Gánti-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gánti-barlang
Hossz149 m
Mélység14 m
Magasság0,6 m
Függőleges kiterjedés14,6 m
Tengerszint feletti magasság255 m
Ország Magyarország
Település Gánt
Földrajzi táj Vértes hegység
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 4521-16
Lelőhely-azonosító 82639
Elhelyezkedése
Gánti-barlang (Magyarország)
Gánti-barlang
Gánti-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 27″, k. h. 18° 22′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 27″, k. h. 18° 22′ 01″

A Gánti-barlang a Vértes hegység második leghosszabb barlangja. Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. Régészeti leletek kerültek elő belőle. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban található.

Leírás[szerkesztés]

A Vértes hegység 2. leghosszabb barlangja az Alba Regia Barlangkutató Csoport által feltárt Gánti-barlang, amelynek hossza 149 méter. A leghosszabb a Vértessomlói-barlang.

Inaktív kétszintes forrásbarlang. Alapkőzete felső triász dolomit, de végponti részén megjelenik mészkő is. A barlang megtekintéséhez a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges. Bejárásának megkönnyítésére létrákat helyeztek el benne. A második kis létránál körtúra tehető. Kb. 2 óra alatt bejárható, ha minden járatba benéz a látogató. Cseppkőképződmények találhatóak benne. Érdekessége a finom sárgás por, ami a kőzeten található.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1975-ben jelent meg először nyomtatásban neve és leírása A Vértes-hegység barlangjai című kiadványban, amelyet Kocsis Antal írt. A leírás szerint kb. 40 m hosszú és nem lett nyilvánosságra hozva földrajzi helyzete, mert nagyon omlásveszélyes és balesetveszélyes, valamint a további barlangtani kutatás miatt meg kellett óvni eredeti állapotát a látogatóktól.

1979-ben az Alba Regia Barlangkutató Csoport vizsgálta, valamint szerkesztette és rajzolta meg a 106 m hosszúnak leírt barlang alaprajz térképét keresztmetszetekkel. A térkép elkészítéséhez a barlangot Gönczöl Imre, Gyebnár János és Kárpát József mérték fel 1979. február 16-án. A térképet Kárpát József szerkesztette. 1979-ben izometrikus térképet szerkesztett Kárpát József. 1979-ben a fő ágból állatcsontokat, például sertés, mezei nyúl és vadmacska csontokat gyűjtött az Alba Regia Barlangkutató Csoport, amelyeket Kordos László határozott meg, valamint ugyanekkor durva, korongozatlan rézkorivaskori cserepek is előkerültek belőle.

Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Vértes hegység barlangjai között a barlang Gánti-barlang néven. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. 1997-ben a csoport feltáró munkát végzett benne, amelynek során sikerült feltárni 11 m hosszan a Galéria nevű részt és erről a részről önálló térkép készült, amelyet Szarka Gyula szerkesztett. Ekkor Szarka Gyula újrarajzolta a teljes térképet is az aktuális állapotnak megfelelően. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, a Vértes hegységben található Gánti-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Vértes hegységben található Gánti-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Vértes hegységben elhelyezkedő és 4521/16 kataszteri számú Gánti-barlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Vértes hegységben elhelyezkedő Gánti-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. A barlangot Piri Attila és Csermák Zsolt mérték fel és 2008. szeptember 30-án a felmérés alapján alaprajz térképet rajzoltak.

2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 4521-16 kataszteri számú Gánti-barlang. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Gánti-barlang (Vértes hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Fejér megyei, gánti, 4521-16 barlangkataszteri számú és 82639 lelőhely-azonosítójú Gánti-barlang régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Gánti-barlang (Vértes hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]