Iskola-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Iskola-zsomboly
Hossz40 m
Mélység33 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés33 m
Tengerszint feletti magasság513 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-34
Elhelyezkedése
Iskola-zsomboly (Magyarország)
Iskola-zsomboly
Iskola-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 55″, k. h. 20° 43′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 55″, k. h. 20° 43′ 04″

Az Iskola-zsomboly megkülönböztetetten védett barlang, amely az Aggteleki Nemzeti Parkban található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt, 1995 óta a Világörökség része. Bódvaszilas hat megkülönböztetetten védett barlangja közül az egyik.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkján, Bódvaszilas központjától északra, egy fokozottan védett területen, a Vecsem-bükk csúcstól körülbelül 750 méterre, nyugat–északnyugatra, erdőben, egy töbör északi oldalában, sziklakibúvásban van a nagyon mohás, függőleges tengelyirányú, természetes jellegű, hasadék alakú, 2×1,5 méteres bejárata. Néhány turistatérkép jelöli a helyét zsombolyjellel és a nevének a feltüntetésével. A Vecsembükki-zsombolytól haladva a sárga sáv jelzésű turistaúton, az úttól balra, körülbelül 100 méterre található és a bejáratnál a zsombolyból kihordott kitöltés figyelhető meg. A könnyen észrevehető Omladék-zsomboly hatalmas beszakadásától körülbelül 35 méterre, délre nyílik. A bejáraton lenézve, megfelelő fény mellett gyakorlatilag a végpontig lehet látni. A bejáratnál egy nitt található.

Középső triász, wettersteini mészkőben keletkezett. A jelenleg látható formája leginkább a bontás miatt alakult ki. A vízszintes kiterjedése négy méter. Az alsó-hegyi barlangok közül a szépen oldott, viszonylag sok képződményt tartalmazó, száraz és tiszta barlangok közé tartozik. A bejárati akna körülbelül 10 méter mélységben egy másik, sokkal nagyobb átmérőjű aknába vezet. Egy látványos cseppkőfüggöny választja el egymástól a két aknát közvetlenül a becsatlakozás előtt. A cseppkőfüggöny mögé nézve egy kürtő látható, amely a felszín felé tart. Cseppkőzászló, cseppkő lefolyás, visszaoldott cseppkő bekérgezés, cseppkőbaldachin, függőcseppkő és sok borsókő figyelhető meg benne. A mélypontján törmelék van. A barlang nincs lezárva. Engedéllyel, kötéltechnikai eszközök alkalmazásával, kutatócsoporttal és kutatási céllal látogatható. A bejárásához 28 méter kötél, két karabiner, egy nittfül és egy kötélgyűrű szükséges.

Az Iskola-zsomboly név 1957-ben bukkant fel az irodalmában. Azért kapta ezt a nevet, mert alkalmas volt a kötélhágcsón mászás gyakorlására, amely a nagyobb zsombolyok bejárásához kellett. Előfordul az irodalmában 63 (Kósa 1992), SZ/7 (Kósa 1992) és V-10 (Kósa 1992) jelzésekkel is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1957 nyarán Balázs Dénes, Bató Tibor, Csányi László, Frojimovics Péter, Gyülvészi Barnabás kutatta és mérte fel, valamint Balázs Dénes rajzolta meg a hosszmetszet barlangtérképét és egy keresztmetszetét. A barlangtérkép szerint 17,5 méter mély. A Balázs Dénes által összeállított, 1957-ben írt kéziratban az olvasható, hogy körülbelül 515 méter tengerszint feletti magasságban, az Omladék-zsomboly déli sziklaperemétől 165 fokkal dél–délkeletre, 30 méterre van a bejárata. Valószínűleg összeköttetésben vannak az alsó részei az Omladék-zsombollyal. Korábban nem volt ismertetve az egy aknából álló, 17,5 méter hosszú, kis zsomboly. Cseppkőlefolyások figyelhetők meg az alsó részének a falain. Az alján sziklatörmelék és korhadó farönkök vannak. Az akna alsó átmérője kettő és 2,3 méter. Az aljától számolva 9,3 méter magasan egy széles kupola nyílik, amely a felszín közelébe vezet. 26 °C külső hőmérsékletnél 7,1 °C a hőmérséklet 17 méter mélyen.

