Balázs Péter (színművész)
| Balázs Péter | |
 | |
| 1975-ben | |
| Született |
1943. március 5. (79 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Botár Csilla |
| Szülei | Mednyánszky Henriette Balázs János |
| Foglalkozása | színházproducer |
| Iskolái | Színáz- és Filmművészeti Főiskola |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balázs Péter témájú médiaállományokat. | |
Balázs Péter (Budapest, 1943. március 5. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, szinkronszínész. 2007 és 2021 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója volt.
Életpályája[szerkesztés]
Művészcsaládból származik. Édesanyja Balázsné Mednyánszky Henriette balettművész; édesapja Balázs János színész, rendező. Nagynénje-keresztanyja Mednyánszky Ági színművésznő.
Középiskolai tanulmányait a Toldy Ferenc Gimnáziumban kezdte, majd a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Édesapja építészmérnöknek szánta, de ő a színész mesterséget választotta.
1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pályája a veszprémi Petőfi Színházban kezdődött, majd 1970-ben a budapesti Vígszínházban folytatódott, ahol 1989-ben rendezőként bemutatkozott. 1995-től szabadfoglalkozású színész.
Főleg komikus szerepeiről ismert, több filmben is játszott, és népszerű szinkronszínész.
1998–99-ben az RTL Klub Receptklub című műsorának vezetője.
A szolnoki önkormányzat, a szakmai testületek jelöltje ellenében, 2007-ben a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatójává nevezte ki, mely döntést heves kritikák érték.[1] 2011-ben a közgyűlés további négy évvel meghosszabbította szerződését. 2021-ben nem pályázott újabb periódusra.[2]
2013-ban, Eszenyi Enikő[3] mellett megpályázta a Vígszínház igazgatói székét. Első körben a főváros mindkét pályázatot érvénytelennek nyilvánította. Balázs Péter 2014. január 3-án bejelentette, hogy nem pályázik ismét. Ezt így indokolta: „Hiszem, hogy az én polgári színházi törekvéseimnek helye van a főváros színházi életében, de azt nem szeretném, hogy elképzeléseim politikai csatározásokra adjanak okot, a Vígszínház régi rangja és méltósága, a közönséggel évtizedek alatt kialakított kapcsolata ne szenvedjen kárt. E gondolat jegyében határoztam így.”[4]
1967-ben feleségül vette Botár Csillát. Gyermekeik: Bence és Bianka.[5]
Színházi munkáiból[szerkesztés]
A Színházi adattárban 166 (színész: 135; rendező:31[6]) bemutatóját regisztrálták. A digitális adatbázis hatvannégy fényképet is őriz alakításairól.[7]
Szerepei[szerkesztés]
- Shakespeare:
- Ahogy tetszik (Amiens)
- Lóvá tett lovagok (Don Adriano de Armado)
- Vízkereszt, vagy amit akartok (Fábián)
- Antonius és Cleopatra (Alexas)
- Pirandello: Az ember, az állat és az erény (Giglio)
- Goldoni: A hazug (Brighella)
- Swinarski: Szűzek lázadása (Püton)
- Visnyevszkij: Optimista tragédia (Német tiszt)
- Szerb Antal. Ex (Medina Sidonia)
- Száraz György: Királycsel (Zsigmond)
- Molnár Ferenc:
- Játék a kastélyban (Ádám; Gál)
- Delila (Virág)
- Arbuzov: Egy boldogtalan ember boldog napjai (Első egyetemista)
- Szakonyi Károly: Adáshiba (Dünci[8])
