Ugrás a tartalomhoz

Balázs Péter (színművész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balázs Péter
1975-ben
1975-ben
Született1943március 5. (81 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBotár Csilla
SzüleiMednyánszky Henriette
Balázs János
Foglalkozása
  • színházproducer
  • filmszínész
  • színházi színész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Balázs Péter témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Balázs Péter (Budapest, 1943. március 5. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, szinkronszínész. 2007 és 2021 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója volt.

Életpályája

[szerkesztés]

Művészcsaládból származik. Édesanyja Balázsné Mednyánszky Henriette balettművész; édesapja Balázs János színész, rendező. Nagynénje-keresztanyja Mednyánszky Ági színművésznő.

Középiskolai tanulmányait a Toldy Ferenc Gimnáziumban kezdte, majd a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Édesapja építészmérnöknek szánta, de ő a színész mesterséget választotta.

1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pályája a veszprémi Petőfi Színházban kezdődött, majd 1970-ben a budapesti Vígszínházban folytatódott, ahol 1989-ben rendezőként bemutatkozott. 1995-től szabadfoglalkozású színész.

Főleg komikus szerepeiről ismert, több filmben is játszott, és népszerű szinkronszínész.

1998–99-ben az RTL Klub Receptklub című műsorának vezetője.

A szolnoki önkormányzat, a szakmai testületek jelöltje ellenében, 2007-ben a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatójává nevezte ki, mely döntést heves kritikák érték.[1] 2011-ben a közgyűlés további négy évvel meghosszabbította szerződését. 2021-ben nem pályázott újabb periódusra.[2]

2013-ban, Eszenyi Enikő[3] mellett megpályázta a Vígszínház igazgatói székét. Első körben a főváros mindkét pályázatot érvénytelennek nyilvánította. Balázs Péter 2014. január 3-án bejelentette, hogy nem pályázik ismét. Ezt így indokolta: „Hiszem, hogy az én polgári színházi törekvéseimnek helye van a főváros színházi életében, de azt nem szeretném, hogy elképzeléseim politikai csatározásokra adjanak okot, a Vígszínház régi rangja és méltósága, a közönséggel évtizedek alatt kialakított kapcsolata ne szenvedjen kárt. E gondolat jegyében határoztam így.”[4]

1967-ben feleségül vette Botár Csillát. Gyermekeik: Bianka és Bence.[5]

Színházi munkáiból

[szerkesztés]

A Színházi adattárban 166 (színész: 135; rendező: 31[6]) bemutatóját regisztrálták. A digitális adatbázis hatvannégy fényképet is őriz alakításairól.[7]

Szerepei

[szerkesztés]

Rendezések

[szerkesztés]

Magyar Rádió

[szerkesztés]
  • Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Csurgói diákok – Baracsi Ferenc, Balázs Péter, Egressi István. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre

Filmjei

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]

Tévéfilmek

[szerkesztés]

Szinkron

[szerkesztés]