1967 májusában Hajdu L., Kányási J., Kósa Attila, Ránky E. és Domokos P. felmérték a barlangot és a felmérés alapján Kósa Attila szerkesztett két hosszmetszeti barlangtérképet és egy alaprajzi barlangtérképet, amelyeket Haász Éva rajzolt. Bertalan Károlynak az 1976-ban befejezett kéziratában az olvasható, hogy az Alsó-hegyen, Komjátiban, 515 méter tengerszint feletti magasságban van a bejárata a 17,5 méter mély zsombolynak. Az ismertetés a Balázs Dénes által írt kézirat alapján íródott. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok közé sorolta. Az 1977. január 30-án készült, szpeleográfiai terepjelentés szerint, amely egy 1976. júniusi bejárás alapján lett kitöltve a függőleges kiterjedése 15,5 méter és Komjátiban található.

Az 1984-ben napvilágot látott, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve és egy térképen van a helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok között. 1986. július 15-én Szenthe Istvánnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1988-ig 22,6 méterig lett mélyítve. 1990-ben Szenthe Istvánnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Az 1992-ben kiadott, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben az Alsó-hegy fennsíkjának a magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve a helye és a kiadványban megjelentek az 1967-ben készült barlangtérképek. Az oldalon, ahol a barlangtérképek szerepelnek, több adattal együtt fel van tüntetve négy darab irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének a barlangjairól, amelyen az Iskola-zsomboly a 26. legmélyebb a 23 méteres mélységével. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt.

2000-ben Szenthe István vezetésével, 14 méter mélységtől 21 méter mélységig tárták fel. A 2004–2005. évi Karszt és Barlangban publikált nekrológ szerint Frojimovics Péter részt vett az 1957. évi feltárásában, első bejárásában és a felmérésében. 2006. május 8-án Szenthe István azt mondta Kraus Sándornak, hogy a zsomboly mellett van egy nagy beszakadás, amely télen gőzölög és egy nagy zsomboly teteje lehet. Az Iskola-zsombolyból elvileg be lehet jutni ennek a zsombolynak az oldalába, de nem bontják tovább, mert biztonsági tetők kellenek, amelyek a lehulló vödröt felfogják, valamint régészeti anyag volt és van benne, amely miatt részletesen és időigényesen kell feltárni. Bronzkori, női csontokat, réz karperecet, réz nyaklánc apró karikáit, égett bölénycsontot és égett fákat találtak a kitöltésben. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 23 méter mély barlangként szerepel. Nem volt a verseny helyszínei között. A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon található egy barlangtérkép-lap a 23 méter mély zsombolyról, amely egy hosszmetszetet ábrázol öt keresztmetszettel és beszerelési vázlattal. Ennek a barlangtérkép-lapnak a készítője, valamint a készítés ideje ismeretlen.

2009-ben Egri Csaba vizsgálta a helyszínen, készítette el a fénykép-dokumentációját és az állapotfelvételi kéziratát. Az ismeretlen készítési idejű barlangtérképen be lettek jelölve a fényképek készítésének a helyei és a fényképezés iránya. A kéziratban az olvasható, hogy Bódvaszilason található, 40 méter hosszú, 33 méter függőleges kiterjedésű, 33 méter mély és 513 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, valamint az alján egy összedőlt, felújítandó faácsolat van. 2011-ig érvényes, kutatási engedély volt kiadva a barlangra. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint. A feltárása során 33 méter mélységig járhatóvá lett téve, de ezekről a feltárásokról nem készült írott beszámoló.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
  • Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.

További információk[szerkesztés]