Horváth Ádám (rendező)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horváth Ádám
Született 1930. június 4. (87 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Csűrös Karola (1966-)
Szülei Sárközi Márta
Horváth Zoltán
Foglalkozása rendező, egyetemi tanár
Iskolái Gödöllői Agrártudományi Egyetem
Fontosabb munkái Szomszédok (1987–1999)
Díjak Balázs Béla-díj I. fokozat (1970)
Érdemes művész (1978)
Erkel Ferenc-díj (1985)
SZOT-díj (1988)
Kiváló művész (1990)
Kossuth-díj (2007)
Kitüntetései A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2002)

Horváth Ádám az IMDb-n
Horváth Ádám PORT.hu-adatlapja

Horváth Ádám (Budapest, 1930. június 4. –) Kossuth-, Erkel Ferenc-díjas és Balázs Béla-díjas magyar tévérendező, egyetemi tanár, a Gaudiopolisban – Örömváros – kikiáltott Gyermekköztársaság első kultuszminisztere, érdemes és kiváló művész.

Műfajteremtő, a magyar televíziózás történetének meghatározó művésze. A tévéjátékoktól a hangversenyek képernyőre viteléig szinte minden televíziós műfaj kialakításában úttörő szerepet vállalt. Emlékezetes élő közvetítések, mint például Nagy Imre és mártírtársai temetésének vezető rendezője volt.

A magyar televíziózás érdekében – az egyéni, művészi, alkotó munkát háttérbe szorítva – többször vállalt vezető funkciót. Jelentős szerepe van a televíziós oktatás kialakításában, szakemberek nevelésében is.

Életpályája[szerkesztés]

Agrobiológusnak készült. 1948-1949 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója volt. 1952-1956 között a Honvéd Művészegyüttes énekkari tagja és karvezetője volt. 1957-ben külsősként került az induló televízióhoz Apáthi Imre asszisztenseként. 1958-tól a Magyar Televízió munkatársa. 1959-től már rendezőként tevékenykedett. 1961-ben került főiskolára, Máriássy Félix tanítványaként 1965-ben diplomázott. 1966-ban a BBC Training Cours hallgatója volt. 1967-től a Magyar Televízió művészeti főosztályának vezető rendezője. 1968-ban RAI ösztöndíjas Rómában. 1994-1995 között a Magyar Televízió elnöke volt.

A főiskolán 1968 óta tanít. 1983 óta egyetemi tanár, 1994-2002 között rektorhelyettes, 2005 óta emeritus professzor.

Családja[szerkesztés]

Szülei: Horváth Zoltán és Molnár Márta[Mj. 1]; nevelőapja Sárközi György. Nővére Horváth Eszter (Lukin Eszter[Mj. 2]). Féltestvére Sárközi Mátyás Londonban élő író. Nagyapja a világhírű író, Molnár Ferenc. 1966-ban házasságot kötött Csűrös Karola színésznővel, aki a második felesége lett. Két gyermeke az első házasságából született: Péter (1955–2001) és Veronika (1959). A háború után, öccsével együtt a Sztehlo Gábor által alapított Gaudiopolisba (Örömváros) kerül. A „Gyermekköztársaság” kikiáltásakor kultuszminiszteri tárcát kapott a Keveházi László által vezetett kormányban.

Válogatás rendezéseiből[szerkesztés]

Tévéjátékok
Portréműsorok, összeállítások
Zenés műsorok, tévéjátékok
Sorozatok
  • Zenélő órák (19641967)
  • Budapesti Zenei Hetek Beethoven sorozata (1964-1969)
  • Bach: Brandenburgi versenyek (1996)
Kabarék, szórakoztató műsorok
Hofi Géza műsorok
Rózsa Sándor paródia (1971)
Még mindig aktuális (1976)
Kutatjuk a közvéleményt (1977)
Építem a csatornámat (1980)
Temetném a munkát (1984)
A szomjas magyar - koncert alkoholisták javára (1985)
Szilveszter 1991
Nevetni kell ennyi az egész (1994)
Himnusz

Elismerései[szerkesztés]

Nemzetközi díjak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sárközi Márta néven közismert
  2. Lukin László felesége

Források[szerkesztés]

  • MTI ki Kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 9789631787283  
  • Ki kicsoda? Kossuth könyvkiadó - (1981) ISBN 9630918323
  • Tévékönyv 1985

További információk[szerkesztés]