Zsozsóka-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zsozsóka-zsomboly
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz17 m
Mélység15,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés15,5 m
Tengerszint feletti magasság490 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-19
Elhelyezkedése
Zsozsóka-zsomboly (Magyarország)
Zsozsóka-zsomboly
Zsozsóka-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 47″, k. h. 20° 41′ 56″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 47″, k. h. 20° 41′ 56″
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsozsóka-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Zsozsóka-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Parkban található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkján, Bódvaszilas külterületén, a Szabó-pallagi vadászháztól nyugatra, a Szabó-pallagi-zsomboly felé, 240 méterre található, a dózerút jobb oldala mellett, a kissé beljebb lévő, a dózerúttól 60 méterre fekvő, második töbörnek a nyugati oldalában, erdőben, egy fokozottan védett területen, 490 méter tengerszint feletti magasságban, egy sziklakibúvásban van a nehezen megtalálható, vízszintes tengelyirányú, bontott, 70×50 centiméteres, ovális bejárata.

A barlang középső triász, wettersteini mészkőben jött létre. Ujjbegykarr, függőcseppkő, állócseppkő, cseppkőoszlop, cseppkőlefolyás és cseppkőbekérgezés, valamint korall borsókő és egyéb borsókő figyelhető meg benne. Az ásványkiválásainak a többsége már nem fejlődik. A vízszintes kiterjedése hat méter. A lezáratlan barlang engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával látogatható. A bejárásához 20 méter kötél, egy kötélgyűrű és egy karabiner kell.

Előfordul az irodalmában G-12 (Vlk 2019), Sz/0-ás (Nyerges 2001), SZ/0-ás (Kósa 1992), SZ/0-ás-zsomboly (Vlk 2019), Sz/0-s-zsomboly (MAFC 2008), Sz/0-s zsomboly (MAFC 2008), Sz/0.-zsomboly (Nyerges 1997) és Zsozsóka-lyuka-zsomboly (Vlk 2019) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1986-ban fedezte fel Szenthe István és a Papp Ferenc Barlangkutató Csoport. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent tájékoztató szerint a Papp Ferenc Barlangkutató Csoport résztvevője volt Szenthe István nyári, alsó-hegyi táborának és közreműködtek a zsomboly feltárásában. 1991-ben a BEAC Barlangkutató Csoport készítette el a hosszmetszet barlangtérképét négy keresztmetszettel, amely szerint 15,5 méter mély. Az 1992-ben kiadott, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben megjelent az 1991-ben készült barlangtérkép a metszetekkel és az Alsó-hegy fennsíkjának a magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve a helye. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Nyerges Attilának az 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének a barlangjairól, amelyen a zsomboly a 36. legmélyebb a 16 méteres mélységével.

Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. 2001-ben a BEAC Barlangkutató Csoport egy radondetektort helyezett el benne. A 2001. június 16-án készült nyilvántartólapjában az olvasható, hogy 17 méter hosszú, 15,5 méter függőleges kiterjedésű, 15,5 méter mély és hat méter vízszintes kiterjedésű. Szabadon látogatható és a feltáró kutatása valószínűleg eredményes lenne. A 2003. szeptember 27-én megrendezett Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A versenyen az egyik pluszfeladat volt a zsombolyban végzett, barlangi, kommunikációs teszt. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 16 méter mély barlangként szerepel, közzé lett téve az 1991-es barlangtérkép beszerelési vázlattal és egy helyszínrajzon van a helye jelölve, valamint található róla egy leírás. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]