Budapest II. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest II. kerülete
A Mechwart liget a polgármesteri hivatallal
A Mechwart liget a polgármesteri hivatallal
Budapest II. kerülete címere
Budapest II. kerülete címere
Budapest II. kerülete zászlaja
Budapest II. kerülete zászlaja
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Adyliget
Budakeszierdő (egy része)
Budaliget
Csatárka
Erzsébetliget
Erzsébettelek
Felhévíz
Gercse
Hársakalja
Hárshegy
Hűvösvölgy
Kővár
Kurucles
Lipótmező
Máriaremete
Nyék
Országút
Pálvölgy
Pasarét
Pesthidegkút-Ófalu
Petneházyrét
Remetekertváros
Rézmál
Rózsadomb
Szemlőhegy
Széphalom
Szépilona
Szépvölgy
Törökvész
Újlak (egy része)
Vérhalom
Víziváros (egy része)
Zöldmál
[1]
Alapítás ideje1873
Irányítószám 1021 – 1029
Testvérvárosok
Lista
Polgármester Őrsi Gergely (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP)[2]
Országgyűlési képviselő Tordai Bence (Párbeszéd - Zöldek)
Hajnal Miklós (Momentum Mozgalom)
Népesség
Teljes népesség85 018 fő (2023. jan. 1.)[3]
Rangsorban 7.
Népsűrűség2474 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,34 km²
Elhelyezkedése
Budapest II. kerülete (Budapest II. kerülete)
Budapest II. kerülete
Budapest II. kerülete
Pozíció Budapest II. kerülete térképén
é. sz. 47° 31′, k. h. 19° 01′Koordináták: é. sz. 47° 31′, k. h. 19° 01′
Budapest II. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest II. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest II. kerülete a budai oldalon található. Területe 36,34 km², ebből a belterület 22,64 km²-t, a külterület pedig 13,70 km²-t tesz ki. Lakossága 2021-ben 86 700 fő volt, amivel a főváros 8. legnépesebb kerülete.[4]

Fekvése[szerkesztés]

Buda északi részén terül el, északon és északkeleten a III. kerület, keleten a Duna folyam, azáltal a XIII. kerület és az V. kerület, délen az I. kerület és a XII. kerület határolja, míg nyugaton szomszédai Budakeszi, Nagykovácsi és Remeteszőlős, északnyugaton pedig Solymár. A II. kerület hegyes-dombos területen fekszik, egyedülálló módon közel a belvároshoz, így könnyen az ország egyik legelőkelőbb lakóövezetévé nőtte ki magát. Itt található többek között a Rózsadomb, Pasarét, Törökvész, Vérhalom vagy Kurucles. A kerület két jól elkülöníthető részből áll. Az északi (II/A kerület) és a déli rész között a Hűvösvölgy képez szűk átjárót. A Budai Tájvédelmi Körzet jelentős hányadát foglalja el, ahol szigorúan védett erdők, hegyek, növények találhatóak. Számos jelentős hegycsúcs található a kerületben, mint a Nagy-Hárs-hegy (454 m), Vihar-hegy (453 m), Felső-Kecske-hegy (443 m) vagy a Látó-hegy (376 m).

A kerület ütőeréül a Szilágyi Erzsébet fasor - Hűvösvölgyi út - Hidegkúti út útvonal, a Budakeszi út, illetve a Margit körút, Bem rakpart, Árpád fejedelem útja szolgál. A forgalmasabb utcák közé tartozik a Törökvész út, Bimbó út, Kapy út, Felső Zöldmáli út, Szépvölgyi út, Fillér utca, Pasaréti út, Pusztaszeri út, Gábor Áron utca, Kuruclesi út, Máriaremetei út, Nagykovácsi út, Ördögárok út. Tömegközlekedéssel a kerület minden pontja könnyen elérhető. A legnagyobb csomópontok a Széll Kálmán tér, ahol a 2-es metró és a 4-es, valamint a 6-os villamos is elérhető, illetve a II/A kerületet kiszolgáló hűvösvölgyi busz-, és villamos-végállomás. A kerület legfontosabb közlekedési eszköze a 61-es villamos Hűvösvölgy és a Móricz Zsigmond körtér között.