- Neil Simon: Furcsa pár (Oscar Madison)
- Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő (Oszkár)
- Déry Tibor–Pós Sándor–Presser Gábor–Adamis Anna: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (Manuel)
- Buero Vallejo: Az értelem álmai (Don Francisco Tadeo Colomarde)
- Presser Gábor–Adamis Anna: Harmincéves vagyok[9]
- Plenzdorf: Az Ifjú W. újabb szenvedései (apa)
- Ken Kesey: Kakukkfészek (Cheswick)
- Örkény István: Pisti a vérzivatarban (A tevékeny PISTI)
- Plautus–Titus Maccius: A hetvenkedő katona (Pyrhopolinices)
- Füst Milán: A sanda bohóc (Zakó Benedek)
- Szörényi Levente–Bródy János–Boldizsár Miklós: István, a király (Basa)
- Caragiale: Farsang (Makhosz Razachescu)
- Ionesco:
- A kopasz énekesnő (A tűzoltóparancsnok)
- Rinocéroszok (Papillon úr)
- Presser Gábor–Sztevanovity Dusán: A padlás (Témüller)
- Gorkij: Éjjeli menedékhely (Kosztiljov)
- Dürrenmatt: A nagy Romulusz (Tullius Rotondus)
- Arhur Miller: Közjáték Vichyben (Marchand)
- Békés Pál: Össztánc
- Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (Sir Basil)
- Kodály Zoltán: Háry János (Ebelastin lovag)
- Thornton Wilder: A mi kis városunk (Mr. Gibbs)
- Huszka Jenő: Mária főhadnagy (Zwickli Tóbiás)
- Maugham: Színház (Michael Gosselyn)
- Kacsóh Pongrác–Heltai Jenő: János vitéz (Francia király)
Rendezések[szerkesztés]
|
|
Magyar Rádió[szerkesztés]
- Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Csurgói diákok – Baracsi Ferenc, Balázs Péter, Egressi István. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre
Filmjei[szerkesztés]
Játékfilmek[szerkesztés]
- Váltókulcs-azonosító berendezés, avagy ördöge van Szekeresnek[11]
- Tilos a szerelem (1965) – Bartos
- Patyolat akció (1965)
- Az özvegy és a százados (1967)
- Emberrablás magyar módra – nálunk ez lehetetlen (1972)
- Fuss, hogy utolérjenek! (1972)
- Harminckét nevem volt (1972)
- Makra (1972)
- Pókháló (1973) – Galambos újságíró
- Jelbeszéd (1974) – Dr. Sík
- Álmodó ifjúság (1974)
- 141 perc a befejezetlen mondatból (1975) – Rendőr
- Ballagó idő (1976) – a rendőr
- Pókfoci (1976) – a tanár
- Dóra jelenti (1978) – Halápy, konzul
- Égigérő fű (1979)
- Boldog születésnapot, Marilyn! (1980)
- Circus Maximus (1980) – Orvos százados
- Kojak Budapesten (1980)
- Misi Mókus kalandjai (1982) – A gyümölcsös; Sámuel, a teve [hang]
- A szeleburdi család (1981) – Belvizi
- Vízipók-csodapók (1982) – Mérges béka [hang]
- Háry János (1983) rajzfilm – Krucifix [hang]
- Hófehér (1983) rajzfilm – Hóhér [hang]
- István, a király (1984) – Bese
- Az élet muzsikája – Kálmán Imre (1984)
- Szeleburdi vakáció (1987) – Belvizi
- Hyppolyt (1999) – Tóbiás
- Macskafogó 2. – A sátán macskája (2007) rajzfilm – Giovanni Gatto [hang]
- Tejút (2007)
Tévéfilmek[szerkesztés]
|
|
Szinkron[szerkesztés]
- Louis de Funès egyik magyar hangja (Csendőr-sorozat; Jákob rabbi kalandjai; Szárnyát vagy combját?; Horgász a pácban; Hullajó hullajelölt; A nagy átverés; Felszarvazták őfelségét, Nicsak, ki tetovál?; Főnök szoknyában; Robbantsunk bankot!; A nagy vakáció; Fennakadva a fán; Felmondtam, jöjjön vissza!)
