Bekey-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bekey-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz173 m
Mélység39,6 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés39,6 m
Tengerszint feletti magasság201,38 m
Ország Magyarország
Település Budapest
Földrajzi táj Budai-hegység
Típus hévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám 4762-55
A Wikimédia Commons tartalmaz Bekey-barlang témájú médiaállományokat.

A Bekey-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai-hegységben, Budapest II. kerületében található és megkülönböztetetten védett barlang. Turista útikalauzokban is szerepel.

Leírás[szerkesztés]

A Szépvölgyi út mellett lévő pál-völgyi kőfejtő (tájrendezett bánya) ÉK-i felének talpszintjén, gyepes területen van a szűk és függőleges tengelyirányú bejárata, amely vas fedlappal van lezárva. A bejárat közterületről könnyen megközelíthető és látogatható. A környéken vezet a kék barlang (Ω) jelzésű turistaút. A Pál-völgyi-barlangrendszer főbejáratának közelében nyílik.

A barlang beomlott és el van tömődve. A függőleges jellegű és keskeny hasadékbarlang kb. 40 m mély. Eocén mészkőben jött létre oldódással. Alján eléri a triász rétegeket. Formakincse hasonló a környék többi barlangjának formakincséhez. Alsó részén kalcitteléreken fennőtt kristályok farkasfogai figyelhetők meg. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható. Omladékos végpontjai és alja miatt valószínűleg összefügg a Pál-völgyi-barlangrendszerrel.

1968-ban volt először Bekey-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Hideglyuk (Vukov 1968), Jordan-barlang (Bekey 1913), Jordán-barlang (Borbás 1934), Jordán barlang (Láng 1957), Kut barlang (Láng 1957), Kút-barlang (Bekey 1913), Pálvölgyi-ördöglyuk (Borbás 1934), Pálvölgyi ördöglyuk (Kadić 1920), Pálvölgyi Ördög-lyuk (Bertalan, Schőnviszky 1976), Pálvölgyi Ördöglyuk (Pápa 1957), Pálvölgyi-zsomboly (Bertalan 1976) és Pálvölgyi zsomboly (Kadić 1952) neveken is. Először Jordán Károly járt benne és ezért kapta a barlang a Jordán-barlang nevet.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1900-as évek táján a Pál-völgy környékén intenzív lett a kőbányászat. Ekkor sorra tárultak fel a kisebb-nagyobb üregek, főleg a pál-völgyi kőfejtőben. Közben valószínűleg jelentős hosszúságú járatot le is fejtettek. A Turisták Lapja 1913. évi évfolyamában megjelent dolgozatban az olvasható, hogy 1902. május 11-én a pál-völgyi kőfejtőben a Déry-barlang, a Bagyura-barlang és a Jordan-barlang voltak ismertek. A kőfejtő barlangrendszerének legszűkebb és legmélyebb része a kútszerű Jordan-barlang. Csak lefelé terjednek eddig felfedezett részei. Közvetlenül a bányaőr lakásának lejárója alatt van a két kis méretű bejárata. Van egy alsó lejárata és egy felső lejárata. A felső nyíláson keresztül egy kis üregbe lehet jutni, amelynek É-i része függőlegesen 8 m-t esik, és ezért csak kötélhágcsóval járható. Az alsó nyílás meredek törmelékkúpon át vezet le a folyosóba. A kis méretű folyosó fenekén van egy szűk nyílás, amely mindig eltömődik. A lebocsátkozás itt is kötélhágcsóval történik majdnem azonos körülmények között, de minél mélyebben jár valaki, annál szűkebb repedéseken és kürtőkön kell átpréselődnie.

