Szemlő-hegyi-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Szemlő-hegyi-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz2230 m
Mélység11,1 m
Magasság39,3 m
Függőleges kiterjedés50,4 m
Tengerszint feletti magasság189 és 219 m
Ország Magyarország
Település Budapest
Földrajzi táj Budai-hegység
Típus hidrotermális eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám 4762-3
Elhelyezkedése
Szemlő-hegyi-barlang (Magyarország)
Szemlő-hegyi-barlang
Szemlő-hegyi-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 31′ 42″, k. h. 19° 01′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 42″, k. h. 19° 01′ 33″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szemlő-hegyi-barlang témájú médiaállományokat.

A Szemlő-hegyi-barlang Budapest egyik idegenforgalmi célokra kiépített, látogatható barlangja. A fokozottan védett barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park része. A barlang felszíni védőövezete Szemlő-hegyi-barlang felszíni védőövezete Természetvédelmi Terület néven országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természetvédelmi terület.

Leírás[szerkesztés]

A Budai-hegységben, a Budapest II. kerületében lévő Szemlőhegy településrészen, a József-hegyen, a Pusztaszeri út 35. sz. alatt van a bejárata. Autóbusszal a Kolosy térről közelíthető meg, a (Árpád híd Szentlélek térről induló) 29-es valamint a 111-es busszal a Batthyány térről is a Zöldmáli lejtő megállóig kell menni. Babakocsival, kerekesszékkel is látogatható. A túra időtartama kb. 40 perc. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges az idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszok látogatásához. Mivel a barlangnak nincs természetes bejárta, ezért nem élnek benne denevérek, így vakuval is lehet fényképezni.

A barlang hossza 2230 m és függőleges kiterjedése 50,4 m. A túraútvonal 250 m, amelyet járdán és lépcsőkön lehet bejárni.

A hévizek munkáját őrzik a barlang jellegzetes képződményei, a borsókövek, amelyek a mészkősziklák azon pontjain keletkeznek, ahol a falat a hőforrások vize éri. A borsókövek sárgásfehér gömböcskékből felépülő fürtöket alkotnak. Ezekhez gipszbevonatok illetve tűs aragonitcsoportok társulnak. A barlang Budapest egyik fokozottan védett természeti értéke.

1976-ban volt először Szemlő-hegyi-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Egyetemiek barlangja, Kadić-barlang (Cholnoky 1932), Kadić Ottokár-aragonitbarlang, Kadič Ottokár-barlang (Kordos 1984), Ottokár-barlang (Cholnoky 1932), Rothermere-barlang, Szemlőhegyi-barlang (Cholnoky 1932), Szemlőhegyi barlang (Cholnoky 1932), Zöldmáli-barlang (Bertalan, Schőnviszky 1976) és Zöldmáli cseppkőbarlang neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1930 őszén a Zöldmáli út mellett fekvő egyik telken, a mai Barlang utca 10. szám alatt kőfejtés közben szűk, mélybe vezető nyílásra bukkantak. A telek tulajdonosa által értesített barlangkutatók a szűk nyílást néhány nagyobb kő kiemelésével kitágítva leereszkedtek a függőleges, majd meredeken lejtő, nagyon szép oldási formákban gazdag, csőszerű járatba. A folyosó végül bezárult. 1930. szeptember 20-án Kessler Hubert és Futó András barlangkutatók az eltömődött rész kibontásával előbb az egyedülálló képződményekkel teli Rózsalugasba jutottak be, majd több nagy méretű folyosóba is sikerült behatolniuk. Szekula Mária 1930. szeptember 28-án átjutott a Hosszú-folyosó Tű fokán vékony termetének köszönhetően és újabb szakaszok tárultak fel. Beszámolója alapján kitágították a szűk átjárót.