Jelképek[szerkesztés]

A kerület hivatalos jelképe a II. kerület címere, amely zöld alapon három ezüst és aranyszínű bükkfát, valamint három görög keresztet ábrázol, szimbolizálva a terület zöldövezeti jellegét, valamint az itt található számos apró városrész sokszínűségét. A címert Péri József készítette 2000-ben. A II. kerület zászlaján szintén az arany és a zöld szín dominál, bal felső sarkában a címer helyezkedik el.[5][6]

Földrajz[szerkesztés]

Történelem[szerkesztés]

Római kor[szerkesztés]

A régészeti leletek tanulsága szerint a terület már a római korban is lakott volt. Az 1. század közepétől kezdődően a térség meghódítása során a rómaiak a főbb útvonalak mentén katonai táborokat hoztak létre. Ezek közül egész Kelet-Pannoniában az első a mai II. kerület területén, a Vízivárosban jött létre, a Duna partján. Az első legionárius osztag, amely itt állomásozott, az ala I Hispanorum elnevezésű egység volt, ezt a következő évtizedekre az ala I Hispanorum Auriana váltotta le. Miután északabbra felépült Aquincum, az erődítmény elsősorban a település déli oldalának védelmét szolgálta. A 2. század elején megszűnt a katonai funkció és egy kisebb polgári település épült fel itt, amelyet végül a 4. század második felében hagytak el. A régészeti helyszín feltárásakor több mint 1030 terra sigillatát találtak.[7] Kicsivel arrébb Szemlőhegyen az aquincumi katonaváros előkelőségei építették fel villáikat a 3. század második felében. Innen egy jelentős múmia sír került elő.[8]

Középkor[szerkesztés]

A rómaiak távozása után a terület a honfoglalás korában is lakott volt, ezt bizonyítja egy, a kuruclesi dűlőn feltárt korabeli sírt.[9] A közékorban számos kisebb Buda-környéki település helyezkedett el a mai második kerület területén. Ezek egyike a Nyék nevű falu volt, itt épült fel a nyéki vadászkastély, amely valószínűleg Zsigmond uralkodása idején volt először a királyi vadászatok fő helyszíne. Mária királynő, a Jagelló-házi uralkodók, majd pedig Mátyás király is rendszeresen használták a palotakomplexumot,[10] és az 1480-as években itt élt a király anyja, Szilágyi Erzsébet is.[11]

Hidegkúton királyi trombitások kaptak földeket, az 1212-ben alapított Gercsében pedig vagyontalan paraszt-nemesek éltek. A román stílusú gercsei templom a 12. században épült föl a településen.[12] A mai kerület dunaparti részén a 12. században jött létre Felhévíz (másik nevén Budafelhévíz), amely a Császár és a Lukács fürdő melegvízű forrásairól kapta nevét. A település a 15. század végén mezővárosi rangot kapott, majd idővel egyre jobban egybeépült Budával. Itt tartották a város legfontosabb vásárait is, a környező dombokon pedig szőlőt termesztettek. Idővel Felhévíz két negyede, Szentpéter külváros és Szentjakabfalva önálló településsé váltak.[13] A II. kerület történelmi örökségének fontos részét képezik a Szent Lőrinc monostor romjai is, a kolostort 1300 körül alapították pálos szerzetesek és 1381-től itt őrizték a rend névadójának, Remete Szent Pálnak csontjait is. 1526-ban egy fosztogató török csapat felgyújtotta monostort és az épülettel együtt megsemmisült annak értékes könyvtára is.[14]

A török kortól Budapest egyesítéséig[szerkesztés]

Az oszmánok 1541-ben elfoglalták Budát, és a környező települések (Nyék, Gercse, Hidegkút, Felhévíz) az összecsapások hatására mind rohamos gyorsasággal elnéptelenedtek. A török kultúrának és építészetnek számos emléke maradt fönn a II. kerületben, a Rózsadombon álló Gül Baba türbéje egy harcos muszlim szerzetesnek állít emléket,[15] a Császár fürdőt és a Király fürdőt pedig Szokollu Musztafa budai pasa irányítása alatt építették meg.[16] A kerület mai területére is átnyúlt Buda egyik vegyesen balkáni, cigány, zsidó és magyar népességű külvárosa, a kettős fallal körülvett Varos.