Eddig ismert részei nehéz mászóhelyek, amelyekben nincs semmi érdekes. Csak legfelső része volt fényképezhető. A barlangnak eleinte Kút-barlang volt a neve, csak később keresztelték át Jordán Károly tiszteletére. Ezideig maximum 30 m tekintélyes mélységig sikerült lejutni benne, de egyesek szerint mélyebb. Valószínűleg a dachsteini mészkőre, vagy dolomitra települt nummuliteszes mészkőréteg vastagsága nem több 40 m-nél, de ez nem jelenti azt, hogy a barlang nem folytatódhat tovább az előbb említett két mészkőrétegben. A dolgozathoz mellékelve lett egy fénykép, amelyen a Jordan-barlang legfelső folyosójába történő ereszkedés figyelhető meg. A fekete-fehér fényképet Bekey Imre Gábor készítette.

Az 1920. évi Barlangkutatásban kiadott könyvismertetésben, amely a Budapest Duna-jobbparti környéke című könyvről szól, meg van említve, hogy a könyvben le van írva a Pálvölgyi ördöglyuk. Az 1921-ben Scholtz Pál Kornél által írt közleményben ismertetve van, hogy 1904 júniusában a pálvölgyi kőbányában lévő Jordán-féle kútbarlangot kutatta Scholtz Pál Kornél néhány társával. A barlangból kifelé menet társai elhatározták, hogy a barlang néhány érdekes részét megint megmásszák. Mivel az egyik átjáró kitisztításakor ő nagyon kimelegedett, és az erős barlangi huzatban fázni kezdett, ezért a többiek előtt kiment a barlangból. Tízméteres kötéllétra megmászása után ért ki a felszínre.

Az 1930. évi Hidrológiai Közlönyben lévő tanulmány szerint furcsa, hogy a majdnem függőleges barlangokban, például a Budapest tőszomszédságában lévő Pálvölgyben általában olyan helyen vannak a felül-belül zárt üregek, ahol a barlang fala az alatta lévő üreg felé hajlik, és nem ott, ahova esnie kellett volna a víznek. Pávai-Vajna Ferenc Bekey Imre Gábornak a Jordán-barlangról tartott egyik előadásában bemutatott képein látott hasonló homorú üregeket. Az 1932-ben napvilágot látott és Dudich Endre által írt könyvben meg van említve a Budai-hegység barlangjai között a Pálvölgyi ördöglyuk, amelynek másik neve Jordán-barlang. A könyv barlangra vonatkozó része 2 irodalmi mű alapján lett írva.

A pál-völgyi kőfejtő. A fénykép aljának jobb oldalán látható a Bekey-barlang bejárata

Az 1934. évi Barlangvilágban publikált és Borbás Ilona által írt tanulmány szerint a pál-völgyi kőbánya ÉK-i oldalában, a turistaház alatt van a Jordán-barlang, másnéven Pálvölgyi-ördöglyuk bejárata. Az 1935. évi Erdészeti Lapokban az olvasható, hogy a menedékház melletti sziklák alján nyílik a Pálvölgyi ördöglyuk, másik nevén Jordán-barlang, amelynek ürege függőlegesen halad lefelé. Kadić Ottokár 1952-ben befejezett kézirata szerint a Pálvölgyi zsomboly másik neve Jordán-barlang. A pálvölgyi menedékház alatti sziklák alján nyílik a barlang, amely egy függőlegesen a mélybe nyúló üreg. Bejárata el van dugulva jelenleg. Jordán Károly volt az első, aki leereszkedett a barlangba. Az 1957-ben kiadott és Pápa Miklós által írt útikalauz szerint a barlangház alatti sziklák aljánál van a Pálvölgyi Ördöglyuk (Jordán barlang). Az 1957. évi Földrajzi Értesítőben megjelent és Leél-Őssy Sándor által írt tanulmányban meg van említve, hogy a pál-völgyi kőfejtőben lévő Jordán-barlang sokkal kisebb, mint a szintén a kőfejtőben található Pál-völgyi-barlang és Harcsaszájú-barlang.

