Szemlő-hegyi-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Szemlő-hegyi-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz 2230 m
Mélység 11,1 m
Magasság 39,3 m
Függőleges kiterjedés 50,4 m
Tengerszint feletti magasság 189 és 219 m
Ország Magyarország
Település Budapest
Földrajzi táj Budai-hegység
Típus hidrotermális
Barlangkataszteri szám 4762-3
Elhelyezkedése
Szemlő-hegyi-barlang (Magyarország)
Szemlő-hegyi-barlang
Szemlő-hegyi-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 31′ 42″, k. h. 19° 01′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 42″, k. h. 19° 01′ 33″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szemlő-hegyi-barlang témájú médiaállományokat.

Szemlő-hegyi-barlang Budapest egyik idegenforgalmi célokra kiépített, látogatható barlangja. Fokozottan védett barlang, a Duna–Ipoly Nemzeti Park része.

Fekvése[szerkesztés]

A Budai-hegységben található, Budapest II. kerületében, a Szemlőhegy településrészen, a Szemlő-hegy nevű hegyen.

Látogatása[szerkesztés]

Budapest II. kerületének területén nyílik. A Pusztaszeri út 35. sz. alatt van a bejárata. Autóbusszal a Kolosy térről közelíthető meg, a (Árpád híd Szentlélek térről induló) 29-es valamint a 111-es busszal a Batthyány térről is a Zöldmáli lejtő megállóig kell menni. Babakocsival, kerekesszékkel is látogatható. A túra időtartama körülbelül 40 perc.

Nyitvatartás:

  • Kedd kivételével minden nap, 10.00 – 16.00 óráig.

Mérete[szerkesztés]

A barlang járatainak hossza 2230 méter, a függőleges kiterjedése 50,4 méter. A túraútvonal 250 méter, melyet járdán és lépcsőkön lehet bejárni.

Feltárása[szerkesztés]

1930 őszén egy, a Zöldmáli út mellett fekvő telken a mai Barlang utca 10. szám alatt kőfejtés közben szűk, mélybe vezető nyílásra bukkantak. A telek tulajdonosa által értesített barlangkutatók a szűk nyílást néhány nagyobb kő kiemelésével kitágítva leereszkedtek a függőleges, majd meredeken lejtő, nagyon szép oldási formákban gazdag, csőszerű járatba. A folyosó végül bezárult. 1930. szeptember 20-án Kessler Hubert és Futó András barlangkutatók az eltömődött rész kibontásával előbb az egyedülálló képződményekkel teli Rózsalugasba jutottak be, majd több nagy méretű folyosóba is sikerült behatolniuk. Szekula Mária 1930. szeptember 28-án átjutott a Hosszú-folyosó Tű fokán vékony termetének köszönhetően és újabb szakaszok tárultak fel. Beszámolója alapján kitágították a szűk átjárót. Nemsokára Kadić Ottokár, a Földtani Intézet főgeológusa is felkereste a barlangot, és elvégezte annak első tudományos vizsgálatát, felmérését. Ekkor derült fény arra, hogy a falakat a hazai barlangokban nem látott mértékben borító kőrózsák, borsókövek anyaga nem a cseppkövekből ismert kalcit, hanem aragonit, mely melegvízből válik ki. Ez, valamint a gipszkristályok jelenléte bizonyította a barlang hévizes eredetét. Kadić és még sokan mások is, már akkor szorgalmazták a páratlan természeti érték idegenforgalmi kiépítését a hazai és külföldi látogatók számára. A megvalósulásra azonban több mint 50 évet kellett várni. A második világháborút és az azt követő évek gazdátlanságát ez a barlang is megsínylette, sok szép képződménnyel lett szegényebb. A háború utáni kutatások aztán újabb járatok felfedezését eredményezték, melyekkel a barlang hossza meghaladta a két kilométert. 1990-ben a SZIKKTI Barlangkutató Csoportnak és Rajczy Miklósnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1990-ben az Acheron Barlangkutató Szakosztály vizsgálta a klímáját.

Kiépítése[szerkesztés]

A hatvanas években a természetvédelem szervei vették kezelésbe a barlangot. A tervek elkészülte után 1974-ben megindult a barlang kiépítése, majd a felszínen az építkezés. A barlang ünnepélyes megnyitására 1986. október 23-án került sor.

Gyógyászati hasznosítása[szerkesztés]

Az 1980-as években kezdődött el az a klimatológiai vizsgálatsorozat, melynek eredménye lehetővé tette a barlangterápia megkezdését 1990-ben. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a barlang klímája rendkívül alkalmas légzőszervi betegségek, főleg bronchitises (hörghurutos) és asztmás megbetegedések gyógyítására. A gyógyítás lényegében azon alapszik, hogy a barlangban rendkívül magas a relatív nedvességtartalom, igen tiszta, pormentes a levegő. Tisztasága a magaslati üdülőhelyek levegőjének a tisztaságával vetekszik. A relatív páratartalom közel 100%, ami igen előnyös, a levegő portartalma pedig töredéke a külszíninek. A vizsgálatok kimutatták, hogy a látogató csoportok után a porszemek, egyéb anyagok és baktériumok száma lényegesen emelkedik, de körülbelül 30 perccel a látogatók távozása után újból helyreáll az eredeti állapot, vagyis igen gyors a regeneráció. Mindezen kedvező hatások számtalan beteg gyógyulását segítették elő az elmúlt években. Hőmérséklete egész évben 12 °C.

Képződményei[szerkesztés]

A hévizek munkáját őrzik a barlang jellegzetes képződményei, a borsókövek, amelyek a mészkősziklák azon pontjain keletkeznek, ahol a falat a hőforrások vize éri. A borsókövek sárgásfehér gömböcskékből felépülő fürtöket alkotnak. Ezekhez gipszbevonatok illetve tűs aragonitcsoportok társulnak. A barlang Budapest egyik fokozottan védett természeti értéke.

Neve[szerkesztés]

Előfordul irodalmában Egyetemiek barlangja, Kadić-barlang, Kadić Ottokár-aragonitbarlang, Ottokár-barlang, Rothermere-barlang, Szemlőhegyi-barlang, Szemlőhegyi barlang és Zöldmáli cseppkőbarlang néven is.

Képek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Bokodi Béla: Harminc nap a föld alatt. Bp. Sport Kiadó, 1967. 96 oldal

További információk[szerkesztés]