Keselő-hegyi 11. sz. barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Keselő-hegyi 11. sz. barlang
Hossz183,5 m
Mélység66,8 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés66,8 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 247 m
Ország Magyarország
Település Tatabánya
Földrajzi táj Gerecse
Típus inaktív, hidrotermális
Barlangkataszteri szám 4610-10

A Keselő-hegyi 11. sz. barlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. A hegység harmadik legmélyebb barlangja a Keselő-hegyi-barlang és a Lengyel-barlang után. Az 55 m mély Nagy-akna nevű része a Dunántúli-középhegység legnagyobb egybefüggő barlangaknája. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban van.

Leírás[szerkesztés]

A Nagy-Keselő-hegyen, egy kőbányában van a négyszög alakú, 1 m széles és 1 m magas bejárata, amelyet egy beton építmény véd. Felső triász dachsteini mészkőben keletkezett, de kőzetében a dolomit is megjelenik. A hasadék jellegű járatok vízszintes kiterjedése 46 m. A jellemzően függőleges kiterjedésű barlangban több szint különíthető el. A feltörő langyos és meleg vizek oldással tágították ki a tektonikus hasadékait, majd később a leszivárgó hideg vizek korróziója bővítette a barlangot.

Tulajdonképpen csak két aknából áll, a Kis-akna és a Nagy-akna nevű függőleges járatokból. Néhány cseppkő is kialakult benne. A Keselő-hegyi 11. sz. barlang, valamint a bejáratától 35 m-re, 20 m-rel alacsonyabban nyíló Keselő-hegyi-barlang összefügg. Ezt a kapcsolatot régen csak vízfolyásnyomok alapján sejtették, de később füstjelzéses vizsgálattal és üledékelemzéssel igazolták a két barlang összetartozását. Ha a két barlang között létrejönne az átjárhatóság, amelynek kicsi az esélye, akkor 135 m függőleges kiterjedésű barlangrendszer jönne létre.

A terület kiemelten fontos denevér élőhelye. Rendszeres téli szálláshelyként használja egy 20–30 egyedből álló kis patkósdenevér kolónia, de megfigyelték itt a nagy patkósdenevért, a közönséges denevért és a horgasszőrű denevért is. Érdekessége, hogy feltárulását követően gyorsan megtelepedtek benne a denevérek. Mélypontján kőzettörmelék akadályozza a továbbjutást. Kötéltechnikai eszközök alkalmazásával és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható a nittekkel ellátott barlang. A benne telelő denevérek védelme érdekében csak meghatározott időszakban járható be.

1987-ben volt először Keselő-hegyi 11. sz. barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Keselő-hegyi 11.sz. barlang (Juhász 1990) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1986. március 31-én fedezte fel a kőfejtés következtében feltárult barlang bejáratát a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport. Ekkor a Kis-akna nevű részét kb. 40 m mélynek, a Nagy-akna nevű részét kb. 70 m mélynek becsülték. 1986-ban nagyon omlásveszélyes bejáratát kiépítették és lezárták az OKTH Észak-dunántúli Felügyelőségének támogatásával, valamint még ebben az évben sikerült bejárni majdnem teljes hosszúságában a ma is ismert járatrendszert. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 45. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja a 4610 barlangkataszteri egységben lévő, kb. 70 m függőleges kiterjedésű Keselő-hegyi 11. sz. barlang és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang nincs benne. Az 1989. évi Karszt és Barlang különkiadásában megjelent összeállítás alapján hazánk 45. legmélyebb barlangja a 70 m mély barlang.

Az 1990. évi MKBT Műsorfüzetben Juhász Márton által megjelentetett hír szerint az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megbízása alapján a Gerecse Barlangkutató Egyesület látja el a gerecsei, lezárt Keselő-hegyi 11.sz. barlang gondozását. Túralehetőséget, igény, illetve szükség esetén túravezetést előzetes egyeztetés alapján biztosít az egyesület. Az 1994. évi Limesben publikált Székely Kinga dolgozatban az lett közölve, hogy a 4610/10 barlangkataszteri számú Keselő-hegyi 11.sz. barlang Bertalan Károly barlangleltárában nincs benne. A Barlangtani Intézetben nincs kataszteri törzslapja, fényképe és irodalmi törzslapja. Térkép és kutatási törzslap van róla. Az 1994. évi Limesben lévő Visszapillantás a tatabányai barlangkutatás elmúlt 25 évére című tanulmányban az olvasható, hogy az 1986. év jelentős eredménye a kb. 150 m hosszú és 70 m mély Keselő-hegyi 11. sz. barlang 1986. március 31-i felfedezése. 1986 nyarán készült el a barlang nagyon omladékos bejáratának kiépítése és lezárása.