- Dodó kacsa negyedik magyar hangja (Tapsi Hapsi – A gyalogkakukk története (2. szinkron, 2006-ban); Tapsi Hapsi – Az 1001 nyúl meséje (2. szinkron, 2006-ban); A bolondos, bolondos, bolondos Tapsi Hapsi mozifilm; Space Jam – Zűr az űrben; Bolondos Dallamok – Újra bevetésen; Szuperdod kalandjai; Eh, badarság! Egy bolondos karácsony)
- Bagoly második magyar hangja (Malacka, a hős; Micimackó)
- Danny DeVito magyar hangja (Reneszánsz ember)
- Harry Potter-filmek – Vernon bácsi
- A gumimacik (1985–1991) – Grafi [hang]
- A kis hableány 1–2 (1989, 2000) – Louie [hang]
- A Notre Dame-i toronyőr 1–2 (1996, 2001) – Hugó [hang]
- A szépség és a szörnyeteg 1–2 (1991, 1997) – Lumiere [hang]
- A rózsaszín párduc show I–II. (1969–1970) – Felügyelő [hang] (2. szinkron, 2007-ben)
- Alice Csodaországban (1951) – Dodo [hang]
- Agatha Christie: Poirot (1989) – Hercule Poirot (David Suchet)
- Fedőneve: Pipő (2006) – Alacsony szakács [hang]
- Ford Fairlane kalandjai (1990) – Amos hadnagy
- Garfield 2. (2006) – Lord Dargis (Billy Connolly)
- Hercules (1997) – Philoktétész [hang]
- Hupikék törpikék (1981–1987) rajzfilm – Törpojáca [hang]
- Macskarisztokraták (1970) – Napoleon (hang)
- Mary Poppins (1964) – Mr. George W. Banks
- Mentőcsapat a kenguruk földjén (1990) – Elnök [hang]
- Micsoda nő! (1990) – Jason Alexander (Philip Stuckey)
- Némó kapitány – Conseil inas (Peter Lorre)
- Óvakodj a törpétől (1978) – Moziigazgató (Chuck McCann) (1. szinkron, 1981-ben)
- Polar Expressz (2004) kalauz [hang]
- Rém rom (2006) – Nebbercracker [hang]
- Schimanski kelepcében (1987) – Christian Thanner (Eberhard Feik) (1. szinkron, 1988-ban)
- Reszkessetek, betörők! 1–2 (1990), (1992) – Harry Lime (Joe Pesci)
- Susi és Tekergő 1–2 (1955, 2000) – Scotch [hang]
- Szigorúan bizalmas (1997) – Sid Hudgens (Danny DeVito)
- Todo modo (rendezte: Elio Petri, 1976): Fiatal pap – Nino Costa
- Toy Story 3. – Macó [hang]
- Vacak, az erdő hőse (1997) – Patkány Boris [hang]
- Vad galamb (2006) – Merkúr hadnagy [hang]
- Space Jam – Zűr az űrben (1996) – Varangy úr [hang]
- A pajzán Dagobert király (1984) – I. Dagobert
Hangjátékok[szerkesztés]
- Jókai Mór: Erdély aranykora (1969)
- Áprily Lajos: Idahegyi pásztorok (1971)
- Stendhal: A besanconi vádlott (1972)
- Takács Tibor: Erdély köpönyegében (1972)
- Döblin, Alfred: Berlin-Alexanderplatz (1973)
- Gyárfás Miklós: Szívdobogás a cseresznyefa alatt (1974)
- Száraz György: A megközelíthetetlen (1974)
- Az indián a Bronxba vágy (1975)
- Dickens: A Pickwick Klub (1975)
- Jan Milcak: Macska (1975)
- Boy, Lornsen: Robi, Tóbi és a Töfröcsó (1976)
- Móricz Zsigmond: Összemesélés (1976)
- Eötvös József: Éljen az egyenlőség! (1977)
- Mándy Iván: Játék a téren (1977)
- Csokonai: A méla Tempefői (1978)
- Nádor Tamás: Agyagangyal (1979)
- Odze György: A terasz (1979)
- Suksin: Reggelre felébredtek (1979)
- Keleti István: Pacsuli palota (1980)
- A csizmás kandúr (1981)
- Saint-Exupery: A kis herceg (1981)
- Déry Tibor: Talpsimogató (1982)
