Odvas-kői-sziklaüreg (Mályinka)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Odvas-kői-sziklaüreg
Az Odvas-kői-sziklaüreg bejárata
Az Odvas-kői-sziklaüreg bejárata
Hossz10 m
Mélység0 m
Magasság3,5 m
Függőleges kiterjedés3,5 m
Tengerszint feletti magasság446 m
Ország Magyarország
Település Mályinka
Földrajzi táj Bükk-vidék
Barlangkataszteri szám 5361-2
Elhelyezkedése
Odvas-kői-sziklaüreg (Magyarország)
Odvas-kői-sziklaüreg
Odvas-kői-sziklaüreg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 08′ 18″, k. h. 20° 30′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 18″, k. h. 20° 30′ 44″

Az Odvas-kői-sziklaüreg Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. Ideiglenes szállássá van alakítva. A Bükki Nemzeti Park területén található. Hazánk három jelenleg is működő lakóbarlangja közül az egyik.

Leírás[szerkesztés]

Mályinka központjától két kilométerre, a Csondró-völgyben, a Csondró-patak felett körülbelül 15 méterre található. 446 méter tengerszint feletti magasságban, az Odvas-kő oldalában nyílik. A sziklaüreg a bővízű Ámor-forrással szemközti sziklafalban található. A barlanghoz vezető ösvénytől száz méterre fakad a forrás. A hossza 10 méter és a magassága 3,5 méter. Bárki számára ingyenesen használható egész évben. 10–12 személynek is megfelelő menedéket biztosít. Előtte kis terasz lett kialakítva, ahol egy tűzrakóhely is található.

Hazánk három jelenleg is működő lakóbarlangja közül az egyik. A negyedik a Sólyom-kúti-sziklaüreg volt, de a barlangszállássá alakítása meg lett szüntetve. A másik kettő, jelenleg is szállást nyújtó lakóbarlang a Cserepes-kői-sziklaodú és a Három-kúti Remete-barlang, szintén a Bükk-vidék területén található.

A barlang miatt kapta nevét az Odvas-kő Dely Károly 1970-ben megjelent könyve szerint és a könyvben volt először Odvas-kői-sziklaüreg néven leírva a barlang. Irodalmában előfordul Csondró-völgyi barlangszállás (Neidenbach, Pusztay 2005), Jókai-barlang (Lénárt 1979), Odvas-kői 1. sz. sziklaüreg (Kordos 1984), Odvas-kői-barlangszállás (Lénárt 1979), Odvas-kői barlangszállás (Kordos 1984), Odvaskői-sziklaüreg (Bertalan 1976) és Odvaskői sziklaüreg (Schőnviszky 1937) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A barlangot régen pásztorok használták menedékül. Először az 1937-ben kiadott és Schőnviszky László által írt tanulmányban lett leírva a barlang. A leírás szerint Mályinka határában, az Odvaskő délnyugati oldalában található és egy jelentéktelen, kis méretű üreg. Kadić Ottokár 1942. augusztus 4-én átvizsgálta, egy próbagödröt ásatott benne és felmérte a sziklaüreget, amelyet aznap Klimon József uradalmi erdőőr mutatott meg neki. Az 1943. évi Barlangvilágban az lett publikálva, hogy Kadić Ottokárnak az ómassai szentléleki menedékházban volt az a kutatási székhelye, ahonnan kiindulva Mályinka több ismeretlen, kis sziklaüregét átkutatta és felmérte, például az Odvaskői sziklaüreget.

Kadić Ottokár 1952. évi kéziratában lévő összefoglalás szerint a sziklaüreg Mályinka határában, az Odvas-kő nyugati sziklás oldalában, a Csondró-patak jobb partján van és padosan elváló mészkőben jött létre. Délnyugatra néző, 10 méter széles és 3 méter magas bejárata 12 méter hosszú, befelé fokozatosan keskenyedő és alacsonyodó, délnyugatról északkeletre terjedő tág üregbe vezet. A 8. méternél az üreg hirtelen 4 méterre, a 11. méternél 1,5 méterre szűkül össze és a sziklás fenék itt kissé felfelé hajlik. A barlang belső részében mindkét fal alsó részében az oldalakat sziklaperem szegélyezi. A sziklaüreg elülső részében a sziklás feneket vékony holocén lerakódás fedi, amely meddő volt az ásott próbagödör alapján.

