Balázs Péter (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balázs Péter
Életrajzi adatok
Született 1943. március 5. (74 éves)
Budapest
Pályafutása
Aktív évek 1965
Híres szerepei Oszkár
Ödön von Horváth:
Mesél a bécsi erdő
Díjai
Kossuth-díj 2012
Jászai Mari-díj 1982

Balázs Péter az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Balázs Péter (Budapest, 1943. március 5. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, szinkronszínész, színházigazgató.

Életpályája[szerkesztés]

Művészcsaládból származik. Édesanyja Mednyányszky Henriett balettművész; édesapja Balázs János színész, rendező. Nagynénje-keresztanyja Mednyánszky Ági színművésznő.

Középiskolai tanulmányait a Toldy Ferenc Gimnáziumban kezdte, a Rákóczi Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Építészmérnöknek készült, de édesapja ellenzése ellenére a színész mesterséget választotta.

1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pályája a veszprémi Petőfi Színházban kezdődött, majd 1970-ben a budapesti Vígszínházban folytatódott, ahol 1989-ben rendezőként is feladatot kapott. 1995-től szabadfoglalkozású színész.

Főleg komikus szerepeiről ismert, több filmben is játszott, és népszerű szinkronszínész.

1998 és 99 között az RTL Klub Receptklub című műsorának vezetője.

A szolnoki önkormányzat, a szakmai testületek jelöltje ellenében, 2007-ben a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatójává nevezte ki, mely döntést heves kritikák érték.[1] 2011-ben a közgyűlés további négy évvel meghosszabbította mandátumát.

2013-ban, Eszenyi Enikő[2] mellett megpályázta a Vígszínház igazgatói székét. Első körben a főváros mindkét pályázatot érvénytelennek nyilvánította. Balázs Péter 2014. január 3-án bejelentette, hogy nem pályázik ismét a Vígszínház igazgatói posztjára. Ezt így indokolta: „Hiszem, hogy az én polgári színházi törekvéseimnek helye van a főváros színházi életében, de azt nem szeretném, hogy elképzeléseim politikai csatározásokra adjanak okot, a Vígszínház régi rangja és méltósága, a közönséggel évtizedek alatt kialakított kapcsolata ne szenvedjen kárt. E gondolat jegyében határoztam így.”[3]

Színházi munkáiból[szerkesztés]

A Színházi adattárban 166 (színész: 135; rendező:31[4]) bemutatóját regisztrálták. A digitális adatbázis hatvannégy fényképet is őriz alakításairól.[5]

Szerepek[szerkesztés]

Rendezések[szerkesztés]

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

  • Váltókulcs-azonosító berendezés, avagy ördöge van Szekeresnek[9]
  • Tilos a szerelem (1965) – Bartos
  • Patyolat akció (1965)
  • Az özvegy és a százados (1967)
  • Emberrablás magyar módra – nálunk ez lehetetlen (1972)
  • Fuss, hogy utolérjenek! (1972)
  • Harminckét nevem volt (1972)
  • Makra (1972)
  • Pókháló (1973) – Galambos újságíró
  • Jelbeszéd (1974) – Dr. Sík
  • Álmodó ifjúság (1974)
  • 141 perc a Befejezetlen mondatból (1975) – Zsaru
  • Ballagó idő (1976) – a rendőr
  • Pókfoci (1976) – a tanár
  • Dóra jelenti (1978) – Halápy, konzul

Tévéfilmek[szerkesztés]

  • Székács a köbön (1978)
  • Amerikai komédia (1978) – Mansfield, a hajózási cég aligazgatója
  • Dániel (1978)
  • A korona aranyból van (1979)
  • Disco, disco, disco (1979)
  • Mese az ágrólszakadt Igricről (1980) – főzenész
  • Süsü, a sárkány 2.-9. (1980) bábsorozat – Hadvezér (hang)
  • A 78-as körzet (1982) – Balogh Tamás, tanácsi titkár
  • Misi Mókus kalandjai (1982) – A gyümölcsös / A teve (hang)
  • A nagy ho-ho-horgász (1982) rajzfilmsorozat – A nagy ho-ho-horgász (hang)
  • Buborékok (1983)
  • Egymilliárd évvel a világ vége előtt (1983)
  • A napos oldal (1983)
  • Linda (1983) – Basó/Kő Zoltán
  • Égető Eszter (1989) televíziós sorozat – Józsi
  • Angyalbőrben (1988-1991) – nyomozó
  • Hölgyek és urak (1991)
  • Uborka (1992-2002) (szinkronhang)
  • Öregberény 1-22. (1993-1995)
  • Kisváros (1993-1994) – Attila, kantinos
  • Patika (1994)
  • Szemben a Lánchíd oroszlánja (1995)
  • Francia négyes (1998)
  • Capitaly (2001) – Attila
  • Hotel Szekszárdi (2002)

Szinkron[szerkesztés]

Hangjátékok[szerkesztés]

  • A csizmás kandúr (1981)

CD-k és hangoskönyvek[szerkesztés]

  • A kis hableány és más Andersen mesék
  • Agatha Christie. Gyilkosság az Orient expresszen
  • Agatha Christie: Gyilkosság egy csendes házban

Díjak és kitüntetések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A művész szerint politikai okokból, ugyanis ő közismerten konzervatív, ellentétben a szakmabeliek zömével
  2. Színháztörténeti érdekesség: Balázs Péter első rendezésének két főszereplője Eszenyi Enikő és Kaszás Attila volt. Néhány évvel később Újpesten is színpadra állította a darabot. A szerepeket ekkor Kováts Adél és Stohl András játszotta.
  3. Origo: Balázs Péter nem pályázik a Vígszínházra. (Hozzáférés: 2014. január 3.)
  4. 18 általa rendezett darabban, szerepet is játszott.
  5. 2013. szeptember 28-i lekérdezés
  6. Az első vígszínházi feladat. Szerepátvétel Ernyey Bélától.
  7. Írók: Bereményi Géza, Kern András, Marton László, Radnóti Zsuzsa
  8. A bemutató időpontja: 1989. október 13., helyszíne: Pesti Vígadó
  9. [1]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]