Gánti-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gánti-barlang
Hossz149 m
Mélység14 m
Magasság0,6 m
Függőleges kiterjedés14,6 m
Tengerszint feletti magasság255 m
Ország Magyarország
Település Gánt
Földrajzi táj Vértes
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 4521-16
Elhelyezkedése
Gánti-barlang (Magyarország)
Gánti-barlang
Gánti-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 27″, k. h. 18° 22′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 27″, k. h. 18° 22′ 01″

A Gánti-barlang a Vértes második leghosszabb barlangja. Megkülönböztetetten védett barlang, amelyből régészeti leletek kerültek elő. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban található.

Leírás[szerkesztés]

A Vértes második leghosszabb barlangja, az Alba Regia Barlangkutató Csoport által feltárt Gánti-barlang, amelynek a hossza 149 méter. A leghosszabb a Vértessomlói-barlang. Inaktív, kétszintes forrásbarlang. Alapkőzete felső triász dolomit, de a végponti részén megjelenik a mészkő is. A barlang megtekintéséhez a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges. A bejárásának a megkönnyítésére létrákat helyeztek el benne. A második kis létránál körtúra tehető. Körülbelül két óra alatt bejárható, ha minden járatba benéz a látogató. Cseppkőképződmények találhatóak benne. Érdekessége a finom sárgás por, ami a kőzeten található.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1975-ben jelent meg nyomtatásban először a neve és leírása A Vértes-hegység barlangjai című kiadványban, amelyet Kocsis Antal írt. A leírás szerint körülbelül 40 méter hosszú és nem lett nyilvánosságra hozva a földrajzi helyzete, mert nagyon omlásveszélyes és balesetveszélyes, valamint a további, barlangtani kutatás miatt meg kellett óvni az eredeti állapotát a látogatóktól.

1979-ben az Alba Regia Barlangkutató Csoport vizsgálta, valamint szerkesztette és rajzolta meg az alaprajzi barlangtérképét keresztmetszetekkel az akkor 106 méter hosszúnak leírt barlangnak. A barlangtérkép elkészítéséhez a barlangot Gönczöl Imre, Gyebnár János és Kárpát József mérte fel 1979. február 16-án. A barlangtérképet Kárpát József szerkesztette. 1979-ben egy izometrikus barlangtérképet szerkesztett Kárpát József. 1979-ben a fő ágból állatcsontokat, például sertés, mezei nyúl és vadmacska csontokat gyűjtött az Alba Regia Barlangkutató Csoport, amelyeket Kordos László határozott meg, valamint ugyanekkor durva, korongozatlan, rézkorivaskori cserepek is előkerültek belőle.

Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve és egy térképen van a helye feltüntetve. 1997-ben a csoport feltáró munkát végzett benne, amelynek során sikerült feltárni 11 méter hosszan a Galéria nevű részt és erről a részről egy önálló barlangtérkép készült, amelyet Szarka Gyula szerkesztett. Ekkor Szarka Gyula újrarajzolta a teljes barlangtérképet is az aktuális állapotnak megfelelően. 2008. szeptember 30-án készült el az alaprajzi barlangtérképe. A barlangot felmérte és a barlangtérképet rajzolta Piri Attila és Csermák Zsolt. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]