Szarvasól-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szarvasól-barlang
Hossz32 m
Mélység8 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés8 m
Tengerszint feletti magasság526 m
Ország Magyarország
Település Aggtelek
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus inaktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5440-7
Lelőhely-azonosító 82635
Elhelyezkedése
Szarvasól-barlang (Magyarország)
Szarvasól-barlang
Szarvasól-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 31′ 48″, k. h. 20° 31′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 48″, k. h. 20° 31′ 16″

A Szarvasól-barlang az egyik megkülönböztetetten védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a világörökség része. Régészeti leletek kerültek elő belőle.

Leírás[szerkesztés]

A Haragistya-fennsíkon, Magyarország és Szlovákia határának a közelében, egy töbör oldalának a délnyugati részén, a töbör aljától hat méter magasan elhelyezkedő sziklaudvarban, sziklakibúvásban nyílik. A bejárata természetes úton alakult ki, négy méter széles és két méter magas. A bejárati része a barlang belseje felé lejt. A bejárati csarnoka tulajdonképpen egy felszakadt barlangjárat. Az elágazó, egyszintes, inaktív víznyelőbarlang középső triász, wettersteini mészkőben alakult ki. A létrejöttét a tektonikus repedések segítették.

A morfológiai kisformák közül található benne gömbüst, mennyezeti csatorna és ujjbegykarr. A falain kondenz borsókő, típusos, gömbös borsókő, cseppkőbekérgezés, heliktit, függőcseppkő, szalmacseppkő, állócseppkő, cseppkőléc és hegyitej figyelhető meg. A cseppkőképződményei fejletlenek. A pusztuló állapotban lévő barlang vízszintes kiterjedése 20 méter. A kőzet vastagsága sehol sem haladja meg a 10 métert a barlang felett. Barlangjáró alapfelszereléssel járható és nincs lezárva. A tágas járatai könnyen járhatók.

Cserépdarabok kerültek elő belőle. Az alján nagy mennyiségű kitöltés van. A Fejérdy István és Holly István által írt tanulmány szerint kutatásakor a kitöltésében, körülbelül 60 centiméter mélységben faszén nyomokat találtak. Egy körültekintő régészeti ásatás valószínűleg további leleteket eredményezne és egy további járatok feltárására irányuló kutatás is sikeres lehet. A régészeti lelőhely azonosító száma 82635.

Előfordul irodalmában Szarvasól (Jaskó 1933), Szarvasól barlang (Jakucs 1957) és Szarvasól-lyuk (Strömpl 1912) neveken is. 1943-ban volt először Szarvasól-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában (Szenes 1943).

Kutatástörténet[szerkesztés]

A barlang régóta nyitott, amit a benne talált cseréptöredékek bizonyítanak. 1911 nyarán Strömpl Gábor járt a területen és az 1912. évi Földtani Közlönyben megjelent tanulmánya szerint a Szarvasól-lyuk a Haragistya erdőség keleti részén lévő sziklaodú. Az 1933. évi Földrajzi Közleményekben publikált Jaskó Sándor által írt munkában az olvasható, hogy a Szarvasól száraz, majdnem vízszintes, 18 méter hosszú, végén törmelékkel van eltömődve és térképen van a barlang helye jelölve. 1943. július–augusztusban a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület barlangkutatói eredményes régészeti ásatást végeztek a barlangban.

1953-ban Vértes László vizsgálta meg. A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1960. novemberi füzetében részletesen le van írva, valamint alaprajzi barlangtérképe és kifejtett függőleges vetületi rajza is közzé lett téve az akkor 32 méter hosszú barlangnak. A leírók megfigyelték, hogy májusban és júniusban is gyakran jégképződmények vannak benne. Az 1962-ben kiadott A barlangok világa című könyvben meg van említve. 1966 nyarán a Szabó József Geológiai Technikum Barlangkutató Csoportjának tagjai tekintették meg.

Az 1975-ben kiadott és Jakucs László által szerkesztett útikalauz szerint a Haragistya-tetőn nyílik. Nagy előcsarnokból és kis alsó teremből áll, amelyeket szűk nyílás köt össze. A barlangból történelem előtti cseréptöredékek kerültek elő. Az 1976-ban befejezett és Bertalan Károly által írt Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy kb. 25 m hosszú és kb. 8 m mély. A régi víznyelőbarlangnak a haragistyai vadászháztól 600 m-re ÉK-re, az országhatártól 150 m-re, beszakadás Ny-i oldalában van bejárata. A kézirat barlangra vonatkozó része 3 irodalmi mű alapján lett írva. A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve az Aggteleki-karszton lévő barlang Szarvasól-barlang néven a barlangot említő 4 irodalmi mű megjelölésével.

A Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentésébe bekerült a barlang részletes leírása, egy 1981. augusztusi felszíni helyszínrajz tektonikai vázlattal és egy 1981. augusztusi vízszintes vetület barlangtérképe, amelyen ábrázolva van egy ásatási terület, valamint a 4. oldalon az van írva, hogy bontást végeztek a barlangban, a 42. oldalon pedig az, hogy nem végeztek. A jelentés szerint nem terveztek a későbbiekben komoly bontómunkát végezni benne, de tervezték, hogy a Herman Ottó Múzeummal felveszik a kapcsolatot és egy kutatóárkot mélyítenek a kitöltésébe, amivel megállapíthatnák, hogy tartalmaz-e még az üledéke régészeti leleteket.

Az 1981. évi MKBT Beszámolóban az olvasható, hogy bejárata 6 méter széles és 8 méter magas. Térképvázlaton van jelölve a barlang helye, valamint közzé lett téve vízszintes vetület barlangtérképe. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Szarvasól-barlang néven. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. 1985-ben az MKBT XXX. országos vándorgyűlésének egyik túracélpontja volt.

Az 1990. évi Karszt és Barlangban közölt Sásdi László publikációban az olvasható, hogy a barlang inaktív víznyelő. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része. Móga János 2001-ben kiadott tanulmánya szerint idős barlangroncs, amely valószínűleg a pleisztocén elején alakult ki. A 2002–2003. évi Karszt és Barlangban publikált Holly István nekrológban az van írva, hogy Holly István Fejérdy Istvánnal együtt közölt cikket az 1960. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban a Szarvasól-barlangról.

2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, 5440/7 nyilvántartási számú Szarvasól-barlang. 2009-ben Egri Csaba írta meg a barlang állapotfelvételi kéziratát. 2011-ben Holl Balázs, a Papp Ferenc Barlangkutató Csoport tagja mérte fel és készítette el alaprajzi barlangtérképét, oldalnézeti rajzát, valamint egy metszetrajzot. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 5440-7 kataszteri számú Szarvasól-barlang. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, aggteleki, 5440-7 barlangkataszteri számú és 82635 lelőhely-azonosítójú Szarvasól-barlang régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]