Csempész-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csempész-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz79 m
Mélység27 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés27 m
Tengerszint feletti magasság373 m
Ország Magyarország
Település Szögliget
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus inaktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5451-15
Elhelyezkedése
Csempész-barlang (Magyarország)
Csempész-barlang
Csempész-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 16″, k. h. 20° 38′ 32″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 16″, k. h. 20° 38′ 32″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csempész-barlang témájú médiaállományokat.

A Csempész-barlang egy megkülönböztetetten védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Szögliget három megkülönböztetetten védett barlangja közül az egyik.

Leírás[szerkesztés]

Szögliget központjától északkeletre, négy kilométerre, a Szögligetről Körtvélyesre vezető, murvás út, amely egy turistaút is, bal oldalától nem messze, az államhatár mellett, attól 25–30 méterre, az államhatár csücskétől nyugatra, a 32.4-es sorszámú határkő közelében, erdőben, hegyoldalban, egy kis méretű, tölcsérszerű mélyedésben, egy sziklakibúvásban nyílik. Ahol az államhatár néhány méteren keresztül az úton halad, majd arról ismét elválik, ott nyugati irányban a határsávot kell követni. Néhány turistatérkép jelöli a helyét barlangjellel és a nevének a kiírásával. A bejárata könnyen észrevehető, természetes, másfél méter széles, öt méter magas és hasadékszerű. A bejárat tengelyiránya lejtő. Középső triász és felső triász, wettersteini mészkőben keletkezett. A kialakulását a korróziónak, a befolyó víznek, a leszivárgó víznek és a karsztvízszint alatti oldódásnak köszönheti. Elágazó a térformája. A járatai lejtősek. A jellemző szelvénytípusai a hasadékszelvény és az alagútszelvény. A vízszintes kiterjedése 30 méter. A morfológiai nagyformái a kürtő és a tört, omlott felületek. A morfológiai kisformái a gömbüst és a mennyezeti csatorna. Sok benne az oldott, legömbölyített falforma.

Az alagútszerű, bejárati folyosó másfél–két méter széles és öt–hat méter magas. Van benne egy négy méter széles és 10 méter hosszú terem, amelyben nagyméretű, már nem fejlődő cseppkőlefolyások figyelhetők meg. A terem zugait a csempészek használhatták. A barlang cseppkövei közül sokat megrongáltak. Függőcseppkövek, szalmacseppkövek, cseppkőzászlók, farkasfogas cseppkőlécek, cseppkő-bekérgezések, cseppkőbaldachinok, heliktitek és korall borsókövek, típusos (gömbös) borsókövek, huzatborsókövek is képződtek a falain. Különböző denevérfajok telelnek benne, de denevérvédelmi szempontból nem veszélyeztetett barlang. Borz is előfordul a járataiban. Barlangjáró alapfelszereléssel és csak engedéllyel látogatható. Valószínűleg gyakran látogatták, látogatják, amiről a sok falfelirat tanúskodik a lezáratlan barlangban.

Szögliget három megkülönböztetetten védett barlangja közül az egyik, a másik kettő a Csörgő-forrásbarlang és a Pérecs-nyelő.

Előfordul az irodalmában Butyka-völgyi-barlang (Kordos 1984), Butyka völgyi barlang (Csernavölgyi, Hegedűs, Molnár 1977), Butykavölgyi barlang (Bertalan 1976) és Csempész barlang (Csernavölgyi 1973) néven is. A Csempész-barlang név először 1957-ben fordult elő az irodalmában.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Dudich Endrének az 1932-ben megjelent könyve lehet, hogy ezt a barlangot említi. A 163. oldalon az olvasható, hogy Derenk közelében van egy cseppkőbarlang. Az első leírás, amely biztos, hogy ezt a barlangot említi 1957-ből származik. Ebben a kéziratban az van leírva, hogy a hossza körülbelül 30 méter volt, a mélysége 12 méter volt, először egy meredek, inaktív víznyelőbarlangnak volt említve, amelynek a vízgyűjtő területe észak felé lefejeződött, majd vitatott eredetűnek, valamint érdemes lenne részletesen átkutatni.

1973-ban a Tektonik Barlangkutató Csoport kutatta és Csernavölgyi László, Csöndör Gyula és Szabó M. felmérte a járatait. A felmérés alapján Csernavölgyi László szerkesztette meg az alaprajzi barlangtérképét hét keresztmetszettel. Az 1975-ben megjelent, Jakucs László szerkesztette útikalauzban az olvasható, hogy a rövid Csempész-barlang a határ beszögellése mellett nyílik. Bertalan Károlynak az 1976-ban befejezett kéziratában, a 76. számú cédulán többek között az szerepel, hogy körülbelül 30 méter hosszú és 12 méter mély, valamint hivatkozik kettő, a barlangra vonatkozó irodalomra. Az 1977. január 30-án készült, szpeleográfiai terepjelentés szerint, amely az 1973. július 21-ei bejárás tapasztalatait tartalmazza, a kitöltéséből a feltáró kutatás során csontok kerültek elő, a barlangban borz, róka és nyúl csontokat és tetemmaradványokat találtak, az alaprajzi hossza 44 méter, a barlang tényleges hossza 50 méter, a vízszintes kiterjedése 25 méter és a függőleges kiterjedése nyolc méter. A kézirat a barlang jelenleg is használt nevén kívül két névváltozatát is megemlíti és mellékelve van hozzá az 1973-ban készült térkép.

Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve és egy névváltozata, valamint egy térképen van a helye feltüntetve. 1993. október 29-én Sásdi László, Ádám Bence és Kovács Richárd mérte fel és a felmérés alapján Sásdi László szerkesztette meg az alaprajzi barlangtérképét és a kiterített, hosszmetszet barlangtérképét keresztszelvényekkel. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Boldogh Sándornak a 2007-es tanulmányában az olvasható, hogy 74,9 méter hosszú és 17,9 méter mély. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint. 2016 májusában Borzsák Sarolta az 1993-as barlangtérképet kiegészítette. Az általa szerkesztett barlangtérkép-lap a barlang alaprajzi és hosszmetszeti barlangtérképeit ábrázolja keresztmetszetekkel. A barlangtérkép-lap szerint 79 méter hosszú és 27 méter mély. A 2016-ban, Borzsák Sarolta által készített, a barlang állapotáról szóló kézirat alapján a bejárati szelvény bal oldalán, egy méter magasan egy azonosító tábla látható.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Boldogh Sándor – Estók Péter (szerk.): Földalatti denevérszállások katasztere I. [Catalogue of underground bat roosts in Hungary I.]. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 2007. 178. old. ISBN 978 963 87082 1 2
  • Füredi Géza jelentése. Kézirat, 1955. (Bertalan Károly kézirata hivatkozik erre a kéziratra.)

További információk[szerkesztés]