Az 1957. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban található és Láng Gábor által írt összefoglalásban az van írva, hogy a Jordán barlang további nevei Kut barlang, Pálvölgyi ördöglyuk és Pálvölgyi zsomboly (Bertalan Károlytól átvett adatok). 201 m tszf. magasságban van a bejárata a kb. 30 m hosszú és 30 m mély (Bertalan Károlytól átvett adat) barlangnak, amely jelenleg nem járható végig, mert valószínűleg eltömődött. A barlangnak az eltömődés miatt nem lett megállapítva a befoglaló kőzete és kitöltése. Nem lettek megállapítva a barlangot preformáló fő törésirányok és a barlang képződményei. Nem lett a barlangban megmérve a rétegdőlés. Az 1958-ban megjelent Budapest természeti képe című könyvben az olvasható, hogy a Pál-völgyi-barlang melletti kőfejtőben lévő többi, a Pál-völgyi-barlangnál kisebb barlang is hévizes keletkezésű és valószínűleg összefüggött a Pál-völgyi-barlanggal. A Jordán-barlang a Harcsaszájú-barlangnál kisebb.

Az 1959-ben napvilágot látott Budapest természeti földrajza című kiadvány szerint a barlang nummuliteszes mészkőben jött létre, hévizes eredetű és pusztuló állapotban van. Az 1962-ben kiadott A barlangok világa című könyvben az van írva, hogy a Jordán-barlang a turistaház alatt nyílt, de jelenleg kőtörmelék torlaszolja el. Két egymás feletti bejárata van. Első kutatói kb. 30 m mélyre tudtak leereszkedni kötélhágcsóval, de megakadályozták a továbbjutást az egyre szűkülő hasadékok. Az 1966-ban megjelent Budai-hegység útikalauzban az olvasható, hogy Jordán Károly tárta fel a Pálvölgyben a róla elnevezett barlangot. A Kinizsi barlangkutató csoport 1968. évi jelentésében szó van arról, hogy régi barlangkutató kiadványok tanulmányozásakor arra az elhatározásra jutott a csoport, hogy megpróbálják a csoport tagjai megint feltárni a pálvölgyi kőfejtőben lévő, majdnem elfeledett Jordán-barlangot. Az út felett megbontották a lejtőtörmeléket a leírások alapján feltételezett helyen és találtak egy szűk hasadékot, amely az út alá kanyarodott. Mivel az út is feltöltés, ezért alatta kezdték el a bontómunkát, amit 1968. április 21-én siker koronázott. Nagyon szűk, kanyargó járatot bontottak ki, amely a mélybe vezetett.

Néhányan a csoportból a feltárt barlang hosszát 60–80 m-re, mélységét kb. 50 m-re becsülték. Jellege a Pál-völgyi-barlang jellegével egyezik meg. A barlangot Palánkai János által vezetve a csoport fiatal tagjai, Ráduly Gyula, Kovács István és Eggenhoffer Péter bontották ki. Első bejárói Bubán István és Tölgyesi György voltak. Schőnviszky László kutatott, hogy volt-e már említve az új barlang az irodalomban. Nagyon meglepődtek a tagok, amikor kiderült, hogy nem a Jordán-barlangba, hanem a Pannonia Turista Egyesület barlangkutató szakosztálya által Hideglyuknak nevezett barlangba jutottak be. A Kinizsi barlangkutató csoport úgy tudta, hogy a kőfejtő Ny-i végén, az É-i falon nyíló barlang a Hideglyuk. A csoport tagjai megtalálták Bekey Imre Gábor nevét a kibontott barlangban, ezért javasolták, hogy a nómenklatúrából származó félreértések elkerülése miatt az új barlangnak Bekey-barlang legyen a neve, méltó módon megemlékezve Bekey Imre Gáborra. Több információt majd a barlang felmérése és részletes átkutatása után fognak adni a megfelelő szakbizottságoknak. A jelentésben a 9. és 10. ábrák foglalkoznak a barlanggal, de az ábrák kimaradtak a jelentésből.

Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Budapest II. kerületében lévő Bekey-barlang másik neve Hideglyuk. A pál-völgyi kőfejtőben, a turistaház alsó épülete és a presszó között van a bejárata. A bejáratot Palánkai János, vagy Vukov Péter meg tudja mutatni. A nehezen járható barlang 15–20 m mély. A cédula 1 kézirat alapján lett írva. A Budapest II. kerületében lévő Jordán-barlang további nevei Kút-barlang, Pálvölgyi ördöglyuk és Pálvölgyi-zsomboly. A pál-völgyi kőfejtőben, közvetlenül a bányaőr lakása mellett, a PTE háza alatt lévő sziklák alsó részén van a bejárata. A bejárata jelenleg nem található meg a 30 m mély barlangnak. Hévizes hasadékbarlang lehetett, mint a Pál-völgyi-barlang többi hasadéka. Csak feltárásakor lehetne megállapítani hasznosíthatóságát. Elképzelhető, hogy valamelyik ismert barlanggal összeköthető. A kézirat barlangra vonatkozó része 1 publikáció alapján lett írva. A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Budai-hegységben lévő barlang Jordán-barlang néven Pálvölgyi Ördög-lyuk névváltozattal és a barlangot említő 5 irodalmi mű megjelölésével. 1980-ban a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport a későbbi kutatások miatt előzetes bejárásokat és felméréseket végzett a Harcsaszájú-barlangban és a Bekey-barlangban.

Az 1982-ben napvilágot látott Budai-hegység útikalauz szerint Jordán Károly tárta fel a róla elnevezett barlangot a pál-völgyi kőfejtőben. A kőfejtőben a Pál-völgyi-barlangon kívül van még néhány barlang, pl. a Jordán-barlang, de ezt nem látogathatja a nagyközönség. 1982-ben a csoport tagjai fix pontot helyeztek el a barlang bejárati zárókeretének D-i sarkán tachiméteres bemérés miatt. A fix pont 201,38 m Bf. magasságban lett lerakva. 1983-ban a csoport néhány, a pál-völgyi kőfejtőben lévő és még nem feltérképezett kis barlang térképezésekor felmérte a barlangot. Ekkor Kissné Ignácz Zsuzsanna, Müller Tibor, Szőr István Gábor, Tóth Attila és Takácsné Bolner Katalin mérték fel a barlangot. A felmérés alapján 1:250 méretarányban és topográfiai tartalommal ellátva Takácsné Bolner Katalin szerkesztett alaprajz térképet és hosszmetszet térképet, amelyek az egész barlangot ábrázolják, valamint alaprajz térképet a barlang felső szintjéről, alaprajz térképet középső szintjéről és alaprajz térképet alsó szintjeiről. A topográfiai tartalmat a gyakorlatilag egyetlen hasadékból álló, de álfenékkel bonyolultan tagolt barlang esetében csak szintenkénti bontásban lehetett ábrázolni. A felmérés szerint 174 m hosszú és 39,48 m függőleges kiterjedésű a barlang.

Ereszkedés a Jordán-barlang legfelső folyosójában (Bekey Imre Gábor fényképe)

Mivel a csoport azt feltételezte, hogy a Pál-völgyi-barlang régen összefüggött a kőfejtő kisebb barlangjaival, sőt a Mátyás-hegyi-barlanggal is, ezért 1983-ban Kárpát József és Takácsné Bolner Katalin szerkesztettek 1:500 méretarányú helyszínrajzot, amelyen a pál-völgyi kőfejtő barlangjai és a Mátyás-hegyi-barlang vannak ábrázolva. A rajzon megfigyelhető a csak járatkontúrokkal ábrázolt barlang alaprajz térképe és járatainak a felszíni környezethez és a többi barlanghoz viszonyított elhelyezkedése. Az 1983. évi MKBT Beszámolóban lévő és a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport 1983. évi tevékenységéről szóló jelentésben az olvasható, hogy a Bekey-barlang bejáratának tisztításakor kb. 1 m³ földet és agyagot távolított el a csoport. Szerencsére a kőfejtő tereprendezési munkái során meggátolták a legszűkebb rész eltömődését a régebben behelyezett deszkák. A barlang 1983. október 30. óta megint járható. A tagok elkezdték összeállítani a kőfejtő kis barlangjainak fénykép-dokumentációját a Bekey-barlang és a Harcsaszájú-barlang fényképeinek elkészítésével.