A törökök kiűzése után Budát a belvárost jelentő Várra és az ezt körülvevő külvárosi városrészekre osztották fel, ezek közül három feküdt a kerület mai területén. Legészakabbra az Óbudával határos Újlak (németül:Neuftstit) jött létre az elpusztult Felhévíz helyén, itt katolikus német telepesek telepedtek le.[17] Az eleinte falusias jellegű Országút (németül: Landstrasse) városrész is ekkor alakult ki, lakói a Bécsbe vezető országútról nevezték el a településrészt és többnyire kereskedők voltak. Itt épült fel 1734-ben az ágoston rendi szerzetesek kolostora és a Budapest Országúti Szent István első vértanú templom, 1785 óta pedig ferencesek élnek itt.[18] A budai várhoz közeli Dunaparton kialakult a Víziváros, ami szintén egy soknemzetiségű településrész volt, a horvátok külön negyeddel rendelkeztek Horvátváros néven. A Vízivárosban a kapucinusok építettek kolostort és templomot 1687 és 1716 között.[19] 1761-ben készült el a ma is álló Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom.[20]

Az 1838-as dunai árvíz súlyosan érintette a városrészeket. A 19. század végén a város gyors növekedésnek indult és azzal párhuzamosan, hogy a dombokon zajló szőlőtermesztést az 1880-90-es években megsemmisítette a filoxéria járvány,[21] megkezdődött a villák kiépülése a Rózsadombon, a Dunaparti rész pedig bérházakkal épült be. 1873 november 17-én Pest, Buda és Óbuda egyesülésével létrejött Budapest, ekkor történt meg a város kerületekre osztása, így létrejött a II. kerület, mint adminisztratív egység.

Modern történelem[szerkesztés]

A második világháborúban Budapest ostroma során komoly harcok zajlottak le a kerületben. A szovjetek 1944. december 24-én nyomultak be a területre és január 30-án érték el a Margit körutat. A második kerületben zajlott le 1945. február 11-én a tragikus kimenetelű kitörés, amelynek során a német és magyar katonák Hűvösvölgyet próbálták elérni, hogy elmeneküljenek a szovjet ostromgyűrűből. Az összecsapások tömegek halálát okozták és hatalmas károkat okoztak az épületállományban.[22]

1950. január 1-én a kommunista vezetés döntésének értelmében kiterjesztették a főváros határait, létrehozva Nagy-Budapestet. A második kerülethez csatolták Pesthidegkutat,[23] és több helyen is átrajzolták a kerület határait. A Víziváros déli részét az I. kerülethez csatolták ezzel szemben északon jelentősen megnövelték a II. kerület területét, Újlak egy része, Szemlőhegy és Pálvölgy is a kerület részévé vált.

Az 1956-os forradalom során több fontos esemény is lejátszódott a kerületben, a Bem térről indult a lengyelek melletti szolidaritási tüntetésként kezdődő október 23-i tiltakozási hullám és később a szovjet invázió során itt zajlottak le a Széna téri harcok is.[24]

A 21. század elején lezajlott a belvárosban található barnamezős ipari területek átalakítása, a Ganz Villamossági Művek telepei új funkciót kaptak, a Vízivárosban az Öntödei Múzeum,[25] a Millenárison pedig egy park jött létre a rozsdaövezet helyén.[26][27]

Politika és közigazgatás[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Polgármester Megjegyzés
1990–1994 Póta Gyula SZDSZ[28]
1994–1998 SZDSZ-MSZP[29]
1998–2002 Bencze B. György Fidesz-MDF[30]
2002–2006 Horváth Csaba MSZP-SZDSZ[31]
2006–2010 Láng Zsolt Fidesz-KDNP[32]
2010–2014 Fidesz-KDNP[33]
2014–2019 Fidesz-KDNP[34]
2019-től Örsi Gergely MomentumDKMSZPPMLMP[2]

