Klotild-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Klotild-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz136 m
Mélység12 m
Magasság5,5 m
Függőleges kiterjedés17,5 m
Tengerszint feletti magasság290 m
Ország Magyarország
Település Pilisvörösvár
Földrajzi táj Pilis
Típus karsztvízszint alatt kioldódott
Barlangkataszteri szám 4830-1
Elhelyezkedése
Klotild-barlang (Pest megye)
Klotild-barlang
Klotild-barlang
Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47° 39′ 03″, k. h. 18° 52′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 03″, k. h. 18° 52′ 06″
A Wikimédia Commons tartalmaz Klotild-barlang témájú médiaállományokat.

A Klotild-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Pilisben található barlang. Guanót bányásztak benne a guanó foszfortartalma miatt. Megkülönböztetetten védett barlang.

Leírás[szerkesztés]

A barlang Pilisvörösvár közigazgatási területén található, a legkönnyebben a Klotildligetről induló piros kereszt jelzésen érhető el. A régi nyomtatott turistatérképek is jelölik, csak rossz helyen, mert eggyel délebbi völgyben nyílik. A Cseresznyés-hegy északi peremén, egy szurdokszerűen bevágódott völgy meredek oldalában, körülbelül 50 méter relatív magasságban van a bejárata.

Triász időszaki dachsteini mészkőben keletkezett karsztvízszint alatti oldódással. Láng Sándor szerint lehet, hogy inaktív forrásbarlang. Formakincsében megtalálhatók a vakkürtők, az oldott falfelületek és a gömbfülkék is. A magasra kiemelt barlang erősen pusztuló stádiumban van és denevérek is előfordulnak járataiban. Szabadon látogatható és bejárásához barlangjáró alapfelszerelés szükséges.

Név[szerkesztés]

A barlangot a környék lakossága Ördöglyuknak[1] hívta. Bekey Imre Gábor nevezte el Klotild-barlangnak. Ezt a nevet a közeli Klotildligetről kapta, ami nevét Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceg feleségéről Szász–Coburg–Koháry Klotild hercegnőről kapta. Előfordul irodalmában Klotildbarlang,[2] Klotild barlang,[3] Klotild cseppkőbarlang (Mezei, Páli 1955), Klotild-Ördögbarlang,[4] Ördög-barlang,[5] Ördögbarlang[6] és Ördöglyuk[6] neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A barlangot a környék lakossága csak a guanó kitermelése óta, az ott dolgozó munkások miatt ismerte. Az első, nyomtatásban megjelent leírása Bekey Imre Gábor és Kadić Ottokár nevéhez kapcsolódik, akik részletesen ismertették a barlangot a Barlangkutatás című folyóiratban. Bekey Imre Gábor 1914-ben előadást tartott róla, amelyet Kadić Ottokár 1914-ben publikált. Bekey Imre Gábor 1915-ös részletes tanulmányából kiderül, hogy bejárta a barlangot és ásatásra alkalmasnak találta. Az íráshoz két fénykép lett mellékelve.

Bekey Imre Gábor 1931-ben arról számolt be, hogy Hillebrand Jenő is vizsgálta a barlangot egy esetleges ásatás miatt, de Hillebrand Jenő nem találta érdemesnek a barlangot az ásatásra. Bekey Imre Gábor ennek ellenére továbbra is kitartott a korábbi véleménye mellett és ismét ásatást javasolt benne. Az 1932-ben kiadott Dudich Endre által írt könyvben ismertetve van. Az 1935-ben megjelent Földváry Miksa által írt tanulmányban publikálva lett Bekey Imre Gábor beszámolójának összefoglalása. A Magyar Állami Földtani Intézet 1943. évi jelentésében szó van arról, hogy a Köves-árok D-i oldalában lévő szirtek alatt van a Klotild-barlang bejárata.

Az 1955-ben napvilágot látott Pilis útikalauz című könyvben az olvasható, hogy Pilisszántó közelében, a Cseresznyéstető északi oldalában van bejárata. A bejáraton belépve egy lejtő, kis előcsarnokba, majd átbújva egy szűk nyíláson egy tág és kanyargó csarnokba lehet jutni. Alig 10 centiméteres, fiatal, jelentéktelen, fejlődni kezdett cseppkövek találhatók a törmelékes és nedves barlangban. A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Pilis hegységben lévő barlang Klotild-barlang néven és a barlanggal foglalkozó 5 irodalmi mű felsorolásával.

Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Pilis hegységben, a Pilis-vonulatban, Pilisvörösváron elhelyezkedő Klotild-barlang további elnevezései Ördögbarlang és Ördöglyuk. A településtől ÉNy-ra 5 km-re, a piros és sárga jelzésű turistaútból kiágazó, szurdokszerű Cseresznyés-árok oldalában, kb. 50 m relatív magasságban van 2 m széles és 1 m magas bejárata. A barlang kb. 20 m hosszú. Magasra kiemelt, nagyon pusztuló forrásbarlang. A kézirat barlangra vonatkozó része 3 irodalmi mű alapján lett írva.

Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Klotild-barlang néven Ördögbarlang és Ördöglyuk névváltozatokkal, valamint térképen van jelölve helye. 1990-ben Szabó Zoltán, az Acheron Barlangkutató Szakosztály tagja írta le, mérte fel és készítette el alaprajz térképét, valamint térrajzát. Hossza ekkor 55 méter és mélysége 11 méter volt. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, Pilis hegységben elhelyezkedő, 4830/1 kataszteri számú Klotild-barlang.

2011-ben jelentős kiterjedésű új részt fedeztek fel a barlangban, amivel hossza és mélysége is az addig ismertnek több mint két és félszeresére emelkedett. Hossza 136 méter és függőleges kiterjedése 17,5 méter lett. Szabó Zoltán az új rész felfedezése miatt indítványozta a barlang, vagy legalább az új szakasz lezárását, egyaránt hivatkozva korábbi rongálásokra, természetvédelmi és életvédelmi okokra.[7] 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 4830-1 kataszteri számú Klotild-barlang. Legfrissebb, 2013-ban készült térképei Kovács Richárd és Szabó Zoltán felmérésén alapulnak. A térképeket Szabó Zoltán szerkesztette és rajzolta. A térképek alaprajzot, keresztszelvényeket és vetített hossz-szelvényt ábrázolnak.

Irodalom[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Bekey Imre Gábor: A piliscsabai Klotild-barlang pp. (3. köt.) 3–4. füz. 163–166., 200–201. oldalak. Barlangkutatás, 1915
  2. Bekey Imre Gábor: A piliscsabai Klotild-barlang pp. (3. köt.) 3–4. füz. 163–166., 200–201. oldalak. Barlangkutatás, 1915
  3. Láng Sándor: pp. 1953. 2. köt. 3. füz. 354. oldal. Földrajzi Értesítő, 1953
  4. Rónaki László: Sárkány és ördög elnevezések a Mecsek-villányi-karszton pp. 11. Pécs, 2012. [2016. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 22.)
  5. Schőnviszky László: A Pilis-hegység barlangjai pp. (49. évf.) 4. sz. 149. old.. Turisták Lapja, 1937. [2016. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 19.)
  6. a b Kordos László: Magyarország barlangjai pp. 277., 294. old.. Gondolat Kiadó, Budapest, 1984
  7. Szabó Zoltán: Új barlangrendszer bejelentése. Természetvédelem.hu, 2011. október 4. (Hozzáférés: 2016. augusztus 14.)

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]