Az 1994. évi Limesben közölt Denevérmegfigyelések a Gerecse-hegység barlangjaiban című publikációban az van írva, hogy a barlangban 1986 és 1993 között végzett 4 téli és 4 nyári ellenőrzés közül 2 téli és 3 nyári volt eredményes. 1986. augusztus 3-án 1 egyed határozatlan fajú denevér, 1988. január 23-án 8 egyed kis patkósdenevér, 1990. december 28-án 20 egyed kis patkósdenevér, 1991. szeptember 21-én 3 egyed nagy patkósdenevér és 2 egyed kis patkósdenevér, 1993. szeptember 16-án 6 egyed határozatlan fajú denevér volt megfigyelve benne. Fentieket és az itt túrázóktól kapott információkat figyelve a barlang jelentős állandó téli szálláshelynek és alkalmi nyári szálláshelynek tekinthető. Figyelemre méltó, hogy feltárása után nagyon rövid időn belül birtokba vették a barlangot a denevérek. A Gerecse e területrészén egyedülálló a nagy patkósdenevérek előfordulása.

1994-ben és 1995-ben a Tatabányai Barlangkutató Egyesület néhány rövid kürtő bejárásával növelte hosszát. 1994-ben mérték fel a barlangot a Tatabányai Barlangkutató Egyesület tagjai és készítették el hosszmetszet térképét, a Nagy-akna alaprajz térképét, a Nagy-akna alaprajzi metszetét és a Kis-akna alaprajz térképét. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, a Gerecse hegységben található Keselő-hegyi 11. sz. barlang az igazgatóság engedélyével látogatható.

A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint a Gerecse hegységben lévő és 4610-10 barlangkataszteri számú Keselő-hegyi 11.sz. barlang Magyarország 50. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 69 m mély barlang 1987-ben kb. 70 m mély volt. Alaprajz térképét és metszeti térképét 2003-ban szerkesztették meg az egyesület barlangkutatói. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Gerecse hegységben található Keselő-hegyi 11. sz. barlang a felügyelőség engedélyével látogatható.

2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Gerecse hegységben elhelyezkedő és 4610/10 kataszteri számú Keselő-hegyi 11. sz. barlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Gerecse hegységben elhelyezkedő Keselő-hegyi 11. sz. barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg.

Juhász Márton 2007. évi tanulmányában az olvasható, hogy a Tatabányán (Komárom-Esztergom megye) elhelyezkedő Keselő-hegyi 11.sz. barlang közhiteles barlangnyilvántartási száma 4610-10, UTM-kódja CT07D4. A barlang 183,5 m hosszú és 69 m mély. A barlangban a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület 1986 és 2006 között 12 téli, 3 tavaszi, 7 nyári és 8 őszi (összesen 30) denevér megfigyelést végzett, amelyek közül 10 téli, 2 tavaszi, 1 nyári és 5 őszi (összesen 18) volt pozitív.

Dátum Rhin. hip. Rhin. fer. Myo. nat. Myo. myo. Ept. ser. indet sp.
1986. augusztus 3.
1
1988. január 23.
8
1990. december 28.
20
1991. szeptember 21.
2
3
1993. szeptember 16.
6
1998. február 5.
12
1998. november 15.
20
1
1
1999. január 23.
27
1
1999. április 24.
2
1999. november 27.
16
2000. március 25.
3
2000. december 29.
4
2001. február 18.
13
1
2001. december 29.
8
1
2002. december 30.
6
2003. december 27.
5
2004. október 3.
2
1
2006. február 11.
11

2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 4610-10 kataszteri számú Keselő-hegyi 11. sz. barlang. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Keselő-hegyi 11. sz. barlang (Gerecse hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. A 2015. évi MKBT Tájékoztatóban publikált Juhász Márton nekrológban meg van említve a barlang, amely Juhász Márton nélkül nem lett volna feltárva. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Keselő-hegyi 11. sz. barlang (Gerecse hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Denevér-megfigyelések[szerkesztés]

Denevér-megfigyelések (1986–2014)
Dátum Rhin. hip. Rhin. fer. Myo. nat. Myo. myo. Ept. ser. indet sp.
1986. augusztus 3.
1
1988. január 23.
8
1990. július 20.
1990. december 28.
20
1991. február 10.
1991. szeptember 21.
2
3
1993. szeptember 16.
6
1998. február 5.
12
1998. november 15.
20
1
1
1999. január 23.
27
1
1999. április 24.
2
1999. november 27.
16
2000. március 25.
3
2000. december 29.
4
2001. február 18.
13
1
2001. június 24.
2001. október 7.
2001. december 29.
8
1
2002. június 23.
2002. december 30.
6
2003. június 22.
2003. december 27.
5
2004. október 3.
2
1
2004. november 6.
2006. február 11.
11
2006. április 29.
2006. június 30.
2006. október 28.
2007. február 4.
16
2009. január 31.
8
2009. június 28.
2011. június 30.
2011. december 30.
12
2012. június 30.
2012. szeptember 16.
2013. június 30.
2013. szeptember 28.
2014. március 30.
3
2014. december 28.
26
1

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]