Balázs Péter (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Disambig.svgEz a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Balázs Péter (egyértelműsítő lap).
Balázs Péter
1975-ben
1975-ben
Életrajzi adatok
Született 1943. március 5. (78 éves)
Budapest
Házastársa Botár Csilla
Pályafutása
Iskolái Színáz- és Filmművészeti Főiskola
Aktív évek 1965–
Híres szerepei Oszkár
Ödön von Horváth:
Mesél a bécsi erdő
Díjai
Kossuth-díj2012
Jászai Mari-díj1982
További díjakSzenes Iván Művészeti díj (2019)
Balázs Péter IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Balázs Péter témájú médiaállományokat.

Balázs Péter (Budapest, 1943. március 5. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, szinkronszínész. 2007 és 2021 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója.

Életpályája[szerkesztés]

Művészcsaládból származik. Édesanyja Balázsné Mednyánszky Henrietta balettművész; édesapja Balázs János színész, rendező. Nagynénje-keresztanyja Mednyánszky Ági színművésznő.

Középiskolai tanulmányait a Toldy Ferenc Gimnáziumban kezdte, a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Építészmérnöknek készült, de édesapja ellenzése ellenére a színész mesterséget választotta.

1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pályája a veszprémi Petőfi Színházban kezdődött, majd 1970-ben a budapesti Vígszínházban folytatódott, ahol 1989-ben rendezőként is feladatot kapott. 1995-től szabadfoglalkozású színész.

Főleg komikus szerepeiről ismert, több filmben is játszott, és népszerű szinkronszínész.

1998 és 99 között az RTL Klub Receptklub című műsorának vezetője.

A szolnoki önkormányzat, a szakmai testületek jelöltje ellenében, 2007-ben a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatójává nevezte ki, mely döntést heves kritikák érték.[1] 2011-ben a közgyűlés további négy évvel meghosszabbította mandátumát. 2021-ben nem pályázott újabb periódusra.[2]

2013-ban, Eszenyi Enikő[3] mellett megpályázta a Vígszínház igazgatói székét. Első körben a főváros mindkét pályázatot érvénytelennek nyilvánította. Balázs Péter 2014. január 3-án bejelentette, hogy nem pályázik ismét a Vígszínház igazgatói posztjára. Ezt így indokolta: „Hiszem, hogy az én polgári színházi törekvéseimnek helye van a főváros színházi életében, de azt nem szeretném, hogy elképzeléseim politikai csatározásokra adjanak okot, a Vígszínház régi rangja és méltósága, a közönséggel évtizedek alatt kialakított kapcsolata ne szenvedjen kárt. E gondolat jegyében határoztam így.”[4]

1967-ben feleségül vette Botár Csillát. Gyermekeik: Bence és Bianka.[5]

Színházi munkáiból[szerkesztés]

A Színházi adattárban 166 (színész: 135; rendező:31[6]) bemutatóját regisztrálták. A digitális adatbázis hatvannégy fényképet is őriz alakításairól.[7]

Szerepek[szerkesztés]

Rendezések[szerkesztés]

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

  • Váltókulcs-azonosító berendezés, avagy ördöge van Szekeresnek[11]
  • Tilos a szerelem (1965) – Bartos
  • Patyolat akció (1965)
  • Az özvegy és a százados (1967)
  • Emberrablás magyar módra – nálunk ez lehetetlen (1972)
  • Fuss, hogy utolérjenek! (1972)
  • Harminckét nevem volt (1972)
  • Makra (1972)
  • Pókháló (1973) – Galambos újságíró
  • Jelbeszéd (1974) – Dr. Sík
  • Álmodó ifjúság (1974)
  • 141 perc a befejezetlen mondatból (1975) – Rendőr
  • Ballagó idő (1976) – a rendőr
  • Pókfoci (1976) – a tanár
  • Dóra jelenti (1978) – Halápy, konzul

Tévéfilmek[szerkesztés]
  • A korona aranyból van (1979)
  • Disco-Disco (1979)
  • Mese az ágrólszakadt Igricről (1980) – főzenész
  • Süsü, a sárkány 2.-9. (1980-1984) bábsorozat – Hadvezér [hang]
  • Hol colt, hol nem colt (1980) – Seriff
  • A 78-as körzet (1982) – Balogh Tamás, tanácsi titkár
  • Misi Mókus kalandjai (1982) – A gyümölcsös; Sámuel, a teve [hang]
  • A nagy ho-ho-horgász I-II. (1982-1988) rajzfilmsorozat – A nagy ho-ho-horgász [hang]
  • Buborékok (1983)
  • Egymilliárd évvel a világvége előtt (1983)
  • A napos oldal (1983)
  • Linda (1983) – Basó / Kő Zoltán
  • Üvegvár a Mississippin (1985)
  • Égető Eszter (1989) televíziós sorozat – Józsi
  • Kéz kezet mos (1990)
  • Angyalbőrben (1988-1991) – nyomozó
  • Hölgyek és urak (1991)
  • Uborka (1992-2002) (szinkronhang)
  • Öregberény 1-22. (1993-1995)
  • Kisváros (1993-1994) – Attila, kantinos
  • Patika (1994)
  • Szemben a Lánchíd oroszlánja (1995)
  • Francia négyes (1998)
  • Capitaly (2001) – Attila
  • Hotel Szekszárdi (2002)

