A játékos (1997)
  • Waterloo-i győzelem (2000)
  • Rejtélyes viszonyok (2002)
  • Garas Dezső-portré (2002)
  • A boldogság felé indultam én… (2002)
  • Egy hét Pesten és Budán (2003)
  • Lili (2003)
  • Boldog napok, hulló csillagok (2006)
  • Márió, a varázsló (2007)
  • In memoriam Bacsó Péter (2009)
  • Így, ahogy vagytok (2010)
  • Az ötlet
  • Nők apróban
  • Esküvő Gerelypusztán

Könyvek[szerkesztés]

  • Circus Maximus. Technikai forgatókönyv; rend. Radványi Géza, operatőr Sára Sándor, dramaturg Makk Károly; Hunnia, Bp., 1979
  • Szeretni kell. Egy élet filmkockái; Kossuth, Bp., 2014

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Helmich Dezső–Gereben Ferenc: Film, ízlés, befogadás. A Szerelem című film befogadásának vizsgálata; Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Bp., 1976 (Tanulmányok. MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont)
  • Zalán Vince: Makk Károly; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum–NPI, Bp., 1978 (Filmbarátok kiskönyvtára)
  • Egy hét Pesten és Budán. Makk Károly filmje; összeáll., szerk., ford. D. Reichel Hanna; Új Dialóg Stúdió, Bp., 2003
  • Makk Károly – egy filmrendező világa. – Budapest, Noran, 2006. ISBN 963-7416-70-6 (Szerkesztette: Balikó Helga, Létay Vera, Kőrössi P. József)
  • Na, mester, mire készül most? Makk Károly filmrendező; szerk. Trunkos Ildikó, Hajba Ferenc; Gondolat, Bp., 2012 (Vinnivaló)
  • Schubert Gusztáv: Makk Károly retrospektív. 2013. szeptember 28–november 3.; Paksi Képtár, Paks, 2013

További információk[szerkesztés]