Petneházyrét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petneházyrét
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület II. kerület
Városhoz csatolás 1950. január 1.
Népesség
Teljes népesség 127 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Petneházyrét (Budapest)
Petneházyrét
Petneházyrét
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 00″, k. h. 18° 56′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 00″, k. h. 18° 56′ 41″

Petneházyrét Budapest egyik városrésze a II. kerületben.

Fekvése[szerkesztés]

Határai: Turistaút a rét északi oldalán Budapest határától – Szép Juhászné út – Üdülő út és a belőle futó turistaút – Budapest határa a rét északi oldalán futó turistaútig – 11209 - 11339/5 helyrajzi számú telkek határvonala. A Nagy-Hárs-hegytől nyugatra található, a Kis-Ördög-árok mellett.

Története[szerkesztés]

1847-ben Döbrentei Gábor dűlőkeresztelője során az addigi „Sonnenwirthswiesen” helyett Petneházy Dávid hajdúkapitány nevét kapta meg, aki a hagyomány szerint Buda visszavívásakor 1686-ban elsőként tűzte ki a magyar zászlót a várfalra. Toperczer Oszkár tudomása szerint Buda ostromát megelőzően, az ostromra készülő egységeket felmentő török seregek próbálták átkarolni, illetve hátba támadni, és egy ilyen, 9000 fős, janicsárokból és szpáhikból álló, Hidegkút felől felbukkanó csapat oldalba támadása és visszaverése fűződik Petneházy Dávid huszárjainak nevéhez; ezért kapta nevét a Petneházyrét.[2] Eredetileg legelőnek használták, majd szórványosan beépült, déli része üdülőtelep lett, 1950. január elsejével pedig Nagy-Budapest része lett.

Források[szerkesztés]

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. [Toperczer Oszkár: Pesthidegkút – Helytörténeti barangolások a kezdetektől 1945-ig]