Töltényes-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Töltényes-zsomboly
Hossz28 m
Mélység6 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés6 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 474 m
Ország Magyarország
Település Komjáti
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-58
Elhelyezkedése
Töltényes-zsomboly (Magyarország)
Töltényes-zsomboly
Töltényes-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 45″, k. h. 20° 44′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 45″, k. h. 20° 44′ 30″

A Töltényes-zsomboly egy barlang, amely az Aggteleki Nemzeti Parkban található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírása[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkján, Komjáti külterületén, a település központjától északra, a Vecsem-bükk csúcsától 1100 méterre, 103 fokra, egy töbör alján, körülbelül 474 méter tengerszint feletti magasságban van a függőleges tengelyirányú bejárata. A Lófüle-zsomboly 400 méterre, északi irányban nyílik. Középső triász, wettersteini mészkőben jött létre. A vízszintes kiterjedése 15 méter. Könnyen le lehet mászni a tág, bejárati aknát a hasadék irányából megközelítve. Itt bezuhant farönkök és nagy kövek között haladva a túlsó végen egy lyuk látható, amelyen keresztül egy agyagos aljú, kis terembe lehet átmenni, amelyből egy fülke nyílik. A kis terem egyik fala ferde és egy cseppkőlefolyás figyelhető meg benne, amely régen szép volt. Ez természetesen száraz, mert közel van a felszínhez. Felette, a hasadékban még egy darabig el lehet látni. Két–három személynek kulturált bivakhelye lehet.

A Töltényes-zsomboly név 1976-ban bukkant fel az irodalmában. Előfordul az irodalmában 31 (Kósa 1992), Bezejmená (Kósa 1992), K-10 (Kósa 1992), Mészégető (Kósa 1992), Ürgelyuk (Kósa 1992) és V/3 (Kósa 1964) néven és jelöléssel is. A szlovák irodalomban keverik a szlovákiai Mészégető-zsombollyal és az Ürgelyuk-zsombollyal.

Kutatástörténete[szerkesztés]

Az 1964. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 2–3. füzetében, Kósa Attila tanulmányában az szerepel, hogy a V/3 Komjátin, a vecsembükki kilátótól 1095 méterre, 105 fok 10 percre nyílik. Kósa Attilának az 1964-es, „A zsombolyképződés kérdéseiről” című tanulmányában, egy térképen van a helye jelölve. 1967. május 1-jén Domokos Péter, Frojimovics Péter és Hajdú László mérte fel és a felmérés alapján Kósa Attila szerkesztett egy alaprajzi barlangtérképet és négy metszetet. A Bertalan Károly által írt, 1976-ban befejezett kézirat szerint az Alsó-hegyen, Komjátin, a vecsembükki kilátótól 1095 méterre, 105 fok 10 percre, a Lófüle-zsombolytól 400 méterre, déli irányban van a bejárata. 7,2 méter mély. A kéziratnak a barlangra vonatkozó része egy publikáció alapján íródott. Az 1977. január 31-én készült, egy 1975. novemberi bejárás alapján írt, szpeleográfiai terepjelentésben az olvasható, hogy Komjátin, 470 méter tengerszint feletti magasságban található. Ez az utóbbi adat térkép alapján lett megállapítva. A Komjátiból induló szerpentinen kell menni a fennsíkig és itt az első, baloldali földúton balra, északra, majd északnyugatra 800 métert haladva, az úttól balra, a második töbör aljában van a bejárata. Hat méter függőleges kiterjedésű, vadmacska lakik benne és függőleges jellegű, nedves. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok közé sorolta.

Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve, egy jelölésváltozata és egy térképen van a helye feltüntetve, valamint ott van a biológiailag feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok között. Az 1992-ben kiadott, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben megjelent az 1967-ben készült térkép a metszetekkel és az Alsó-hegy fennsíkjának a magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve a helye, valamint több adattal együtt fel van tüntetve hat darab irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. A publikált barlangtérkép szerint Kósa Attila is a felmérők között volt. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Nyerges Attilának az 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének a barlangjairól, amelyen a Töltényes-zsomboly a 60. legmélyebb az öt méteres mélységével. A 2008. szeptember 27-én megrendezett, XV. Lakatos Kupa kiadványában hat méter mély barlangként szerepel. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt. A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon található egy szerzőnév nélküli és évszám nélküli alaprajzi barlangtérkép, valamint egy hosszmetszet barlangtérkép az 1967-es barlangtérképen kívül.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
  • Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
  • Vojiř, V.: Zpráva o stavu speleologického prúzkumu Dolného Vrchu v Jihoslovenskémkrasu, okres Rožnava, k srpnu 1966. Geobuch, 1966. Speleologicky Klub Praha.
  • Vojiř, V.: Dolný Vrch, I. etapová zpráva o speleologickém prúzkumu. 1973. Speleologicky Klub Praha.

További információk[szerkesztés]