Képviselő-testület[szerkesztés]

A képviselő-testület összetétele a 2019-es önkormányzati választás után:

Párt Mandátumok Jelenlegi képviselő-testület Források
  MomentumDKMSZPPMLMPMMM

(Szövetség a II. Kerületért – Kerületünk az Otthonunk)[35]

12 P                       [36]
  FideszKDNP 8                        
  MKKP 1                        

Népesség[szerkesztés]

[37][38]

Lakosságszám
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 21 693 —    
1880 24 471 1,20%
1890 30 527 2,21%
1900 40 738 2,89%
1910 41 530 0,19%
1920 49 698 1,80%
1930 57 472 1,45%
1941 72 659 2,13%
1949 79 474 1,12%
1960 94 722 1,60%
1970 102 985 0,84%
1980 107 292 0,41%
1990 102 665 −0,44%
2001 92 520 −0,95%
2011 87 744 −0,53%
2022 87 029 −0,07%

A 2011-es népszámlálás alapján a kerületnek 87 744 lakosa volt. A lakosságszám az 1980-as népszámláláson érte el a csúcsot, 107 292 főt, azóta folyamatosan csökken. 2011-ben a népsűrűség 2 415 fő/km² volt.

A 65 év felettiek aránya különösen magas, ők alkotják a kerület a lakosságának 24,3%-át (az országos átlag 16,9%). A kerületben a várható élettartam az egyik legmagasabb érték az országban. 2012-ben a II. kerületi férfiak várható élettartam 79 év (az országos átlag 71 év), a nőké 83 év (az országos átlag 78 év) volt.[39]

A lakosság 6,1%-a külföldi állampolgár.

Népcsoportok[szerkesztés]

Jelentős nemzetiségi csoportok[40]
Nemzetiség Népesség (2011)
 Németország 2 307
 Oroszország 477
 Románia 254
 Szerbia 179
 Lengyelország 179

2001-ben a kerület lakossága 92 520 fő volt, 84 194 fő (96,09%) magyar, 1 934 fő (2,21%) német, 151 fő (0,17%) cigány, 141 fő (0,16%) román nemzetiségűnek vallotta magát.[41]

2011-ben a kerület lakossága 87 744 fő volt, 71 648 fő (88,85%) magyar, 2 307 fő (2,86%) német, 477 fő (0,60%) orosz, 259 fő (0,32%) cigány, 254 fő (0,31%) román nemzetiségűnek vallotta magát.[42]

Gazdaság[szerkesztés]

II. kerületi székhellyel rendelkező legnagyobb 20 vállalat nettó árbevétel alapján.[43]


Rangsor Vállalat Nettó árbevétel
(Mrd Ft)
2021
Alkalmazottak Főtevékenység
1 CIB Bank Zrt. 106,3 - Egyéb monetáris közvetítés
2 New Land Media Kft. 80,3
60
Médiareklám
3 TDE ITS Kft. 78,1
133
Kőolaj -feldolgozás
4 DUNASTYR Zrt. 65,1
111
Műanyag-alapanyag gyártása
5 Raw Development Kft. 59,8
62
Épületépítési projekt szervezése
6 Lakocsa Koncessziós Kft. 54,3 - Földgázkitermelés
7 Versalis International SA Magyarországi Fióktelepe 51
22
Vegyi áru nagykereskedelem
8 ESSITY HUNGARY Kft. 46
44
Egyéb háztartási cikk nagykereskedelem
9 AKA Zrt. 41,8
13
Út, autópálya építése
10 B.Braun Medical Kft. 38,6
1 861
Egyéb műanyag termék gyártása
11 Salzgitter Mannesmann Acélkereskedelmi Kft. 35
34
Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelem
12 Nemzeti Mobilfizetési Zrt. 31,4
60
Elektronikus és mobilfizetési rendszerek kiépítése
13 L'OREAL Magyarország Kft. 24,1
131
Kozmetikai és szépségápolás nagykereskedelem
14 Lounge Event Kft. 23,5
43
Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
15 O&GD Central Kft. 21,2 - Kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás
16 MITRA Informatikai Zrt. 20,9 - Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás
17 LAKÓGÉP Kft. 20,1
34
Lakó- és nem lakó épület építése
18 VTG Rail Logistics Hungaria Kft. 19,3
18
Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás
19 LOUNGE DESIGN Kft. 19,3
74
Nyomdai előkészítő tevékenység
20 BUDACONSUM Kft. 17
434
Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem

