Bródy János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bródy János
Bródy János (2017)
Bródy János (2017)
Életrajzi adatok
Születési név Bródy János Kristóf
Becenév Tini
Született 1946. április 5. (71 éves)
Budapest
Pályafutás
Műfajok Pop, rock, folk-rock
Aktív évek 1964
Híres dal Amikor én még kissrác voltam; Good Bye London; Little Richard; Sárga rózsa; Filléres emlékeim; Földvár felé félúton; Ha én rózsa volnék; Miért hagytuk, hogy így legyen; István, a király; Ezek ugyanazok; Édes életünk; Nyuggerdal; Lesz még egyszer; Magyarok közt európai"
Kapcsolódó előadó(k) Illés, Fonográf
Hangszer gitár, pedal steel gitár, billentyűs hangszerek, furulya, ütőhangszerek, citera, szájharmonika, melodika
Díjak
Tevékenység gitáros, zeneszerző, szövegíró
Kiadók Grundrecords

Bródy János weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bródy János témájú médiaállományokat.

Bródy János Kristóf (Budapest, 1946. április 5. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró, az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület elnöke volt 1998 és 2011 között.[1]

Családja[szerkesztés]

Bródy András Széchenyi-díjas közgazdász és Vajna Márta tanárnő fia, Bródy-Maróti Dóra könyvillusztrátor és grafikus unokája, Maróti Géza építész dédunokája. Rejtő Évával 1984-ben kötött első házasságából három gyermeke született: Miklós Dániel (1985), Luca Sára (1986), Anna Barbara (1991), a második házasságból született Máté Benedek(2004).[2]

Életút[szerkesztés]

A 60-as évek új zenei formáiban megjelenő társadalmi mozgalmak máig ható következménye, hogy Bródy János a magyar kultúra emblematikus alakja lett, és művészetében követhetően tükröződik az elmúlt félévszázad történelmének minden jelentős fordulata. 1964-ben, az érettségi után került az Illés zenekarba, ahol Szörényi Leventével megírták azokat a dalokat, melyek megjelenését tekintik origónak a magyar rock történetében. Az Illés zenekar repertoárjának kialakításával a szövegíró és gyakran dalszerző Bródy János a magyar rockzene ikonikus alakjává vált. A dalszövegek forradalmi újítója és a mára már legendává vált zenekar szellemi irányítója sokak számára jelentett iránytűt az akkori társadalom útvesztőiben és személy szerint is példát mutatott az emberi jogok szabad és bátor képviseletével. Ennek következtében komoly konfliktusai voltak a rend szigorú őreivel és 1973-ban államellenes izgatás gyanújával indult ellene vizsgálat. Az Illés zenekar a külső és belső feszültségek nyomását nem viselte el, és az év végén Illés Lajos feloszlatta az együttest.

1974-ben hozták létre a Fonográfot, mely már több volt, mint egy zenekar, hiszen valóságos művészeti alkotóműhelyként működött. Itt készültek Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezei is, melyeknek értelmi szerzője elsősorban Bródy János volt. Szövegeit ebben az időben még erősebben cenzúrázták, mint korábban, de ő mindig megtalálta a lehetőségét annak, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen. A Fonográf korszakban jöttek létre a későbbiekben olyan jelentős sikereket hozó első színpadi művek is, mint a Kőműves Kelemen és az István, a király.

Bródy János önálló előadói pályafutása a hetvenes évek végén a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon kezdődött. Az Illés és a Fonográf zenekarban eltöltött évek után olyan dalok születtek, melyek személyes hangulata, érzelmi elkötelezettsége vagy ironikus intellektualizmusa szinte megkövetelte, hogy szerzőjük maga álljon velük közönség elé. Olyan idők jártak akkor, mikor dalokban tört a felszínre sok mélyen elfojtott érzés és gondolat. Bródy János a maga szerénynek mondott előadói képességeivel is hitelesen és mindenki által érthetően fogalmazta meg nemzedékének álmait és csalódásait, és első felvételeinek népszerűsége következtében hamarosan a hatóságok által gyanakodva figyelt és a hivatalos kultúrpolitikusok bánatára közkedvelt szereplője lett az ifjúsági klubok hálózatának.

Első lemeze 1980-ban jelent meg Hungarian Blues címmel olyan felejthetetlen dalokkal, mint a Filléres emlékeim; Földvár felé félúton; Mama kérlek; és a Bródy dalok jelbeszédes módján helyzetjelentést adó Maszkabál.

