Illés Lajos (zenész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Illés Lajos
Lajos Illés.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Illés Lajos
Becenév Szomjas
Született 1942. március 18.
Budapest[1]
Elhunyt 2007. január 29. (64 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Pályafutás
Műfajok beat, rock
Aktív évek 19602007
Együttes Illés-együttes (1960-2007)
Hangszer Billentyűs hangszerek, citera, harmonika, ütőhangszerek, melodika, accordion, dob, pozan
Díjak
Tevékenység zeneszerző

Illés Lajos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Illés Lajos témájú médiaállományokat.

Illés Lajos (Budapest, 1942. március 18.Budapest, 2007. január 29.) magyar zenész, zeneszerző, énekes, az Illés-együttes alapítója, a „Kossuth-díjas kántor”.[2]

Életpályája[szerkesztés]

Illés Lajos 1942. március 18-án született Budapesten, Illés Lajos és Toldy Irén gyermekeként. Két évet tanult a BME-n.

1960–1965 az első Illés együttessel[szerkesztés]

Testvérével, Illés Károllyal együtt alapították az Illést 1960-ban és az új zenei stílussal fellépő, az 1960-as évek közepére óriási népszerűségre szert tett együttes a nevét is a testvérekről kapta.

Az Illés-együttesnek 3 korszaka volt, amikor az összetétel és a zene is változott (1960–1965, 1965–1973 és 1973–1982). Mindhárom korszakban az alapító Illés Lajos vezette a zenekart. „Családi zenekarként” az együttes már 1957-ben létezett (az Illés fivérek mellett ekkor Zsiga István játszott benne gitárosként).

1965 és 1973 között a Szörényi testvérekkel és Bródy Jánossal[szerkesztés]

Illés Lajos középen (2000)
Illés Lajos (1970)

1963-ban Aczél György és az MSZMP Központi Bizottságának Agitációs és Propaganda Bizottsága is azon a véleményen volt, hogy az Illés együttesnek meg kell szűnnie, mivel a „beatzene alvilági, erotikus eltévelyedés”.[3] A középső, „nagy” korszakban az együttes felállása: Illés Lajos – zongora, ének; Szörényi Levente – gitár, ének; Szörényi Szabolcs – basszusgitár, ének; Bródy János – akkordgitár, ének; Pásztory Zoltán – dob. Néhány népszerű daluk: Az utcán, Kéglidal, Ne gondold, Little Richard, Amikor én még kissrác voltam, Sárika. Ő volt Koncz Zsuzsa számos sikerdalának a szerzője (Miért hagytuk, hogy így legyen; Jelbeszéd; Valahol egy lány stb.).

1973–1982 a harmadik Illés együttessel[szerkesztés]

Illés Lajos együttese 1977-ben: elöl Papp Tamás, Serfőző Anikó, Illés Lajos, mögöttük Jenei Szilveszter, Kiss Ernő Pál, Selmeczi László[4]

1974 őszén újjáalakult az Illés-együttes, amelynek tagja lett Serfőző Anikó énekesnő, aki a Boldog város című lemezen megjelent Egy fiú és a tündér musical betétszámait énekelte és amelynek szövegkönyvét Görgey Gábor írta.[5]

1983-tól haláláig[szerkesztés]

1988-ban jelent meg Kicsit keserű című szerzői albuma,[6] amelyen az akkori rockzene számos kiválósága közreműködött, mások mellett Demjén Ferenc,[7] Márta István, Bontovics Kati, Bencsik Sándor, Somló Tamás és Zalatnay Sarolta és szövegíróként Zelki János. 1992-től a kisoroszi református gyülekezet kántora lett, ahol felesége lelkészként szolgált. 2000-ben az Illés-együttessel együtt (a második korszakbeli, „nagy” Illéssel) Kossuth-díjat kapott. „Zenéjében és szövegében egyaránt magyar beatzenét végül is mi írtunk és játszottunk először” – mondta Illés Lajos a díj átvétele után.[2] 2007-ig élete utolsó két évtizedében a református egyház kántoraként szolgált Kisorosziban, a református templomban. Kisoroszi díszpolgára.[8]

Az általa irányított Illés-együttes művei, Illés Lajos dalai a kommunista rendszer idején ritka, a dalszövegek mögé bújtatott ellenállást fejeztek ki. Késői műveivel a magyar nemzeti és keresztény értékeket kívánta ápolni: „Én egy nemzeti és keresztény Magyarország mellett politizálok: a magam módján és eszközeivel” – nyilatkozta az Új Ember hetilapnak 2000-ben.[2]

2003-ban megjelent a Magyar Te Deum,[9] 2005-ben pedig a Karácsonyi Te Deum című műve.[10] Tervezte Arany János Toldi című művének megzenésítését is.