Közlekedés[szerkesztés]

Metró- és HÉV-állomások a kerületben[szerkesztés]

Vonal Állomás neve Megnyitás időpontja Átszállási kapcsolatok
Széll Kálmán tér 1972. december 22. 4, 6, 17, 56, 56A, 59, 59A, 59B, 61
5, 16, 16A, 21, 21A, 22, 22A, 39, 91, 102, 116, 128, 129, 139, 140, 140A, 149, 155, 156, 221, 222
916, 922, 922B, 956, 960, 990
781, 782, 783, 784, 785, 786, 787, 789, 791, 793, 794, 795
Margit híd, budai hídfő (Jelenlegi:)
1972. december 23.
4, 6, 17, 19
9, 26, 91, 191, 226
923, 931, 934, 960
Szépvölgyi út 1971 9, 29, 65, 65A, 111, 165
923, 934, 960

Kultúra[szerkesztés]

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár Keleti Károly utcai bejárata

Kulturális intézmények[szerkesztés]

A II. kerületben található Budapest egyik legnagyobb nyilvános könyvtára, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, amely 1897 óta nyilvános intézményként működik, és 2012 óta minden magyar állampolgár számára lehetővé teszi a kölcsönzést gyűjteményéből.

Oktatás[szerkesztés]

A kerületben 11 általános iskola, 2 zeneiskola, 10 óvoda és 6 gimnázium [44] működik állami finanszírozással. A speciális lakossági igények miatt jellemzően magasabb a magán és nemzetközi iskolák aránya. Korábban itt működött az International Business School (IBS) is.

Kerületi média[szerkesztés]

Lakók és ingatlanpiac[szerkesztés]

A II. kerület közterületei büszkélkedhetnek a legmagasabb értékövezeti átlaggal [45] Magyarországon (~9). A terület jóformán teljesen beépített, így az üres telkek igen magas árat ütnek meg.[forrás?]. A II/A kerületben viszont az egy fokkal alacsonyabb beépítettség miatt még találhatók alacsonyabb tartományban. A Rózsadomb villái mára közhelyszerűek, de a magas presztízsű rezidenciákon kívül nagy számú zöldövezeti, kertes társasházi lakás található a kerületben. A Hűvösvölgy utáni része (II/A) sokkal inkább amerikai-típusú, újonnan beépült előkelő kertvárosi övezet. Ide tartoznak Adyliget, Máriaremete, Remetekertváros, Budaliget és Pesthidegkút.

A II. kerületet főleg az 1990–2000-es években idetelepült felső- és felső-középosztálybeliek lakják, illetve az idősödő helybeli népesség. Jelentős külföldi népesség él a kerületben, és hasonlóan a XII. kerülethez, számos nagykövetség és konzulátus található a régi villákban.

Egészségügy[szerkesztés]

A kerületben nincs nagy kórház, lakói jellemzően a XII. kerület közeli intézményeit látogatják. Ide tartozott a 2007-ben bezárt lipótmezei Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet is. A kerületben működik a Pesthidegkúti Rendelőintézet, a Ferenc Kórház, a Budagyöngye Kórház, a Budai Gyermekkórház, az ORFI Klinika és számos magánklinika; kiemelkedőek a szájsebészeti és plasztikai sebészeti magánintézmények. 2010. március 26-a óta működik Pesthidegkúton az Országos Mentőszolgálat mentőállomása.