Nemsokára Kadić Ottokár, a Földtani Intézet főgeológusa is felkereste a barlangot, és elvégezte annak első tudományos vizsgálatát, felmérését. Ekkor derült fény arra, hogy a falakat a hazai barlangokban nem látott mértékben borító kőrózsák, borsókövek anyaga nem a cseppkövekből ismert kalcit, hanem aragonit, mely melegvízből válik ki. Ez, valamint a gipszkristályok jelenléte bizonyította a barlang hévizes eredetét. Kadić Ottokár és még sokan mások is, már akkor szorgalmazták a páratlan természeti érték idegenforgalmi kiépítését a hazai és külföldi látogatók számára. A Magyar Barlangkutató Társulat 1938. április 28-án tartott választmányi ülésén a társulat tervbe vette a Szemlő-hegyi-barlang fokozatos bővítését és az eddig rendezett szakaszok karbantartását.

Részlet a kiépített részből

A második világháborút és az azt követő évek gazdátlanságát ez a barlang is megsínylette, sok szép képződménnyel lett szegényebb. A háború utáni kutatások aztán újabb járatok felfedezését eredményezték, melyekkel a barlang hossza meghaladta a 2 km-t. Az 1960. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban meg van említve, hogy a Róka-hegyi-barlangnak magasabban (236 m tszf.) van a bejárata, mint a Pál-völgyi-barlangnak és a Szemlő-hegyi-barlangnak, valamint 16 m-rel alacsonyabban, mint a Ferenc-hegyi-barlangnak. Minden bizonnyal egykorúak ezek a hévizes barlangok és a pleisztocén legelején jöttek létre. Az 1964-ben kiadott Az országos kék-túra útvonala mentén című könyvben meg van említve. A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Budai-hegységben lévő barlang Szemlő-hegyi-barlang néven Zöldmáli-barlang névváltozattal és a barlangot említő 113 irodalmi mű megjelölésével.

1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá a 4700-as (Budapest és Budai-hegység) barlangkataszteri területen lévő, II. kerületi Szemlő-hegyi-barlang. Az 1976-ban összeállított országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított országos jelentőségű barlangok listáján rajta van a Budapest II. kerületében található barlang Szemlő-hegyi-barlang néven. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és Bajomi Dániel által írt tanulmány szerint Lithobius stygius infernus nevű százlábú előfordul a budai Szemlő-hegyi-barlangban.

A tanulmányban van egy térkép, amelyen a biológiailag kutatott magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag feldolgozás alatt álló Szemlő-hegyi-barlang földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült a tanulmány angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Szemlő-hegy a barlang neve. Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) a Budai-hegységben lévő és 1962 m hosszú Szemlő-hegyi-barlang az ország 8. leghosszabb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál frissebb összeállítás alapján Magyarország 9. leghosszabb barlangja a Budai-hegységben elhelyezkedő és 1977-ben 1962 m hosszú, 1976-ban 1962 m hosszú, 1975-ben 1962 m hosszú Szemlő-hegyi-barlang.

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Szemlő-hegyi-barlangnak 4762/3. a barlangkataszteri száma. 1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése értelmében a Budai-hegységben lévő Szemlőhegyi-barlang fokozottan védett barlang. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Szemlő-hegyi-barlang néven Kadič Ottokár-barlang névváltozattal és térképen van helye jelölve. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Szemlő-hegyi-barlang néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 7 foglalkozik a barlanggal.

Borsókő a barlangban

Az 1987. évi MKBT központi kutatótábor tájékoztatójában van egy ábra, amelyen megfigyelhető, hogy a budai barlangok közül néhány, pl. a Szemlő-hegyi-barlang mekkora tszf. magasságban helyezkedik el, illetve ezeknek a barlangoknak mekkora a függőleges kiterjedése. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 14. leghosszabb barlangja a 4762/3 barlangkataszteri számú, 2201 m hosszú Szemlő-hegyi-barlang és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a barlang 1962 m hosszú. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 64. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja a 4762/3 barlangkataszteri számú, 50,4 m függőleges kiterjedésű Szemlő-hegyi-barlang és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang nincs benne.

