Horváth Ádám (rendező)
Horváth Ádám | |
Született | 1930. június 4. Budapest |
Elhunyt | 2019. június 19. (89 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Csűrös Karola (1966–2019) |
Szülei | Sárközi Márta Horváth Zoltán |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (25-10-77)[2] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Horváth Ádám (Budapest, 1930. június 4. – Budapest, 2019. június 19.) Kossuth-, Erkel Ferenc- és Balázs Béla-díjas magyar tévérendező, egyetemi tanár, a Gaudiopolisban kikiáltott Gyermekköztársaság első kultuszminisztere, érdemes és kiváló művész, a Magyar Televízió örökös tagja.
Műfajteremtő, a magyar televíziózás történetének meghatározó művésze. A tévéjátékoktól a hangversenyek képernyőre viteléig szinte minden televíziós műfaj kialakításában úttörő szerepet vállalt. Emlékezetes élő közvetítések, mint például Nagy Imre és mártírtársai temetésének vezető rendezője is volt.
A magyar televíziózás érdekében – az egyéni, művészi, alkotó munkát háttérbe szorítva – többször vállalt vezető funkciót. Jelentős szerepe volt a televíziós oktatás kialakításában, szakemberek kinevelésében is.
Életpályája
[szerkesztés]Agrobiológusnak készült, 1948–49-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója volt. 1952–1956 között a Honvéd Művészegyüttes énekkari tagja és karvezetője volt. 1957-ben külsősként került az induló televízióhoz Apáthi Imre asszisztenseként. 1958-ban lett a Magyar Televízió munkatársa, 1959-től már rendezőként tevékenykedett. 1961-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolára járt, Máriássy Félix tanítványaként 1965-ben diplomázott. 1966-ban a BBC Training Cours hallgatója, 1968-ban Rómában a RAI ösztöndíjasa volt. 1967-től a Magyar Televízió művészeti főosztályának vezető rendezőjeként dolgozott. 1994–95-ben a köztévé elnöke volt.
A főiskolán 1968-tól kezdve tanított. 1983-tól egyetemi tanár, 1994–2002 között rektorhelyettes, 2005-től professor emeritus volt.
Utolsó éveiben tüdőrákkal küzdött.[3] 2019. június 19-én hunyt el Budapesten, az Országos Onkológiai Intézetben.[4]
2019. július 16-án vettek végső búcsút tőle a Farkasréti temetőben. A szertartáson beszédet mondott Nemcsák Károly, Naszlady Éva valamint Bárdos András, Gáti Oszkár egy verset szavalt.[5][6]
2020. november 20-án emléktáblát avattak korábbi lakhelyének falán, a Budapest Szent István park 19. szám alatt.[7]
Családja
[szerkesztés]Szülei Horváth Zoltán és Molnár Márta;[Mj. 1] nevelőapja Sárközi György volt. Nővére Horváth Eszter (1927–1996, házastársi neve Lukin Eszter[Mj. 2]). Féltestvére Sárközi Mátyás (1937–) Londonban élő író. Nagyapja a világhírű író, Molnár Ferenc. 1966-ban házasságot kötött Csűrös Karola színésznővel, aki a második felesége lett. Két gyermeke az első házasságából született: Péter (1955–2001) és Veronika (1959). A második világháború után, öccsével együtt a Sztehlo Gábor által alapított Gaudiopolisba (Örömváros) került. A „Gyermekköztársaság” kikiáltásakor kultuszminiszteri tárcát kapott a Keveházi László által vezetett kormányban.
