Gőte-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gőte-zsomboly
A Gőte-zsomboly bejárata
A Gőte-zsomboly bejárata
Hossz20 m
Mélység11,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés11,5 m
Tengerszint feletti magasság515 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-39
Elhelyezkedése
Gőte-zsomboly (Magyarország)
Gőte-zsomboly
Gőte-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 49″, k. h. 20° 43′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 49″, k. h. 20° 43′ 19″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gőte-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Gőte-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található egyik barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcsától 460 m-re, 74°-ra, a XII.43.2. számú határkőtől D-re, kb. 650 m-re, egy fokozottan védett területen nyílik. A Jóbarát-zsomboly felől megközelítve, a piros T jelzésű turistaösvénytől, másnéven zsombolyos tanösvénytől balra, közvetlenül a Cickány-zsomboly mellett, attól DK-re, azonos szinten, 20–30 m-re, egy töbör ÉNy-i oldalán van a bejárata. A Jóbarát-zsombolytól ÉNy-ra, 250 m-re található. A töbör alján van a Töbör-alji-hasadék. A Gőte-zsomboly ugyanabban a töbörben van, mint a Cickány-zsomboly és a bejárata kisebb, mint a Cickány-zsombolyé.

Bejáratának függőleges a tengelyiránya. Középső triász wettersteini mészkőben jött létre. Vízszintes kiterjedése 25 m. Cseppkövek és borsókövek is megfigyelhetők benne. Bejárásához engedély és kötéltechnikai eszközök alkalmazása szükséges. Megtekintéséhez 10+15 m kötelet ajánlott használni.

Előfordul a barlang az irodalmában 66 (Kósa 1992), Göte-zsomboly (Vlk 2016), V/13 (Bertalan 1976) és V-18 (Kósa 1992) néven és jelzésekkel is. 1969-ben volt először Gőte-zsombolynak nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1967 júniusában tárta fel a zsombolyt Kósa Attila 10 m mélységig, majd 1967 júniusában Domokos A., Frojimovics Péter, Kósa Attila és Varga Mária felmérték a barlangot. Kósa Attila a felmérés alapján megszerkesztette a barlang alaprajz térképét és 2 függőleges hosszmetszet térképét, amelyeket Haász Éva rajzolt. Az 1969. évi Karszt és Barlangban megjelent egy fénykép, amelyen a Gőte-zsombolyban függeszkedő kis patkósdenevér látható. 1971 júniusában Müller Pál és Szenthe István a zsomboly bejárata mellett egy nagy Megalodontodae, vagy Megalodontidae metszetet találtak.

Dénes György 1974. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmánya megemlíti a Gőte-zsomboly nevet a hazai barlangelnevezési gyakorlattal kapcsolatban. Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában, a 90. számú cédulán az olvasható, hogy a Gőte-zsomboly (V/13) az Alsó-hegyen, Bódvaszilason helyezkedik el. A Gőte-zsomboly bejárata a Banán-zsombolytól D-re 350 m-re, a kék kereszt jelzésű turistaút Ny-i oldalán, nagy felszíni berogyásban található. Ugyanabban a töbörben van a bejárata mint a Cickány-zsombolynak. A 11,3 m mély és egyetlen aknából álló Gőte-zsombolyban sok borsókő figyelhető meg. A kézirat barlangot ismertető része 1 kézirat alapján lett írva. Az 1977. január 30-án készült és a barlang 1975. augusztusi bejárásán alapuló szpeleográfiai terepjelentés szerint a zsomboly alaprajzi hossza 7 m, hossza a valóságban 20 m, vízszintes kiterjedése 7,5 m és függőleges kiterjedése 11,3 m.

Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányban van egy Magyarország térkép, amelyen a Magyarországon lévő, biológiailag kutatott barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag feldolgozás alatt álló Gőte-zsomboly földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült a tanulmány angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Gőte Shaft a barlang neve. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyvben van egy Magyarország térkép, amelyen a Magyarországon lévő, biológiailag kutatott barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag feldolgozás alatt álló Gőte-zsomboly földrajzi elhelyezkedése. A kiadvány országos barlanglistájában szerepel az Aggteleki-karszton lévő barlang Gőte-zsomboly néven V/13 névváltozattal. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. 1990-ben a Vörös Meteor TE Diogenes Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához.

Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye és a kiadványban megjelentek az 1967-ben készült barlangtérképek. Az oldalon, ahol a barlangtérképek szerepelnek, több adattal együtt fel van tüntetve 4 irodalmi mű, amelyek említik a barlangot. 1992-ben a MAFC Barlangkutató Csoport új szakaszt tárt fel benne és jutott le 25 m mélységig. Ebben az évben a csoport elkészítette a barlang vázlatos hossz-szelvény térképét. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a világörökség része.

Az 1995-ben megrendezett II. Lakatos Kupa egyik lehetséges érintőpontja volt és a kiírásban szereplő 24 zsomboly közül a Gőte-zsomboly volt az egyik legnépszerűbb, amelybe versenyen kívül is kellett túrát vezetni. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének barlangjairól, amelyen a 25 m mély Gőte-zsomboly a 22. legmélyebb, a 23. Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlangnak is 25 m a mélysége. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt a Gőte-zsomboly. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 56 m hosszú és 25 m mély barlangként szerepel. A füzetben megjelent a barlang 1992-ben rajzolt vázlatos hossz-szelvény térképe. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt. 2015-ben a Barrandien Barlangkutató Csoport kutatta a barlangot. Ebben az évben a csoport két tagja, Miroslav Hynšt és Daniel Balvín újramérték a zsombolyt, majd megrajzolták a barlang hosszmetszet térképét és alaprajz térképét, mert a korábbi térképek hiányosak, pontatlanok voltak. A 2015-ben készült térképek a barlangot 28 m mélységig ábrázolják.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló, 2019-ben kiadott könyvben az olvasható, hogy a Göte-zsomboly 56 m hosszú és 28 m mély. A barlang azonosító számai: Szlovákiában 66, Magyarországon 5452/39, egyéb V/13 és V-18. A könyvben publikálva lettek a barlang 2015-ben készült térképei. A barlangot 2015-ben Miroslav Hynšt és Daniel Balvín mérték fel, majd 2015-ben Miroslav Hynšt és Daniel Balvín a felmérés alapján megrajzolták a barlang térképeit. A térképeket 2016-ban Luděk Vlk digitalizálta. A kiadványhoz mellékelve lett az Alsó-hegy részletes térképe. A térképet Luděk Vlk, Mojmír Záviška, Ctirad Piskač, Jiřina Novotná, Miloš Novotný és Martin Mandel készítették. A térképen, amelyen fekete ponttal vannak jelölve a barlangok és a zsombolyok, látható a Gőte-zsomboly (5452/39, 66) földrajzi elhelyezkedése.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Dénes György: [Alsóhegyi] zsombolyok, víznyelőbarlangok, egyéb barlangok. Kéziratos jegyzék. Budapest, 1975. 2 old.
  • Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
  • Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.

További információk[szerkesztés]