A kiadványban publikálva lettek az 1983-ban készült térképek, a barlang felmérési jegyzőkönyve és egy kivonat a pál-völgyi kőfejtő barlangjainál létesített fix pontok tachiméteres beméréséről szóló 1982. évi felmérés jegyzőkönyvéből. A csoport kéziratban maradt 1983. évi jelentéséhez mellékelve lett a helyszínrajz is és 2 színes fénykép, amelyek a barlangban készültek. Az egyik fényképhez tartozó szöveg szerint a barlang végpontjai omladékkal zárulnak. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában a Budai-hegység barlangjai között szerepel egy barlang Bekey-barlang néven Hideglyuk névváltozattal és térképen van helye feltüntetve. A listában van a Budai-hegység barlangjai között egy barlang Jordán-barlang néven Kút-barlang, Pálvölgyi Ördöglyuk és Pálvölgyi zsomboly névváltozatokkal és térképen van helye jelölve. Az 1984. évi Karszt és Barlangban lévő és Jordán Károlyról szóló megemlékezésben szó van arról, hogy ma a Jordán nevet hallva a barlangkutatóknak csak egy évtizedek óta keresett barlang, vagy egy fal a Pál-völgyi-barlangban jut az eszükbe.

Az 1995. évi Földtani Közlönyben napvilágot látott tanulmány szerint a Bekey-barlang szűk bejáratú, leginkább függőleges és 50 m mély hasadékbarlang. A triász rétegeket eléri az alján. A bánya ÉK-i oldalában, a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság alsó épülete alatt, a bányatalpon van a bejárata. A Rózsadombon és környékén a felszín alatti triász kőzetek fúrásokból és néhány barlangból ismertek, pl. a Bekey-barlangból. A Jordán-barlang csak az irodalomból ismert. Kb. 30 m mély barlang volt, amely már rég eltömődött. Bejárata a régi turistaház, a jelenlegi Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság épülete közelében nyílt. Lehet, hogy összefüggött a Bekey-barlanggal Takácsné Bolner Katalin szerint. Főleg a régi barlangok esetében néhány helyen nagy a bizonytalanság, elsősorban a nevek, de néha a barlangok számának tekintetében is. Különösen a kőfejtőkben, ahol sok kis barlang előfordul, például a pálvölgyi kőfejtőben.

A tanulmányhoz mellékelve lett a Rózsadomb és környéke barlangjainak helyszínrajza, amelyen jelölve van a két barlang helye. Publikálva lett egy helyszínrajz, amelyen a pál-völgyi kőfejtő barlangjainak elhelyezkedése látható. A helyszínrajzon jelölve van a két barlang helye. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Budai-hegységben lévő Bekey-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Budai-hegységben lévő Bekey-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, Budai-hegységben elhelyezkedő, 4762/55 kataszteri számú Bekey-barlang. Megkülönböztetett védettségét indokolja, hogy többszintes hasadékbarlang, amelyben hévizes oldásformák vannak.

2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Budai-hegységben elhelyezkedő Bekey-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 4762-55 kataszteri számú Bekey-barlang. A 2013. évi MKBT Tájékoztatóban publikálva lett, hogy Laufer Csaba és Palánkai Jánosék kibontották a régi Jordán-barlangot, a későbbi Bekey-barlangot. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Budai-hegységben lévő Bekey-barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. A 2018. évi MKBT Tájékoztatóban az olvasható, hogy a Gábor Áron Barlangkutató Csoport részt vett a Bekey-barlang (Jordán-barlang?) kutatásában.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Barcza ImreThirring Gusztáv: Budapest Duna-jobbparti környéke. Budapest, 1920. (1. kiad.) 112. old.
  • Vigyázó János szerk.: Budai hegyek részletes kalauza. Budapest, 1934. (A harmadik kiadást Strömpl Gábor dolgozta át.) 72. old.
  • Vukov Péter: Bekey-barlang. Kézirat. Szpeleográfiai terepjelentés. Budapest, 1968. november 20. (Térképekkel.)

További információk[szerkesztés]