Közönséges denevér
Közönséges denevér | ||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Tanulmányozott közönséges denevér
| ||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft[1] | ||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
Myotis myotis (Borkhausen, 1797) | ||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||
Az elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Közönséges denevér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges denevér témájú médiaállományokat és Közönséges denevér témájú kategóriát. |
A közönséges denevér (Myotis myotis) az emlősök (Mammalia) osztályának denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]A közönséges denevér Európában él Skandinávia és az északkeleti rész kivételével, valamint Nyugat-Törökország és a Közel-Kelet egyes részein is előfordul. Az 50-es években Dél-Angliában is megtelepedett, azonban a 90-es években valószínűleg kipusztult. Magyarországon gyakori faj.
Alfajai
[szerkesztés]- Myotis myotis macrocephalicus Harrison & Lewis, 1961
- Myotis myotis myotis Borkhausen, 1797
Megjelenése
[szerkesztés]Az állat fej-törzs-hossza elérheti a 8 centimétert, farokhossza 4,8–6 centiméter, magassága 1,2–1,6 centiméter, füle 26–31 milliméter, mellső karhossza 4,5–6 centiméter, szárnyfesztávolsága 35–43 centiméter, testtömege pedig 27–40 gramm. A nagy felületű szárny erőteljes repülést tesz lehetővé. Szürkésbarna bunda fedi a hátat és a fejet, a hasoldal fehér. A lábnak fontos szerep jut a repülőhártya feszesen tartásában. Farka hosszú, és hártya köti össze a lábbal. Pofája részben csupasz, szürkés rózsaszín, szeme kicsi, orra egyszerű felépítésű. A nagy fülben hosszú, kissé hegyes fülredő helyezkedik el. A fülfedő nem éri el a fülhossz felét, a farokcsúcs túlér a farokvitorlán.
Életmódja
[szerkesztés]A denevér éjjel aktív és társas lény. Kedveli a nyílt, ritkás erdőket. Szívesen él lakott területen is. Nyári szállásul régi épületek padlásait választja, ritkábban üreges fákat, mesterséges fészekodúkat. Barlangokban telel át. A csoportok telelésre 7-8 Celsius-fokos, magas páratartalmú barlangokat keresnek. Mindig a barlang mennyezetének legmagasabb részén függnek. Kora tavasszal a bejárathoz húzódnak. Néha magányosan telelnek. Rendszeresen előfordul, hogy 200 kilométernél nagyobb távokat megtesznek azért, hogy megfelelő barlangot találjanak. Nyáron későn kezd vadászni. Röpte egyenes vonalú, nyugodt. Táplálékai különféle rovarok, amelyeket magas frekvenciájú, echolokációs hangok segítségével találja meg. Táplálékszerzés közben akár 15 kilométerre is elbarangol a szállásától. Táplálékát nagyobb részben a talajon, ritkábban röptében fogja és fogyasztja el.[2][3] A hőmérséklet viszonylag kevéssé befolyásolja vadásztevékenységüket, nagy termetük révén ugyanis hőmérsékletüket jobban képesek tartani, mint a kisebb fajok. A közönséges denevér 20 évnél is többet élhet.
Szaporodása
[szerkesztés]Az ivarérettséget 1-2 éves korban éri el. A párzási időszak ősszel és télen van. A vemhesség 2 hónapig tart, ennek végén 1 kölyök születik. A késleltetett beágyazódás miatt a kölykök júniusban vagy júliusban jönnek a világra. Születésükkor a kölykök csupaszok, rózsaszínűek és vakok. Háromhetesen képesek repülni. A kölykezőszálláson hangos az élet. Az egyéves hímeket a közelben vagy akár a kölykezőhelyeken is megtűrik. Tartják a kapcsolatot a szomszédos kolóniákkal, és már többször megfigyelték, hogy a nőstények kicsinyeikkel egy másik kölykezőszállásra költöztek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
- ↑ Siemers, B.M., and Güttinger, R. (2006) 'Prey conspicuousness can explain apparent prey selectivity.' Current Biology., 16 (5): R157-R159.
- ↑ Russo, D., Jones, G. and Arlettaz, R. (2007) 'Echolocation and passive listening by foraging mouse-eared bats Myotis myotis and M. blythii.' The Journal of Experimental Biology., 210: 166-176.
Források
[szerkesztés]- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2010. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
További információk
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
- http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_1732
- Myotinae
- Emlősfajok
- A Kárpát-medence emlősei
- Magyarország emlősei
- Albánia emlősei
- Andorra emlősei
- Ausztria emlősei
- Fehéroroszország emlősei
- Belgium emlősei
- Bosznia-Hercegovina emlősei
- Bulgária emlősei
- Horvátország emlősei
- Ciprus emlősei
- Csehország emlősei
- Franciaország emlősei
- Németország emlősei
- Görögország emlősei
- Izrael emlősei
- Olaszország emlősei
- Libanon emlősei
- Liechtenstein emlősei
- Litvánia emlősei
- Luxemburg emlősei
- Észak-Macedónia emlősei
- Málta emlősei
- Montenegró emlősei
- Hollandia emlősei
- Lengyelország emlősei
- Portugália emlősei
- Románia emlősei
- San Marino emlősei
- Szerbia emlősei
- Szlovákia emlősei
- Szlovénia emlősei
- Spanyolország emlősei
- Svédország emlősei
- Svájc emlősei
- Szíria emlősei
- Törökország emlősei
- Ukrajna emlősei
- Gibraltár emlősei