- Pállya István: Ravaszy és Szerencsés (1982)
- Fésüs Éva: Gyerünk a víz alá! (1983)
- Muszty Bea–Dobay András: A kék csodatorta (1983)
- Négy-öt magyar összehajol (1983)
- Szántó Péter: Nehéz napok éjszakái (1983)
- Csáth: A Janika (1984)
- Gyárfás Miklós: Halálugrás (1984)
- Gábor Éva: Mackókuckó (1988)
- Az Eltérített Télapó (1989)
- Páskándi Géza: A szalmabábuk lázadása (1999)
CD-k és hangoskönyvek[szerkesztés]
- A kis hableány és más Andersen mesék
- Agatha Christie. Gyilkosság az Orient expresszen
- Agatha Christie: Gyilkosság egy csendes házban
- Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: „Komáromi farsang” daljáték, Breaston & Lynch Média, 2019
Díjak és kitüntetések[szerkesztés]
- Jászai Mari-díj (1982)
- MSZOSZ-díj (1993)
- Pro comedia-díj (1994)
- Területi Prima díj (2010)
- Kossuth-díj (2012)
- Kisújszállás díszpolgára (2017)[12]
- Szolnokért Emlékérem arany fokozata (2018, 2019)
- Bessenyei-díj (2018)
- Budapestért díj (2019)
- Szenes Iván-díj (2019)
- 1956 Pesti Srác díj (2019)[13]
Portréfilmek[szerkesztés]
- Hogy volt?! – Balázs Péter televíziós munkái (2011)
- Hogy volt?! – Balázs Péter (2018)
- Jobboldali Budapest – Balázs Péter (2018)
- Ez itt a kérdés – Balázs Péter (2021)
- Hogy volt?! – Balázs Péter (2022)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A művész szerint politikai okokból, ugyanis ő közismerten konzervatív, ellentétben a szakmabeliek zömével
- ↑ Távozik Balázs Péter a Szolnoki Szigligeti Színház éléről (magyar nyelven). Papageno, 2021. január 25. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
- ↑ Színháztörténeti érdekesség: Balázs Péter első rendezésének két főszereplője Eszenyi Enikő és Kaszás Attila volt. Néhány évvel később Újpesten is színpadra állította a darabot. A szerepeket ekkor Kováts Adél és Stohl András játszották.
- ↑ Origo: Balázs Péter nem pályázik a Vígszínházra. [2014. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 3.)
- ↑ Ő Balázs Péter életének nagy szerelme – Csillával 50 éve bolondulnak egymásért – Fotó Archiválva 2018. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (femina.hu, 2017.09.09)
- ↑ 18 általa rendezett darabban, szerepet is játszott.
- ↑ 2013. szeptember 28-i lekérdezés
- ↑ Az első vígszínházi feladat. Szerepátvétel Ernyey Bélától.
- ↑ Írók: Bereményi Géza, Kern András, Marton László, Radnóti Zsuzsa
- ↑ A bemutató időpontja: 1989. október 13., helyszíne: Pesti Vígadó
- ↑ [1]
- ↑ Szoljon.hu Archiválva 2017. augusztus 23-i dátummal a Wayback Machine-ben: Kisújszállás díszpolgára lett Balázs Péter
- ↑ http://szigligeti-szinhaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=15
Források[szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Szigligeti Színház
- szinhaz.hu: Színész vagyok és az is maradok
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- A szeretet útján. Balázs Péter színész-színigazgatóval beszélget Spangel Péter; Kairosz, Bp., 2010 (Magyarnak lenni)
További információk[szerkesztés]
|
