Illés Lajos (zenész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Illés Lajos
Lajos Illés.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Illés Lajos
Becenév Szomjas
Született 1942. március 18.
Budapest
Elhunyt 2007. január 29. (64 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Pályafutás
Műfajok beat, rock
Aktív évek 19602007
Együttes Illés-együttes (1960-2007)
Hangszer Billentyűs hangszerek, citera, harmonika, ütőhangszerek, melodika, accordion, dob, pozan
Díjak
Tevékenység zeneszerző

Illés Lajos weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Illés Lajos témájú médiaállományokat.

Illés Lajos (Budapest, 1942. március 18.Budapest, 2007. január 29.) magyar zenész, zeneszerző, énekes, az Illés-együttes alapítója, a „Kossuth-díjas kántor”.[1]

Életpályája[szerkesztés]

Illés Lajos 1942. március 18-án született Budapesten, Illés Lajos és Toldy Irén gyermekeként. Két évet tanult a BME-n.

1960–1965 az első Illés együttessel[szerkesztés]

Testvérével, Illés Károllyal együtt alapították az Illést 1960-ban és az új zenei stílussal fellépő, az 1960-as évek közepére óriási népszerűségre szert tett együttes a nevét is a testvérekről kapta.

Az Illés-együttesnek 3 korszaka volt, amikor az összetétel és a zene is változott (1960–1965, 1965–1973 és 1973–1982). Mindhárom korszakban az alapító Illés Lajos vezette a zenekart. „Családi zenekarként” az együttes már 1957-ben létezett (az Illés fivérek mellett ekkor Zsiga István játszott benne gitárosként).

1965 és 1973 között a Szörényi testvérekkel és Bródy Jánossal[szerkesztés]

Illés Lajos középen (2000)
Illés Lajos (1970)

1963-ban Aczél György és az MSZMP Központi Bizottságának Agitációs és Propaganda Bizottsága is azon a véleményen volt, hogy az Illés együttesnek meg kell szűnnie, mivel a „beatzene alvilági, erotikus eltévelyedés”.[2] A középső, „nagy” korszakban az együttes felállása: Illés Lajos – zongora, ének; Szörényi Levente – gitár, ének; Szörényi Szabolcs – basszusgitár, ének; Bródy János – akkordgitár, ének; Pásztory Zoltán – dob. Néhány népszerű daluk: Az utcán, Kéglidal, Ne gondold, Little Richard, Amikor én még kissrác voltam, Sárika. Ő volt Koncz Zsuzsa számos sikerdalának a szerzője (Miért hagytuk, hogy így legyen; Jelbeszéd; Valahol egy lány stb.).

1973–1982 a harmadik Illés együttessel[szerkesztés]

Illés Lajos együttese 1977-ben: elöl Papp Tamás, Serfőző Anikó, Illés Lajos, mögöttük Jenei Szilveszter, Kiss Ernő Pál, Selmeczi László[3]

1974 őszén újjáalakult az Illés-együttes, amelynek tagja lett Serfőző Anikó énekesnő, aki a Boldog város című lemezen megjelent Egy fiú és a tündér musical betétszámait énekelte és amelynek szövegkönyvét Görgey Gábor írta.[4]

1983-tól haláláig[szerkesztés]

1988-ban jelent meg Kicsit keserű című szerzői albuma[5], amelyen az akkori rockzene számos kiválósága közreműködött, mások mellett Demjén Ferenc[6], Márta István, Bontovics Kati, Bencsik Sándor, Somló Tamás és Zalatnay Sarolta és szövegíróként Zelki János. 1992-től a kisoroszi református gyülekezet kántora lett, ahol felesége lelkészként szolgált. 2000-ben az Illés-együttessel együtt (a második korszakbeli, „nagy” Illéssel) Kossuth-díjat kapott. „Zenéjében és szövegében egyaránt magyar beatzenét végül is mi írtunk és játszottunk először” – mondta Illés Lajos a díj átvétele után.[1] 2007-ig élete utolsó két évtizedében a református egyház kántoraként szolgált Kisorosziban, a református templomban. Kisoroszi díszpolgára.[7]

Az általa irányított Illés-együttes művei, Illés Lajos dalai a kommunista rendszer idején ritka, a dalszövegek mögé bújtatott ellenállást fejeztek ki. Késői műveivel a magyar nemzeti és keresztény értékeket kívánta ápolni: „Én egy nemzeti és keresztény Magyarország mellett politizálok: a magam módján és eszközeivel” – nyilatkozta az Új Ember hetilapnak 2000-ben.[1]

2003-ban megjelent a Magyar Te Deum,[8] 2005-ben pedig a Karácsonyi Te Deum című műve.[9] Tervezte Arany János Toldi című művének megzenésítését is.