Második albuma a Ne szólj szám volt 1984-ben, melynek címadó dalában még ma is érezhető a korszak alapvető életérzése, és azóta tudjuk, hogy van olyan, hogy Egy hétig tart egy szerelem. Ezen az albumon jelent meg sok-sok év után újra a hatvanas évek nemzedékének egykor betiltott himnusza, a Ha én rózsa volnék.

A nyolcvanas évek végén következett a Hang nélkül, melyen az Engedd, hogy szabad legyek, az Átmeneti állapot és a Zárt osztály már nyíltan szólt a változás iránti vágyról, de emlékezetes maradt a Légy hű magadhoz vagy A fiam meg a lányom, melyben a szerző új szerepköréről tudósított.

Az utca másik oldalán című összeállítás 1994-ben jelent meg, ironikus és kritikus hangvételével már az új korszak ellentmondásait tükrözte máig ható érvénnyel olyan dalokban, mint a Tangó LeMondó és a Haggyá' má' békibe', de művészi hitvallást is jelzett a Mit tehetnék érted, A földön járj vagy az Őszinte bohóc.

A zenekarok feloszlottak, átalakultak, de Bródy János folyamatosan képes volt önmagát adni és gitárral a kezében, mint a hétköznapok krónikása járta az országot, ironikus mosollyal idézve a reménytelen szerelem és a beteljesült csalódás közti rövid átmeneti boldogságot, vigasztalva a meg nem valósult álmaikból ébredő szorongókat. Az 1994 végén a régi Budapest Sportcsarnokban tartott előadásról Volt egyszer egy koncert címmel CD és később DVD is forgalomba került.

2001-ben, az új évezred kezdetén Kockázatok és mellékhatások címmel jelent meg az a zenei gyógyszer, amellyel nem kell orvoshoz vagy gyógyszerészhez fordulni. A lemezen szereplő 12 szám túlnyomó többsége, mint a Jön a vonat és a Meg kéne kapaszkodni, az életünkben sűrűn előforduló kockázatokról és mellékhatásokról szól. És az emberi jogok védelmében írt Szabadnak születtél arra figyelmeztet, hogy törékeny ünnepeink és bizonytalan hétköznapjaink közepette is meg kell őriznünk emberi méltóságunkat.

Munkásságában jelentős helyet foglalnak el a színpadi művek, amelyeknek szövegkönyvét írta (Kőműves Kelemen, István, a király, Doktor Herz, Fehér Anna, A kiátkozott, Veled Uram, Will Shakespeare vagy akit akartok, és az Andrew Lloyd Webber zenéjével készült Volt egyszer egy csapat.).

2006-ban, Bródy János 60. születésnapján a Madách Színház ünnepi műsorában fiatal tehetségek előadásában saját dalaival köszöntötték fel a szerzőt, aki sokféle tevékenysége mellett még mindig gyakran volt vendége kisebb-nagyobb színpadoknak. Ezt az előadást örökítette meg a BRÓDY 60 című DVD, melyen az extrák között néhány régebbi felvétel is megtalálható. A Kossuth-díjas zeneszerző-szövegíró-előadóművész életművét sokféle díjjal ismerték el, 2011 tavaszán a Fonogram életműdíját vehette át. Ekkor jelentette be, hogy elfogadta az EMI felkérését egy új album készítésére, és július végére a Fodo Sound Stúdióban elkészültek a felvételek.

Az Illés szekerén című CD Album, 2011. szeptember 22-én került forgalomba és komoly meglepetéseket tartogatott még azoknak is, akik jól ismerték Bródy János eddigi pályafutását. Az alkotók szándékai szerint az Illés zenekar hagyományainak szellemében került összeállításra az izgalmasan sokszínű zenei anyag. A 60-as évek világára visszatekintve a 60-as éveiben járó szerző ezzel az albummal mintegy összefoglalta zenei pályafutását, és a lemez dupla platina forgalmat ért el és Fonogram díjat is kiérdemelt. A 14 dal mindegyike önállóan is megállja a helyét, de gondosan sorba állítva és egymáshoz kapcsolódva a külön-külön is sokatmondó számok különleges összhatásban érzékeltetik egy jelentős művész véleményét az állandóan változó és örökösen visszatérő körforgásban élő világunkról. A lemezen szereplő dalok közül jelentős hatású az Édes életünk, Ezek ugyanazok, Nyuggerdal és a majdnem betiltott dalok közé sorolt Lesz még egyszer (szép a világ, Lesz még Magyar Köztársaság).