1990-ben a SZIKKTI Barlangkutató Csoportnak és Rajczy Miklósnak volt kutatási engedélyük a barlang kutatásához. 1990-ben az Acheron Barlangkutató Szakosztály vizsgálta klímáját. Az 1993. március–áprilisi MKBT Műsorfüzetben megjelent, hogy a KTM Természetvédelmi Hivatal egy plakátsorozat megjelenését tervezte, amelyen a magyarországi fokozottan védett barlangok szerepelnek, és ehhez diákat keresett. Előkészítés alatt állnak a Budai-hegység fokozottan védett barlangjairól és a közeljövőben fokozottan védett barlangjairól készült plakátok, köztük a Szemlő-hegyi-barlangot ábrázoló is.

Részlet a kiépített részből

1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Budai-hegységben lévő Szemlő-hegyi-barlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság engedélyével látogathatók. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Budai-hegység területén lévő Szemlő-hegyi-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben lévő Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Budai-hegységben lévő és 4762-3 barlangkataszteri számú Szemlő-hegyi-barlang Magyarország 20. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 2201 m hosszú barlang 1977-ben 1962 m és 1987-ben 2201 m hosszú volt. A könyvben található Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint a Budai-hegységben lévő és 4762-3 barlangkataszteri számú Szemlő-hegyi-barlang Magyarország 88. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 50 m mély barlang 1987-ben is 50 m mély volt. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Budai-hegységben lévő Szemlő-hegyi-barlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai a felügyelőség engedélyével látogathatók. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Budai-hegységben lévő Szemlő-hegyi-barlang fokozottan védett barlang.

A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Szemlő-hegyi-barlang 1991-ben gyógybarlanggá nyilvánított, turizmus számára megnyitott, fokozottan védett természeti érték. Budapest II. kerületében, a Ferenc-hegy ÉK-i oldalában, 188 m és 220 m tszf. magasságban vannak a bejáratai. Hévizek oldották ki a felső eocén mészkőben lévő hasadékok mentén húzódó járatokat. 2200 m hosszú és 50 m függőleges kiterjedésű. Gömbfülkék és gömbüstök a jellegzetes formaelemei. Ásványkiválásai: sárgásfehér borsókő, kalcitlemez, tűs aragonit és fehér gipsz, illetve kisebb cseppkőképződmények. Kőfejtéssel nyílt meg 1930-ban. Első bejárói Futó András és Sebős Károly, majd Kessler Hubert voltak. A Pusztaszeri út 35. sz. alatti föld alatti fogadóépületből lejtős táró vezet a betonjárdákkal kiépített és villanyvilágítással ellátott szakaszba. Ezt az 1986-ban megnyitott szakaszt 1990-től hasznosítja a Szent János Kórház Tüdőgyógyintézete légúti megbetegedésben szenvedők gyógykezelésére. A bejárati épületben a barlang térmodelljét és a Budai-hegység fokozottan védett barlangjait bemutató kiállítás tekinthető meg.

Szekula Mária emléktáblája

Magyarország egyik gyógybarlangja a Szemlő-hegyi-barlang (1991). A barlang feletti védett területen (Budapest, II. Pusztaszeri út 35.) található a barlangkutatók szimbolikus temetője. 1989-ben megjelent egy bélyeg, amelyen a Szemlő-hegyi-barlang látható (5 Ft). Dénes György szócikke szerint Dénes Györgyhöz köze van a Szemlő-hegyi-barlangban történt feltárásoknak. Ozsváth Attila 2002-ben választott ki és szállíttatott fel a Szemlő-hegyi-barlang feletti, barlangkutatók emlékét őrző sziklakertbe egy 3 m magas sziklatömböt hegymászó emlékhely céljára. Kadić Ottokár szócikkében meg van említve, hogy Kadić Ottokár térképezte fel először a Szemlő-hegyi-barlangot, ami Kadić Ottokár nevéről lett elnevezve, de nem ment át a köztudatba ez a név.