Magánélete[szerkesztés]

Első felesége Makkai Lilla, Makkai Sándor író, református püspök unokája volt.[10] Három gyermeke: Dávid (1964), Áron (1969, keresztszülei: Szörényi Levente és Koncz Zsuzsa),[11] Bence (1981). Második felesége Kovács-Sebestyén Ilona volt.[12]

Művei[szerkesztés]

Illés Lajos sírja Budapesten. Kerepesi temető 41-2-18. A szobor Velkei József Lajos, a kőhalom Tóth Dávid alkotása.
  • Egy fiú és a tündér (1974, musical Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje alapján, együtt Görgey Gáborral)
  • Liliomfi (1987) (zenés játék Szigligeti Ede: Liliomfi című népszínművére)
  • Kicsit keserű (1988, szerzői album)
  • Velünk az Isten (1991, oratorikus rock-istentisztelet. Szövegét -a református istentisztelet liturgiájának felhasználásával- Makkai Lilla és Makkai László írta.)
  • Cantus Hungaricus (1994)
  • Magyar Ének I-II-III. – Cantus Hungaricus (1996) (énekelt magyar versek albuma 3 részből, magába foglalja középső részként az 1994-ben írt Cantus Hungaricus-t, kifejtve olyan zenei vázlatokat, amelyek 1994-ben az időkorlátok miatt nem kerültek kiadásra.)
  • Válaszúton - népdalátiratok (1997) (Szvorák Katival)
  • Álomföldön - megzenésített versek (1997) (Szvorák Katival)
  • Betlehem csillaga (2000, rockopera, Utassy Józseffel (József Attila-díjas) verses szövegével a millenniumi évben Jézus Krisztus születéstörténetével, Vidnyánszky Attila rendezésében.)
  • Tánc-lánc - Majla Sándor erdélyi költő gyerekverseire írt dalok (2001) (Szabó Borókával)
  • Magyar Te Deum - Istendicsérő, ünnepi alkalomra szánt kórusmű, zsoltár- és egyházi költészetből válogatott szövegek összeállításával (2003)
  • Karácsonyi Te Deum - Istendicsérő, ünnepi alkalomra szánt kórusmű, zsoltár- és egyházi költészetből válogatott szövegek összeállításával (2005)

Díjai[szerkesztés]

Illés Lajos Zeneiskola és Zeneház[szerkesztés]

Illés Lajos-dombormű, Kisoroszi, Magyarország

Cegléden, a Batthyány u. 15. szám alatt található. Ez az első zeneiskola, amit Illés Lajosról neveztek el. A zeneiskola 2007 októberével nyitotta meg kapuit a könnyűzenei oktatásra vágyó diákok előtt.[13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Kossuth-díjas kántor: Illés Lajos (Új Ember interjú). [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
  2. Bródy rabosítása miatt oszlott fel az Illés?, index.hu
  3. Serfőző Anikó & Illés Lajos - Hogyha egyszer (1977), youtube.com
  4. Az Illés Lajos legenda él és üzen, lafemme.hu
  5. Illés Lajos - Kicsit keserű (1987), passzio.hu
  6. Illés Lajos: Nehéz arra menni - Kicsit Keserü, 1988 ének: Demjén Ferenc, youtube.com
  7. Illés Lajos 70 éves lenne – Özvegye, Makkai Lilla emlékezik, jokortv.hu
  8. Magyar zenei örökségünk része - Illés Lajos életműve: Magyar Te Deum (2003), illeslajos.blogspot.hu
  9. Magyar zenei örökségünk része - Illés Lajos életműve: Karácsonyi Te Deum (2005), illeslajos.blogspot.hu
  10. Kocsis L. Mihály: Illés – Énekelt történelem. Budapest, 1999. 360. old.
  11. Kocsis L. Mihály: Illés – Énekelt történelem. Budapest, 1999. 346. old.
  12. Kocsis L. Mihály: Illés – Énekelt történelem. Budapest, 1999. 345. old.
  13. Ceglédi Kék Újság, cegled.hu

További információk[szerkesztés]