A feltámadt érdeklődés következménye, hogy Bródy János 2016-ban egy Ráadás albummal jelentkezett, melyet eredetileg jubileumi vinil, (bakelit), korong lett volna. A slágerlistás lemezen vadonatúj számok: Te itt leszel majd mellettem, Magyarok közt európai, Birkaország, Újra ősz van már, Gyere édes, jöjj és korrumpálj, és régi dalok újraértelmezett feldolgozásai szerepelnek, mint a Csillag Hajnalka folytatása, a Felföldiné estéje. A 70. évfordulóra végül egy 5 lemezes exkluzív bakelit összeállítás jelent meg, melyből csak 300 példányt gyártottak. A felemelő hangulatú Aréna koncertről BRÓDY70 címmel DVD+2CD került forgalomba szintén a Grundrecords gondozásában.

Bródy János elsősorban dalszerzőnek tartja magát, dalait sokan sokféle formában feldolgozták és Koncz Zsuzsa és Halász Judit mellett írt dalokat Zoránnak, Somló Tamásnak, Gerendás Péternek, Komár Lászlónak is, és egy időben Várszegi Gábor nevében az Omega szövegeit is ő írta. (Csillagok útján, Gammapolis). Újabban a Margaret Island zenekar és az Ivan&theParazol műsorában is szerepelnek Bródy dalok.

Dalszövegeit először 1983-ban adták ki Jelbeszéd címmel, majd 2010 tavaszán jelent meg Ne várd a májust címmel versként is olvasható szövegeinek gyűjteménye. 2016-ban Magyarok közt európai címmel a Hangzó Líra sorozatban jelentek meg versei Bálint András előadásában.

Eddigi pályafutása során több mint 60 nagylemez elkészítésében közreműködött, körülbelül 800 dal szövegét és 200 dal zenéjét szerezte.

Bródy János a Centrális Galériában 2011. december 7-én

Diszkográfia[szerkesztés]

Kötetei[szerkesztés]

  • Jelbeszéd; vál., szerk. Horváth Béla, Mezey Barna; ELTE, Bp., 1983
  • Szörényi Levente–Bródy János: István, a király. Rockopera Boldizsár Miklós Ezredforduló c. drámájának felhasználásával; Szörényi Szabolcs, Bp., 1983
  • Bródy János majdnem minden szövege; Zeneműkiadó, Bp., 1986-1989
  • Az utca másik oldalán. Kottás-képes-dalos album. 30 év – 30 dal; Melody Bt., Bp., 1994
  • Az utca másik oldalán. Dalszövegek, 1965-1994; összeáll. Kiss Miklós; Ab Ovo, Bp., 1994
  • Amikor én még kissrác voltam. Bródy János gyerekdal szövegei; összeáll., bev. Mentler Krisztina; Paginarum–Dabas-Jegyzet, Bp.–Dabas, 1998
  • Elvonult a vihar (?). Dalok a széllel szemben... Válogatás. 1965-1989, 1999-1990; vál., szerk., előszó Mentler Krisztina; Gégény Csaba, Nyíregyháza, 1999
  • Balladák és életképek. Válogatás; [vál., szerk., előszó Mentler Krisztina; R-Union Kft., Nyíregyháza, 2003
  • Filléres emlékeim Földvár felé félúton, avagy Kockázatok és mellékhatások Az utca másik oldalán. Bródy János összes dalszövege, 1965-2003; szerk. Gittinger Tibor, Molnár Bálint, előszó Mentler Krisztina; R-Union Kft., Nyíregyháza, 2003
  • Tiszta hangok. Bródy János dalai, Korniss Péter fotói, Zubornyák Zoltán naplója; Helikon, Bp., 2010 + CD
  • Ne várd a májust. Versként is olvasható dalszövegek; Scolar, Bp., 2010 + CD

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Artisjus weboldala
  2. Life.hu: Súlyos betegséggel nézett szembe Bródy János (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2016. március 28.)
  3. Opten.hu: A köztársasági elnök közleménye - Kitüntetések (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2016. március 28.)
  4. Petőfi Irodalmi Múzeum: Bródy János díjai (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2016. március 28.)

Források[szerkesztés]

  • Kocsis L. Mihály: Illés – Énekelt történelem. Budapest, 1999.
  • Interjú Bródy Jánossal
  • Ki Kicsoda?
  • OSZK gyászjelentések
  • Gréczy Zsolt–Retkes Attila: Bródy János; Vince, Bp., 2003

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Bródy János témában.