Vásárlási és szórakozási lehetőségek[szerkesztés]

A kerületben számos bevásárló és szórakoztató központ található (Budagyöngye, Rózsakert, Rózsadomb Center, Stop Shop, Széphalom). Közülük is kiemelkedik a Széll Kálmán tér közelében lévő Mammut1Mammut2-komplexum, amely Budapest egyik legnagyobb bevásárlóközpontja.

A Rózsadomb lábánál, a Széll Kálmán térhez közel található a Millenáris Park, amely Budapesten egyedülálló kulturális-kiállító-szórakoztató központ számos csarnokkal és egy hatalmas parkkal.

Kerületi nevezetességek[szerkesztés]

A Lukács fürdő kertje (2010)

Testvérvárosai[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IX. 30.) 149. számú határozat
  2. a b Budapest II. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. Budapest lakossága kerületenként 2022: Hány főből áll Budapest lakossága? (magyar nyelven). Pénzcentrum. (Hozzáférés: 2023. április 16.)
  5. Kerületünkről (magyar nyelven). Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata, 2019. szeptember 10. (Hozzáférés: 2021. január 18.)
  6. Kft, Wolters Kluwer Hungary: Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (IV. 29.) rendelete - 1.oldal - Önkormányzati rendelettár (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2021. január 18.)
  7. Gabler Dénes: Terra sigillaták Aquincum legkorábbi táborából és annak helyén emelt későbbi római épületekből. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  8. Póczy Klára: A pannóniai késő császárkori múmiatemetkezések néhány tanulsága. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  9. Dr. Némethy Károly: Tanulmányok Budapest Múltjából 4 pp. 33. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  10. Vadászház a buda-nyéki lankákon. budaipolgar.hu, 2018. augusztus 27. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  11. C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? - Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  12. Gercse, a körbezárt falu. www.budaipolgar.hu, 2013. március 19. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  13. Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  14. Szent Lőrinc monostor, Budaszentlőrinc ⋆ A pálos rend építészeti emlékei (magyar nyelven). A pálos rend építészeti emlékei. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  15. Papp Adrienn: A Gül baba-türbe a régész szemével. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  16. Sudár Balázs: Török fürdők a hódoltságban. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  17. A parttól a hegycsúcsig. www.budaipolgar.hu, 2021. június 8. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  18. Templom | Országúti Ferencesek. orszagutiferencesek.hu. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  19. Budavar » Víziváros (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  20. Felsővízivárosi Szent Anna plébánia – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  21. Csaba, Katona: A budapesti szőlőtermelés rövid története (magyar nyelven). Ujkor.hu, 2016. október 29. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  22. Budapest ostromának kezdete és vége. www.budaipolgar.hu, 2020. február 8. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  23. Pesthidegkútról évszámokban | Hidegkúti Históriák. www.hidegkutihistoria.hu. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  24. Eörsi László: SZÉNA TÉR, 1956. (Hozzáférés: 2023. március 12.)
  25. A legkisebb múzeumok nyomában – az Öntödei Múzeum (magyar nyelven). welovebudapest.com. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  26. A Millenáris története – Millenáris (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  27. Helytörténet (magyar nyelven). Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata, 2019. szeptember 10. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  28. Budapest II. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  29. Budapest II. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  30. Budapest II. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  31. Budapest II. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  32. Budapest II. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  33. Budapest II. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  34. Budapest II. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  35. Őrsi Gergely polgármester (magyar nyelven). Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata, 2019. szeptember 5. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  36. BUDAPEST II.ker. települési választás eredményei. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  37. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01
  38. http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/3/load01_7_0-2.html
  39. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/halalokistruk.pdf
  40. Népszámlálás kisebbségiek 2011. Magyarország. (Hozzáférés: 2011. január 1.)
  41. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  42. [1]
  43. https://www.opten.hu/dijtalan-szolgaltatasok/cegtarlight
  44. Közoktatási Információs Iroda Közoktatási Információs Iroda]
  45. Budapest Portál. [2005. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 13.)
  46. a b c d Testvérvárosaink | Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata. (Hozzáférés: 2022. február 27.)

Források[szerkesztés]

  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]