Szinkron[szerkesztés]

Hangjátékok[szerkesztés]

  • Áprily Lajos: Idahegyi pásztorok (1971)
  • Takács Tibor: Erdély köpönyegében (1972)
  • Gyárfás Miklós: Szívdobogás a cseresznyefa alatt (1974)
  • Száraz György: A megközelíthetetlen (1974)
  • A indián a Bronxba vágy (1975)
  • Dickens: A Pickwick Klub (1975)
  • Jan Milcak: Macska (1975)
  • Móricz Zsigmond: Összemesélés (1976)
  • Eötvös József: Éljen az egyenlőség (1977)
  • Csokonai: A méla Tempefői (1978)
  • Nádor Tamás: Agyagangyal (1979)
  • Suksin: Reggelre felébredtek (1979)
  • Robi, Tóbi és a töfröcsó (1980)
  • A csizmás kandúr (1981)
  • Déry Tibor: Talpsimogató (1982)
  • Ravaszy és Szerencsés (1982)
  • Fésüs Éva: Gyerünk a víz alá! (1983)
  • Muszty Bea-Dobay András: A kék csodatorta (1983)
  • Négy-öt magyar összehajol (1983)
  • Szántó Péter: Nehéz napok éjszakái (1983)
  • Csáth: A Janika (1984)
  • Gyárfás Miklós: Halálugrás (1984)
  • Gábor Éva: Mackókuckó (1988)
  • Az Eltérített Télapó (1989)
  • Páskándi Géza: A szalmabábuk lázadása (1999)

CD-k és hangoskönyvek[szerkesztés]

  • A kis hableány és más Andersen mesék
  • Agatha Christie. Gyilkosság az Orient expresszen
  • Agatha Christie: Gyilkosság egy csendes házban

Díjak és kitüntetések[szerkesztés]

Portréfilmek[szerkesztés]

  • Hogy volt?! – Balázs Péter televíziós munkái (2011)
  • Hogy volt?! – Balázs Péter (2018)
  • Jobboldali Budapest – Balázs Péter (2018)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A művész szerint politikai okokból, ugyanis ő közismerten konzervatív, ellentétben a szakmabeliek zömével
  2. ↑ Távozik Balázs Péter a Szolnoki Szigligeti Színház éléről (magyar nyelven). Papageno, 2021. január 25. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  3. ↑ Színháztörténeti érdekesség: Balázs Péter első rendezésének két főszereplője Eszenyi Enikő és Kaszás Attila volt. Néhány évvel később Újpesten is színpadra állította a darabot. A szerepeket ekkor Kováts Adél és Stohl András játszotta.
  4. ↑ Origo: Balázs Péter nem pályázik a Vígszínházra. [2014. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 3.)
  5. ↑ Ő Balázs Péter életének nagy szerelme - Csillával 50 éve bolondulnak egymásért - Fotó Archiválva 2018. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (femina.hu, 2017.09.09)
  6. ↑ 18 általa rendezett darabban, szerepet is játszott.
  7. ↑ 2013. szeptember 28-i lekérdezés
  8. ↑ Az első vígszínházi feladat. Szerepátvétel Ernyey Bélától.
  9. ↑ Írók: Bereményi Géza, Kern András, Marton László, Radnóti Zsuzsa
  10. ↑ A bemutató időpontja: 1989. október 13., helyszíne: Pesti Vígadó
  11. ↑ [1]
  12. ↑ Szoljon.hu Archiválva 2017. augusztus 23-i dátummal a Wayback Machine-ben: Kisújszállás díszpolgára lett Balázs Péter
  13. ↑ http://szigligeti-szinhaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=15

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1965-ben oklevelet szerzett hallgatói
Színészek
Filmoperatőrök

Andor Tamás •  Darvas Máté •  Dobay Sándor •  Dobray György •  Kende János •  Lukács Lóránt •  Zsóka Zoltán
Osztályvezető tanár: Illés György

TV-operatőrök
Televíziórendező
Kis- és dokumentumfilm-rendező

Diramerian Hartyun Carlo •  Dr. Kárpáti György •  Fazekas Lajos •  Gyarmathy Lívia •  Hartyun Balabanian •  Kocsis Mihály •  Kovács Nándor •  Neményi Ferenc •  Reisenbüchler Sándor •  Sándor Pál •  Simó Sándor •  Szerkiszian Hartyun •  Szíjj Miklós •  Ventilla István
Osztályvezető tanár: Herskó János

Évfolyamok · 1959 · 1960 · 1961 · 1962 · 1963 · 1964 · 1965 · 1966 · 1967 · 1968 · 1969 · 1970 ·
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balázs_Péter_(színművész)&oldid=23790765”