Kessler Hubert szócikkében meg van említve, hogy Kessler Huberthez kapcsolódik a Szemlő-hegyi-barlang felfedezése (1930), aki szorgalmazója volt a barlang kiépítésének. Kiss Attila szócikkében meg van említve, hogy Kiss Attila a Szemlő-hegyi-barlang üzemvezetője. Lukács László szócikkében meg van említve, hogy Lukács László 1973-ban kezdett, az FTSK Barlangkutató Szakosztály tagjaként barlangokkal foglalkozni. Először a Szemlő-hegyi-barlangban részt vett egy 10 napos föld alatti táborozáson. Az Óbudai Szeszgyár Kinizsi Barlangkutató Szakosztály működési területe kiterjedt a Szemlő-hegyi-barlangra. A Rózsadomb és Vidéke Egyesület 1938-ban elhatározta, hogy mozgalmat indít a Budapest II. kerületében lévő barlangok feltárására. Abban az időben már jól ismert volt a Szemlő-hegyi-barlang. Szentes György szócikkében meg van említve, hogy Szentes György részt vett a Szemlő-hegyi-barlang feltárásában (Meteor-ág, Kuszoda, Föld szíve-szakasz).

Kalcitlemezek a barlangban

2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Budai-hegységben elhelyezkedő Szemlő-hegyi-barlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság engedélyével tekinthetők meg. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Szemlő-hegyi-barlang (Budai-hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság hozzájárulásával látogathatók. A 2012–2014. évi Karszt és Barlangban közölve lett, hogy az idegenforgalmi célra hasznosított Szemlő-hegyi-barlangot 2012-ben 30 340 fő, 2013-ban 28 661 fő, 2014-ben 31 480 fő látogatta meg. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Szemlő-hegyi-barlang (Budai-hegység) fokozottan védett barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Szemlő-hegyi-barlang (Budai-hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság engedélyével látogathatók. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Kiépítés[szerkesztés]

Az 1960-as években a természetvédelem szervei vették kezelésbe a barlangot. A tervek elkészülte után 1974-ben megindult a barlang kiépítése, majd a felszínen az építkezés. A barlang ünnepélyes megnyitására 1986. október 23-án került sor. Azt tervezték, hogy egy nagy méretű lifttel lehet majd a barlangba lejutni és el is készült egy kb. 4 m átmérőjű liftakna, de végül ezt nem fejezték be. A liftakna belülről ma is jól látható.

Gyógyászati hasznosítás[szerkesztés]

Az 1980-as években kezdődött el az a klimatológiai vizsgálatsorozat, melynek eredménye lehetővé tette a barlangterápia megkezdését 1990-ben. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a barlang klímája rendkívül alkalmas légzőszervi betegségek, főleg bronchitises, azaz hörghurutos és asztmás megbetegedések gyógyítására. A gyógyítás lényegében azon alapszik, hogy a barlangban rendkívül magas a relatív nedvességtartalom, nagyon tiszta, pormentes a levegő. Tisztasága a magaslati üdülőhelyek levegőjének tisztaságával vetekszik.

A relatív páratartalom közel 100%, ami nagyon előnyös, a levegő portartalma pedig töredéke a külszíninek. A vizsgálatok kimutatták, hogy látogató csoportok után a porszemek, egyéb anyagok és baktériumok száma lényegesen emelkedik, de kb. 30 perccel a látogatók távozása után újból helyreáll az eredeti állapot, vagyis nagyon gyors a regeneráció. Mindezen kedvező hatások számtalan beteg gyógyulását segítették elő az elmúlt években. Hőmérséklete egész évben 12 °C.

Képek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Bokodi Béla: Harminc nap a föld alatt. Budapest, Sport Kiadó, 1967. 96 old.
  • (Kessler Hubert): Az Egyetemiek a magyar barlangfeltárások szolgálatában. Magyar Turista Élet, 1942. április 30. (10. évf. 8. sz.) 5. old.
  • –: A barlangkutatók nagyszerű munkája. Magyar Turista Élet, 1935. június 15. (3. évf. 11. sz.) 4. old.

További információk[szerkesztés]