Hangjátékok

[szerkesztés]
  • Jókai Mór: Erdély aranykora (1969)
  • Simonffy András: Két lány apát keres (1969)
  • Anton Pavlovics Csehov: A szirén (1970)
  • Áprily Lajos: Idahegyi pásztorok (1971)
  • Maróti lajos: A kolostor (1971)
  • Gogol: A szorocsinci vásár (1972)
  • Stendhal: A besanconi vádlott (1972)
  • Takács Tibor: Erdély köpönyegében (1972)
  • Alfred Döblin: Berlin-Alexanderplatz (1973)
  • Anton Pavlovics Csehov: Színészhistóriák (1974)
  • Gyárfás Miklós: Szívdobogás a cseresznyefa alatt (1974)
  • Petan, Zarko: A hasonmás (1974)
  • Száraz György: A megközelíthetetlen (1974)
  • Horowitz, Israel: A indián a Bronxba vágy (1975)
  • Dickens: A Pickwick Klub (1975)
  • Jan Milcak: Macska (1975)
  • Boy, Lornsen: Robi, Tóbi és a Töfröcsó (1976)
  • Kolozsvári Grandpierre Emil: Négy-öt magyar összehajol (1976)
  • Móricz Zsigmond: Összemesélés (1976)
  • Eötvös József: Éljen az egyenlőség! (1977)
  • Mándy Iván: Játék a téren (1977)
  • Naughton, Bill: Késő éjjel a Watling Streeten (1977)
  • Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői (1978)
  • Fáy András: A különös testamentum (1978)
  • Nádor Tamás: Agyagangyal (1979)
  • Odze György: A terasz (1979)
  • Suksin: Reggelre felébredtek (1979)
  • Keleti István: Pacsuli palota (1980)
  • A csizmás kandúr (1981)
  • Saint-Exupery: A kis herceg (1981)
  • Déry Tibor: Talpsimogató (1982)
  • Pállya István: Ravaszy és Szerencsés (1982)
  • Fésüs Éva: Gyerünk a víz alá! (1983)
  • Sajó András: Gulliver Írországban (1983)
  • Muszty Bea–Dobay András: A kék csodatorta (1983)
  • Szántó Péter: Nehéz napok éjszakái (1983)
  • Csáth Géza: A Janika (1984)
  • Gyárfás Miklós: Halálugrás (1984)
  • Hegedűs Tibor: Találkozás a Hitchcock-klubban (1984)
  • Csetényi Anikó: Az eltérített télapó (1988)
  • Gábor Éva: Mackókuckó (1988)
  • Páskándi Géza: A szalmabábuk lázadása (1999)

CD-k és hangoskönyvek

[szerkesztés]
  • A kis hableány és más Andersen mesék
  • Agatha Christie. Gyilkosság az Orient expresszen
  • Agatha Christie: Gyilkosság egy csendes házban
  • Kemény Egon Gál György Sándor Erdődy János: „Komáromi farsang” daljáték, Breaston & Lynch Média, 2019

Díjak és kitüntetések

[szerkesztés]

Portréfilmek

[szerkesztés]
  • Hogy volt?! – Balázs Péter televíziós munkái (2011)
  • Hogy volt?! – Balázs Péter (2018)
  • Jobboldali Budapest – Balázs Péter (2018)
  • Ez itt a kérdés – Balázs Péter (2021)
  • Hogy volt?! – Balázs Péter kedvencei (2022)
  • Hogy volt?! – Balázs Péter 80 (2023)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A művész szerint politikai okokból, ugyanis ő közismerten konzervatív, ellentétben a szakmabeliek zömével
  2. Távozik Balázs Péter a Szolnoki Szigligeti Színház éléről (magyar nyelven). Papageno, 2021. január 25. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  3. Színháztörténeti érdekesség: Balázs Péter első rendezésének két főszereplője Eszenyi Enikő és Kaszás Attila volt. Néhány évvel később Újpesten is színpadra állította a darabot. A szerepeket ekkor Kováts Adél és Stohl András játszották.
  4. Origo: Balázs Péter nem pályázik a Vígszínházra. [2014. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 3.)
  5. Ő Balázs Péter életének nagy szerelme – Csillával 50 éve bolondulnak egymásért – Fotó Archiválva 2018. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (femina.hu, 2017.09.09)
  6. 18 általa rendezett darabban, szerepet is játszott.
  7. 2013. szeptember 28-i lekérdezés
  8. Az első vígszínházi feladat. Szerepátvétel Ernyey Bélától.
  9. Írók: Bereményi Géza, Kern András, Marton László, Radnóti Zsuzsa
  10. A bemutató időpontja: 1989. október 13., helyszíne: Pesti Vígadó
  11. [1]
  12. Szoljon.hu Archiválva 2017. augusztus 23-i dátummal a Wayback Machine-ben: Kisújszállás díszpolgára lett Balázs Péter
  13. http://szigligeti-szinhaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=15
  14. Géza, Mészáros: SZOLJON - Balázs Péter, dr. Herczeg Béla és posztumusz Furkó Kálmán is díszpolgári címet kapott. SZOLJON - Balázs Péter, dr. Herczeg Béla és posztumusz Furkó Kálmán is díszpolgári címet kapott, 2022. szeptember 1. (Hozzáférés: 2022. szeptember 2.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]