Máriaremete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Máriaremete
Máriaremete látképe télen a Hosszú-erdő-hegyről nézve
Máriaremete látképe télen a Hosszú-erdő-hegyről nézve
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület II. kerület
Városhoz csatolás 1950. január 1.
Korábbi rangja Pesthidegkút nagyközség része
Népesség
Teljes népesség 4063 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Máriaremete (Budapest)
Máriaremete
Máriaremete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 13″, k. h. 18° 56′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 13″, k. h. 18° 56′ 57″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Máriaremete témájú médiaállományokat.

Máriaremete (németül: Maria-Einsiedel[2]) Budapest városrésze a II. kerületben, az egykori Pesthidegkút község területén.

Fekvése[szerkesztés]

A máriaremetei bazilika 1900 körül (kézzel utószínezett fotó)

Határai: Tátra utca északnyugati oldalán fekvő telkek északnyugati oldalát összekötő vonal Budapest határától - Hímes utca – Máriaremetei út – Áchim András út - Kökény utca - Kokárda utca - Kerényi Frigyes utca - Ördög-árok - Nagyrét utca - Budapest 1949. december 31-i határa (a 176. és 184. sz. határkövek között) - Rézsű utca 82. sz. telek (50860. hrsz.) északnyugati oldala - Budapest határa a Tátra utca északnyugati oldalán fekvő telkek északnyugati oldalát összekötő vonalig.

Története[szerkesztés]

A török kiűzése után elnéptelenedett Hidegkútra német telepesek érkeztek a Duna forrásvidékéről. A városrész neve egy Csodatevő Szent Mária képre utal, amelynek a másolatát a 18. század elején az 1713-ban Hidegkútra házasodott Thalwieser Katalin hozta magával Svájcból, Maria-Einsiedler búcsújáróhelyről. A kép eredetileg a gercsei templomba került,[3] majd – ismeretlen okból – a község szélén (a mai templom helyén) egy fára akasztották – 1760-ban már ott volt –, és a környékbeliek oda jártak fohászkodni. A kép első dokumentált csodatétele 1780-ban történt, amikor egy vak budai polgárasszony a kép előtt imádkozva visszanyerte látását.

A csoda emlékére a hívők – az akkori földesúr, nemes Terstyánszky Ignác biztatására – fakápolnát építettek a kép számára, majd ezt az özvegye 1808-1817 között kőkápolnává építtette át, amely híres kegyhellyé vált; 1817-ben ide kerültek át az immár használhatatlanná vált gercsei templom kegytárgyai is. A templom további bővítésére – minekutána az már szűknek bizonyult a hívek és a zarándokok befogadására – 1879-ben egylet alakult; valószínűleg ez volt Magyarországon az első olyan templom, amit nem a püspök vagy a kegyúr, hanem a lakosság hívő része önerőből építtetett. A mai neogót stílusú templomot 1898. április 2-án kezdték építeni, és alig másfél évvel később, 1899. október 1-jén fel is szentelték, Kisboldogasszony tiszteletére. A templomkertben szentté avatott Árpád-házi királyaink szobrai találhatók.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés: 2013. augusztus 15.)
  3. Toperczer Oszkár: Pesthidegkút – Helytörténeti barangolások a kezdetektől 1945-ig

Források[szerkesztés]

  • Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 9636571767