1968-tól feleségével a budapesti Szent István park egyik lakásában élt.[8][9]
Válogatás rendezéseiből
[szerkesztés]- Tévéjátékok
- Murray Schisgal: A gépírók (1967)
- Csurka István: A ló is ember (1968)
- Rónay György: Éjszakai vendég (1968)
- Bencsik Imre: Az írnok kálváriája (1968)
- Kolozsvári Grandpierre Emil: Kolozsvári est - mai módra (1969)
- Fejes Endre: Élő Klára (1970)
- Stoppard: Szabad, mint a madár (1971)
- Heltai Jenő: Kiskirályok (1972)
- Henkel: Csőmázolók (1974)
- Görgey Gábor: Nem lőnek, csak fúj a szél (1975)
- Molnár Ferenc: Valaki (1976)
- Molnár Ferenc: A farkas (1981)
- Fényes Szabolcs-Feydeau-Szenes Iván: Osztrigás Mici (1983)
- Márai Sándor: Az alibi (1993)
- Sorozatok
- Petőfi (1977)
- Mire megvénülünk (1979)
- Nemeskürty István: Széchenyi napjai (1985)
- Szomszédok (1987–1999)
- Életképek (2004–2009)
- Portréműsorok, összeállítások
- Székely Mihály (1963)
- Heltai-est (1966)
- Kun Zsuzsa (1967)
- Orosz Adél - Róna Viktor (1967)
- Hunyady-est (1968)
- A mesterdalnokok Simándy József (1969)
- Budapesti állatkert - Molnár Ferenc-est (1970)
- Egy óra - három arc. Darvas Lili (1972)
- Markó Iván (1975)
- Dózsa Imre (1980)
- Rácz Aladár (1986)
- Seregi László (1989)
- In memoriam dr. Kulka Frigyes (1989)
- Isaac Stern végre Budapesten (1991)
- Zenés műsorok, tévéjátékok
- Kodály Zoltán: Háry János (1962)
- ifj. Johann Strauss: Denevér (1965)
- Donizetti: A csengő (1966)
- Kodály Zoltán: Budavári Te Deum
- Bartók Béla: A fából faragott királyfi (1970)
- Hidas Frigyes-Seregi László: A cédrus (1977)
- Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus (1977)
- Verdi: Rigoletto (1987)
- Sorozatok
- Zenélő órák (1964–1967)
- Budapesti Zenei Hetek Beethoven sorozata (1964-1969)
- Bach: Brandenburgi versenyek (1996)
- Kabarék, szórakoztató műsorok
- Hofi Géza műsorok
- 1983 nyarán a Hősök terén új tévéfelvétel készült. A 200 tagú kórust és a rádiózenekart Ferencsik János vezényelte.
- 1981-től az Ablak című heti közéleti szolgáltató műsort rendezte.
Elismerései
[szerkesztés]- Balázs Béla-díj (1970)
- Érdemes művész (1978)
- Erkel Ferenc-díj (1985)
- SZOT-díj (1988)
- Kiváló művész (1990)
- TV kritikusok életmű-díja (1990)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2002)
- A XIII. kerület díszpolgára (2002)
- a Magyar Televízió Örökös Tagja (2004)
- Kossuth-díj (2007)
- Többszörös MTV nívó díjas
- Szocialista Kultúráért
- Kiváló munkáért
Nemzetközi díjak
[szerkesztés]- 1971-Sorrento: Ezüst szirén-díj: Bartók Béla: A fából faragott királyfi
- 1977-Prága: A zenés drámai művek legjobb tévéváltozatáért járó díj: Hidas Frigyes–Seregi László: Csontváry (balettfilm)
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ Sárközi Márta néven közismert
- ↑ Lukin László felesége
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Elhunyt Horváth Ádám rendező
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/kulonoldal.htm
- ↑ Dávid, Kovács: Rák okozta Horváth Ádám halálát (magyar nyelven). index.hu, 2019. június 21. (Hozzáférés: 2019. június 21.)
- ↑ Horváth Ádám utolsó napjairól beszélt Csűrös Karola (Hvg.hu, 2019-06-21)
- ↑ Origo: Eltemették Horváth Ádám rendezőt (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2019. július 16.)
- ↑ Mira, Lengyel-Szabó Péter, Marjanovic: Mindent neked köszönhetünk, Horváth Ádám (magyar nyelven). index.hu, 2019. július 16. (Hozzáférés: 2019. július 16.)
- ↑ Emléktábla Horváth Ádám díszpolgárunknak (hu-HU nyelven). Budapest13, 2020. november 21. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
- ↑ Elhunyt Horváth Ádám (hu-HU nyelven). Budapest13, 2019. június 20. (Hozzáférés: 2019. június 29.)
- ↑ Nincs jól Csűrös Karola! (magyar nyelven). Blikk.hu, 2016. szeptember 23. (Hozzáférés: 2019. június 29.)
Források
[szerkesztés]- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Ki kicsoda? Kossuth könyvkiadó (1981) ISBN 963091832 3
- Tévékönyv 1985
További információk
[szerkesztés]- Televíziós Művészek Társasága
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- A magyar televíziózás műfajai
- Molnár Ferencről
- Európai utas: Sárközi Márta
- Interaktív Filmkatalógus
- Emlékezés Sztehlo Gáborra és a Gaudiopolisra
- 168 óra: A Gaudiopolisról[halott link]
- 1930-ban született személyek
- 2019-ben elhunyt személyek
- Budapesten született személyek
- Magyar rádiósok, televíziósok
- Kossuth-díjasok
- Magyar filmrendezők
- Balázs Béla-díjasok
- SZOT-díjasok
- A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok
- Magyar professor emeritusok
- Rákban elhunyt személyek
- A Farkasréti temetőben eltemetett személyek
- A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjének kitüntetettjei