Magánélete[szerkesztés]

Első felesége Makkai Lilla, Makkai Sándor író, református püspök unokája volt.[11] Három gyermeke: Dávid (1964), Áron (1969, keresztszülei: Szörényi Levente és Koncz Zsuzsa),[12] Bence (1981). Második felesége Kovács-Sebestyén Ilona volt.[13]

Művei[szerkesztés]

Illés Lajos sírja Budapesten. Kerepesi temető 41-2-18. A szobor Velkei József Lajos, a kőhalom Tóth Dávid alkotása.
  • Egy fiú és a tündér (1974, musical Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje alapján, együtt Görgey Gáborral)
  • Liliomfi (1987) (zenés játék Szigligeti Ede: Liliomfi című népszínművére)
  • Kicsit keserű (1988, szerzői album)
  • Velünk az Isten (1991, oratorikus rock-istentisztelet. Szövegét -a református istentisztelet liturgiájának felhasználásával- Makkai Lilla és Makkai László írta.)
  • Cantus Hungaricus (1994)
  • Magyar Ének I-II-III. – Cantus Hungaricus (1996) (énekelt magyar versek albuma 3 részből, magába foglalja középső részként az 1994-ben írt Cantus Hungaricus-t, kifejtve olyan zenei vázlatokat, amelyek 1994-ben az időkorlátok miatt nem kerültek kiadásra.)
  • Válaszúton - népdalátiratok (1997) (Szvorák Katival)
  • Álomföldön - megzenésített versek (1997) (Szvorák Katival)
  • Betlehem csillaga (2000, rockopera, Utassy Józseffel (József Attila-díjas) verses szövegével a millenniumi évben Jézus Krisztus születéstörténetével, Vidnyánszky Attila rendezésében.)
  • Tánc-lánc - Majla Sándor erdélyi költő gyerekverseire írt dalok (2001) (Szabó Borókával)
  • Magyar Te Deum - Istendicsérő, ünnepi alkalomra szánt kórusmű, zsoltár- és egyházi költészetből válogatott szövegek összeállításával (2003)
  • Karácsonyi Te Deum - Istendicsérő, ünnepi alkalomra szánt kórusmű, zsoltár- és egyházi költészetből válogatott szövegek összeállításával (2005)

Díjai[szerkesztés]

Illés Lajos Zeneiskola és Zeneház[szerkesztés]

Illés Lajos-dombormű, Kisoroszi, Magyarország

Cegléden, a Batthyány u. 15. szám alatt található. Ez az első zeneiskola, amit Illés Lajosról neveztek el. A zeneiskola 2007 októberével nyitotta meg kapuit a könnyűzenei oktatásra vágyó diákok előtt.[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Freebase-adatdump
  2. a b c Kossuth-díjas kántor: Illés Lajos (Új Ember interjú). [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
  3. Bródy rabosítása miatt oszlott fel az Illés?, index.hu
  4. Serfőző Anikó & Illés Lajos - Hogyha egyszer (1977), youtube.com
  5. Az Illés Lajos legenda él és üzen, lafemme.hu
  6. Illés Lajos - Kicsit keserű (1987) Archiválva 2017. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, passzio.hu
  7. Illés Lajos: Nehéz arra menni - Kicsit Keserü, 1988 ének: Demjén Ferenc, youtube.com
  8. Illés Lajos 70 éves lenne – Özvegye, Makkai Lilla emlékezik Archiválva 2017. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, jokortv.hu
  9. Magyar zenei örökségünk része - Illés Lajos életműve: Magyar Te Deum (2003), illeslajos.blogspot.hu
  10. Magyar zenei örökségünk része - Illés Lajos életműve: Karácsonyi Te Deum (2005), illeslajos.blogspot.hu
  11. Kocsis L. Mihály: Illés – Énekelt történelem. Budapest, 1999. 360. old.
  12. Kocsis L. Mihály: Illés – Énekelt történelem. Budapest, 1999. 346. old.
  13. Kocsis L. Mihály: Illés – Énekelt történelem. Budapest, 1999. 345. old.
  14. Ceglédi Kék Újság, cegled.hu

További információk[szerkesztés]