Az 1960-as évektől a turisták vették birtokba építve-szépítve. Mivel a közelben volt az Ámor-forrás ivóvize, ezért ideális táborhely lett. 1967-ben a kazincbarcikai természetjárók alakították át barlangszállássá. Az 1970-ben megjelent Bükk útikalauz című könyvben az van írva, hogy az Odvas-kő a barlang miatt kapta nevét és az Odvas-kő délnyugati oldalában van bejárata. Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy az Odvaskői-sziklaüregnek a Bükk hegységben, Mályinkán, az Odvas-kő DNy-i oldalában van a bejárata, amely DNy-ra néző tág üregbe vezet. A 22 m hosszú, 2 m magas és 10 m széles barlang kitöltése meddő volt. A kézirat barlangra vonatkozó része 3 irodalmi mű alapján lett írva.

Az 1976-ban napvilágot látott Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában szerepel a Bükk hegységben, Mályinkán lévő barlang Odvas-kői-sziklaüreg néven. A barlangnévmutatóban meg van említve 2 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal. Az 1977-es Bükk útikalauz című kiadványban meg vannak ismételve az 1970-es útikalauzban leírtak. Az 1979-ben kiadott Barlangok a Bükkben című könyvben meg van említve, hogy az Odvas-kői-barlangszállás, vagy más néven Jókai-barlang a zöld sáv jelzésű turistaúton érhető el. Környékén két kisebb üreg található. A könyvhöz mellékelt, a Bükk hegység barlangokban leggazdagabb területét bemutató térképen látható a 15-ös számmal jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése.

Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Bükk hegységben lévő barlang Odvas-kői 1. sz. sziklaüreg néven Odvas-kői barlangszállás névváltozattal. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. A jászberényi természetjárók 1994-ben keresték meg ezt a helyet, ami akkor nagyon szemetes volt és se fekvőhely, se asztal, se szék nem volt benne, mivel évek óta senki sem gondozta. 1995-ben jászberényi és nyíregyházi természetbarátok újították fel a szálláshelyet. Több éves munkával egy minimum 15 férőhelyes priccset alakítottak ki benne és 12 széket, valamint két asztalt is elhelyeztek a barlangban. Új ajtót szereltek bejáratára, új ablakokkal és kályhával látták el, amiket szintén hátukon vittek fel hozzá.

A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban két önálló szócikke van a barlangnak. A könyv szerint a Csondró-völgyi barlangszállás a Bükk hegység ÉNy-i részén, a Csondró-völgy felett, az Odvas-kő oldalában van. A bővizű Ámor-forrás a barlang feljárati ösvényétől 100 m-re helyezkedik el. A kazincbarcikai természetbarátok hozták létre 1967-ben ezt a szálláshelyet. Az eltelt több évtized alatt egyszer már teljesen lepusztult a barlang berendezése, de 1995-ben megint helyre lett állítva. Ezt a jászberényi természetjárók a nyíregyháziak közreműködésével végezték. Felszerelték új ajtóval, ablakokkal, kályhával, asztallal, padokkal és priccsekkel. Jó turistaszállás 10–12 személynek. A barlang előtt barátságos kis terasz van tűzrakóhellyel, ahol az itt megszállók nyársalással vagy tűz melletti beszélgetéssel tölthetik el az estét.

Az Odvas-kői barlangszállás szócikk szerint a Bükk hegység ÉNy-i részén, a Csondró-völgy felett, az Ámor-forrás közelében helyezkedik el a barlangszállás. 1967-ben a kazincbarcikai természetbarátok hozták létre. Priccseken 10–12 ember fér el. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Bükk hegységben elhelyezkedő és 5361/2 kataszteri számú Odvas-kői-sziklaüreg.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]