Klotild-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Klotild-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz136 m
Mélység12 m
Magasság5,5 m
Függőleges kiterjedés17,5 m
Tengerszint feletti magasság290 m
Ország Magyarország
Település Pilisvörösvár
Földrajzi táj Pilis
Típus karsztvízszint alatt kioldódott
Barlangkataszteri szám 4830-1
Elhelyezkedése
Klotild-barlang (Pest megye)
Klotild-barlang
Klotild-barlang
Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47° 39′ 03″, k. h. 18° 52′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 03″, k. h. 18° 52′ 06″
A Wikimédia Commons tartalmaz Klotild-barlang témájú médiaállományokat.

A Klotild-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Pilisben található barlang. Guanót bányásztak benne, a guanó foszfortartalma miatt. Megkülönböztetetten védett barlang.

Leírás[szerkesztés]

A barlang Pilisvörösvár közigazgatási területén található, a legkönnyebben a Klotildligetről induló, piros kereszt jelzésen érhető el. A régebbi, nyomtatott turistatérképek is jelölik, csak rossz helyen, mert eggyel délebbi völgyben nyílik. A Cseresznyés-hegy északi peremén, egy szurdokszerűen bevágódott völgy meredek oldalában, körülbelül 50 méter relatív magasságban van a bejárata.

Triász időszaki, dachsteini mészkőben keletkezett, karsztvízszint alatti oldódással. Láng Sándor szerint lehet, hogy inaktív forrásbarlang. A formakincsében megtalálhatók a vakkürtők, az oldott falfelületek és a gömbfülkék is. A magasra kiemelt barlang erősen pusztuló stádiumban van és denevérek is előfordulnak a járataiban. Szabadon látogatható és a bejárásához barlangjáró alapfelszerelés szükséges.

Név[szerkesztés]

A barlangot a környék lakossága Ördöglyuknak[1] hívta. Bekey Imre Gábor nevezte el Klotild-barlangnak. Ezt a nevet a közeli Klotildligetről kapta, ami nevét Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceg feleségéről Szász–Coburg–Koháry Klotild hercegnőről kapta. Előfordul az irodalmában Klotildbarlang,[2] Klotild barlang,[3] Klotild cseppkőbarlang (Mezei, Páli 1955), Klotild-Ördögbarlang[4] és Ördög-barlang,[5] Ördögbarlang[6] néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A barlangot a környék lakossága csak a guanó kitermelése óta, az ott dolgozó munkások miatt ismerte. Az első, nyomtatásban megjelent leírása Bekey Imre Gábor és Kadić Ottokár nevéhez kapcsolódik, akik részletesen ismertették a barlangot a Barlangkutatás című folyóiratban. Bekey Imre Gábor 1914-ben előadást tartott róla, amelyet Kadić Ottokár 1914-ben publikált. Bekey Imre Gábor 1915-ös, részletes tanulmányából kiderül, hogy bejárta a barlangot és ásatásra alkalmasnak találta. A íráshoz két fénykép lett mellékelve. Bekey Imre Gábor 1931-ben arról számolt be, hogy Hillebrand Jenő is vizsgálta a barlangot egy esetleges ásatás miatt, de Hillebrand Jenő nem találta érdemesnek a barlangot az ásatásra. Bekey Imre Gábor ennek ellenére továbbra is kitartott a korábbi véleménye mellett és ismét ásatást javasolt benne. Az 1932-ben kiadott, Dudich Endre által írt könyvben ismertetve van. Az 1935-ben megjelent, Földváry Miksa által írt tanulmányban publikálva lett Bekey Imre Gábor beszámolójának az összefoglalása. Az 1955-ben napvilágot látott, „Pilis útikalauz” című könyvben az olvasható, hogy Pilisszántó közelében, a Cseresznyéstető északi oldalában van a bejárata. A bejáraton belépve egy lejtő, kis előcsarnokba, majd átbújva egy szűk nyíláson egy tág és kanyargó csarnokba lehet jutni. Alig 10 centiméteres, fiatal, jelentéktelen, fejlődni kezdett cseppkövek találhatók a törmelékes és nedves barlangban.

1990-ben Szabó Zoltán, az Acheron Barlangkutató Szakosztály tagja írta le, mérte fel és készítette el az alaprajzi barlangtérképét, valamint a térrajzát. A hossza ekkor 55 méter és a mélysége 11 méter volt. 2011-ben jelentős kiterjedésű, új részt fedeztek fel a barlangban, amivel a hossza és mélysége is az addig ismertnek több mint a két és félszeresére emelkedett. A hossza 136 méter és a függőleges kiterjedése 17,5 méter lett. Szabó Zoltán az új rész felfedezése miatt indítványozta a barlang, vagy legalább az új szakasz lezárását, egyaránt hivatkozva korábbi rongálásokra, természetvédelmi és életvédelmi okokra.[7]

2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint. A legfrissebb, 2013-ban készült barlangtérképei Kovács Richárd és Szabó Zoltán felmérésén alapulnak. A barlangtérképeket Szabó Zoltán szerkesztette és rajzolta. A barlangtérképek egy alaprajzot, keresztszelvényeket és egy vetített hossz-szelvényt ábrázolnak.

Irodalom[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Bekey Imre Gábor: A piliscsabai Klotild-barlang pp. (3. köt.) 3–4. füz. 163–166, 200–201. old.. Barlangkutatás, 1915
  2. Bekey Imre Gábor: A piliscsabai Klotild-barlang pp. 3–4. füz. 163–166, 200–201. old.. Barlangkutatás, 1931. [2017. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 31.)
  3. Láng Sándor: A Pilis morfológiája pp. 1953. 2. köt. 3. füz. 354. old.. Földrajzi Értesítő, 1953. [2016. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 19.)
  4. Rónaki László: Sárkány és ördög elnevezések a Mecsek-villányi-karszton pp. 11. Pécs, 2012
  5. Schőnviszky László: A Pilis-hegység barlangjai pp. (49. évf.) 4. sz. 149. old.. Turisták Lapja, 1937. [2016. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 19.)
  6. Kordos László: Magyarország barlangjai pp. 277, 294. old.. Gondolat Kiadó, Budapest, 1984[halott link]
  7. Szabó Zoltán: Új barlangrendszer bejelentése. Természetvédelem.hu, 2011. október 4. (Hozzáférés: 2016. augusztus 14.)

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]