Cseszneki-sziklaodú

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cseszneki-sziklaodú
Hossz4 m
Mélység0,4 m
Magasság2,7 m
Függőleges kiterjedés3,1 m
Tengerszint feletti magasság295 m
Ország Magyarország
Település Csesznek
Földrajzi táj Bakony
Barlangkataszteri szám 4423-12
Elhelyezkedése
Cseszneki-sziklaodú (Magyarország)
Cseszneki-sziklaodú
Cseszneki-sziklaodú
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 05″, k. h. 17° 52′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 05″, k. h. 17° 52′ 41″

A Cseszneki-sziklaodú Cseszneken található. Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. Ismertségét annak is köszönheti, hogy útikalauzokban és turistatérképeken is szerepel.

Leírás[szerkesztés]

A Kőmosó-szurdok talpszintje felett 15 m-rel magasabban, sziklakibúvásban, jól látható helyen, a Cseszneki-barlanggal szemben nyílik. Triász időszaki mészkőben alakult ki egyetlen gömbfülkéből álló ürege. Kialakulásában korrózió, erózió és kifagyás játszottak szerepet Bártfai Pál szerint. Oldás miatt keletkezett és főként areális erózió hatására tárult fel Veress Márton megfigyelése alapján.

Az ásatás során gyakorlatilag összes kitöltése el lett távolítva. Környéken élők szerint a barlangban kurucok bujkáltak és az üreg kapcsolatban volt a cseszneki várral.

1984-ben volt először Cseszneki-sziklaodúnak nevezve a barlang irodalmában. Előfordul irodalmában Bél-féle 2-es barlang (Eszterhás 1984), Cseszneki 2.sz. barlang (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Cseszneki 2. sz. barlang (Veress 1978), Cseszneki 2. sz barlang (Veress 1978), Cseszneki 3 sz. barlang (Eszterhás 1984), Cseszneki-sziklaodu (Bertalan 1962), Cseszneki sziklaodu (Bertalan 1976), Cseszneki Sziklaodu (Veress 1978), Cseszneki-szikla-odu (Eszterhás 1984), Cseszneki sziklaodú (Bertalan 1938), Kecske-barlang (Veress 1978), Kecskebarlang (Roska 1953), Kecskebarlangodu (Veress 1978), Kecskelik (Dornyay 1955), Kecskelyuk (Bertalan 1938), Kecske-lyuk (Eszterhás 1984), Km-2 (Veress 1978), KM-2 (Eszterhás 1984), Kőmosó 2 sz. barlang (Eszterhás 1984) és Kőmosó 2. sz. barlangja (Veress 1978) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Bél Mátyás írt róla először. Szintén a 18. században Vályi András ismertette röviden. Bertalan Károlynak 1938-ban jelent meg róla leírása, amelyben azt is közölte, hogy ez a barlang felel meg a Bél-féle második barlangnak. Roska Márton 1950-ben a Magyar Állami Földtani Intézet megbízásából ásatást végzett benne, amelynek során 18. századi mázas táltöredék került elő. Az 1955-ben megjelent Bakony útikalauzban le van írva. Az 1957-ben kiadott útikalauzában is megemlítette Dornyay Béla.

Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában az olvasható, hogy a Bakony ÉK-i részén, Csesznektől DNy-ra 400 m-re, a Kőmosó Ny-i oldalában, 17 m magasan, 295 m tengerszint feletti magasságban van bejárata. 3 m hosszú, 2,1 m magas, 1,5 m széles és 1,5 m mély a sziklaodú jellegű barlang. Dachsteini mészkőben jött létre. A kézirat barlangra vonatkozó része 5 irodalmi mű alapján készült.

A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Bakonyban lévő barlang Cseszneki 2.sz. barlang néven. A barlangnévmutatóban meg van említve 1 irodalmi mű, amely foglalkozik a barlanggal. A Cholnoky Jenő Barlangkutató Csoport tagjai mérték fel 1978-ban és a felmérés alapján készítettek alaprajzi barlangtérképet, hosszmetszet barlangtérképet, két keresztmetszetet és helyszínrajzon jelölték meg helyét, valamint Veress Márton röviden összefoglalta az addigi ismereteket róla.

Az 1984-ben napvilágot látott Lista a Bakony barlangjairól című összeállítás szerint a Keleti-Bakonyban, a 4423-as barlangkataszteri területen, Cseszneken lévő Kecske-lyuk további nevei Kecske-barlang, Cseszneki-szikla-odu, Bél-féle 2-es barlang, Cseszneki 3 sz. barlang, KM-2 és Kőmosó 2 sz. barlang. A karsztos barlang 3 m hosszú és 2 m magas.

Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Cseszneki-sziklaodú néven Kecskelyuk és Cseszneki 2. sz. barlang névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható az Északi-Bakony barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Bakony hegységben elhelyezkedő és 4423/12 nyilvántartási számú Cseszneki-sziklaodú. Varga Gábor 2013-ban kiadott tanulmánya szerint elpusztult lelőhely, amely azt jelenti, hogy már nincs ásatásra alkalmas kitöltése.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]