Gánti-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gánti-barlang
Hossz 149 m
Mélység 14 m
Magasság 0,6 m
Függőleges kiterjedés 14,6 m
Ország Magyarország
Település Gánt
Földrajzi táj Vértes
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 4521-16
Elhelyezkedése
Gánti-barlang (Magyarország)
Gánti-barlang
Gánti-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 27″, k. h. 18° 22′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 27″, k. h. 18° 22′ 01″

A Gánti-barlang a Vértes második leghosszabb barlangja. Megkülönböztetetten védett barlang, amelyből régészeti leletek kerültek elő. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban található.

Leírása[szerkesztés]

A Vértes második leghosszabb barlangja, az Alba Regia Barlangkutató Csoport által feltárt Gánti-barlang, amelynek a hossza 149 méter. A leghosszabb a Vértessomlói-barlang. Inaktív, kétszintes forrásbarlang. Alapkőzete felső triász dolomit, de a végponti részén megjelenik a mészkő is. A barlang megtekintéséhez engedély szükséges. Bejárásának megkönnyítésére létrákat helyeztek el benne. A második kis létránál körtúra tehető. Körülbelül két óra alatt bejárható, ha minden járatba benéz a látogató. Cseppkőképződmények találhatóak benne. Érdekessége a finom sárgás por, ami a kőzeten található.

Kutatástörténete[szerkesztés]

1975-ben jelent meg nyomtatásban először a neve és leírása A Vértes-hegység barlangjai című kiadványban, amelyet Kocsis Antal írt. A leírás szerint körülbelül 40 méter hosszú volt és nem lett nyilvánosságra hozva a földrajzi helyzete, mert nagyon omlásveszélyes és balesetvészélyes volt, valamint a további barlangtani kutatás miatt meg kellett óvni eredeti állapotát a látogatóktól.

1979-ben az Alba Regia Barlangkutató Csoport vizsgálta meg, valamint szerkesztette és rajzolta meg az alaprajzi térképét keresztmetszetekkel, az akkor 106 méter hosszúnak leírt barlangnak. A térkép elkészítéséhez a barlangot Gönczöl Imre, Gyebnár János és Kárpát József mérte fel 1979. február 16-án. A térképet Kárpát József szerkesztette. 1979-ben egy izometrikus térképet szerkesztett Kárpát József. 1979-ben a fő ágból állatcsontokat, például sertés, mezei nyúl és vadmacska csontokat gyűjtött az Alba Regia Barlangkutató Csoport, amelyeket Kordos László határozott meg, valamint ugyanekkor durva, korongozatlan rézkorivaskori cserepek is előkerültek belőle.

1997-ben a csoport feltáró munkát végzett benne, amelynek során sikerült feltárni 11 méter hosszan a Galéria nevű részt és erről a részről egy önálló térkép készült, amelyet Szarka Gyula szerkesztett. Ugyanekkor Szarka Gyula újrarajzolta a teljes barlangtérképet is az aktuális állapotnak megfelelően. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]