Gőte-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gőte-zsomboly
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz20 m
Mélység11,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés11,5 m
Tengerszint feletti magasság515 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-39
Elhelyezkedése
Gőte-zsomboly (Magyarország)
Gőte-zsomboly
Gőte-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 49″, k. h. 20° 43′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 49″, k. h. 20° 43′ 19″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gőte-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Gőte-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcsától 460 méterre, 74°-ra, a XII.43.2. számú határkőtől délre, körülbelül 650 méterre, egy fokozottan védett területen nyílik. A Jóbarát-zsomboly felől megközelítve, a piros T jelzésű turistaösvénytől, másnéven zsombolyos tanösvénytől balra, közvetlenül a Cickány-zsomboly mellett, attól délkeletre, egy szintben, 20–30 méterre, egy töbör északnyugati oldalán van a bejárata. A Jóbarát-zsombolytól északnyugatra, 250 méterre található. A töbör alján van a Töbör-alji-hasadék. A Gőte-zsomboly ugyanabban a töbörben van, mint a Cickány-zsomboly és a bejárata kisebb, mint a Cickány-zsombolyé.

A bejáratának függőleges a tengelyiránya. Középső triász, wettersteini mészkőben jött létre. A vízszintes kiterjedése 25 méter. Cseppkövek és borsókövek is megfigyelhetők benne. A bejárásához engedély és kötéltechnikai eszközök alkalmazása szükséges. A megtekintéséhez 10 plusz 15 méter kötelet ajánlott használni.

Előfordul irodalmában 66 (Kósa 1992), Göte-zsomboly (Vlk 2016), V/13 (Bertalan 1976) és V-18 (Kósa 1992) néven és jelzésekkel is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1967 júniusában tárta fel Kósa Attila 10 méter mélységig és 1967 júniusában Domokos A., Frojimovics Péter, Kósa Attila, valamint Varga Mária felmérték a barlangot és a felmérés alapján Kósa Attila szerkesztett egy alaprajzi és két függőleges hosszmetszeti barlangtérképet, amelyeket Haász Éva rajzolt. Az 1969. évi Karszt és Barlangban megjelent egy fénykép, amelyen a Gőte-zsombolyban függeszkedő kis patkósdenevér látható. 1971 júniusában Müller Pál és Szenthe István a zsomboly bejárata mellett egy nagy Megalodontodae, vagy Megalodontidae metszetet talált.

Dénes György 1974. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmánya megemlíti a Gőte-zsomboly nevet a hazai barlangelnevezési gyakorlattal kapcsolatban. Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában, a 90. számú cédulán többek között az olvasható, hogy a Banán-zsombolytól 350 méterre délre található, 11,3 méter mély és egyetlen aknából áll, valamint sok borsókő van benne. A kézirat barlangra vonatkozó része egy kézirat alapján íródott.

Az 1977. január 30-án készült és 1975. augusztusi bejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentés szerint alaprajzi hossza 7 méter, hossza a valóságban 20 méter, vízszintes kiterjedése 7,5 méter és függőleges kiterjedése 11,3 méter. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló magyarországi barlangok közé sorolta. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Gőte-zsomboly néven V/13 névváltozattal és térképen van helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló magyarországi barlangok között.

1990-ben a Vörös Meteor TE Diogenes Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye és a kiadványban megjelentek az 1967-ben készült barlangtérképek. Az oldalon, ahol a barlangtérképek szerepelnek, több adattal együtt fel van tüntetve négy irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. 1992-ben a MAFC Barlangkutató Csoport új szakaszt tárt fel benne és jutott le 25 méter mélységig, valamint készítette el a barlang vázlatos hossz-szelvény barlangtérképét.

1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Az 1995-ben megrendezett II. Lakatos Kupa egyik lehetséges érintőpontja volt és a kiírásban szereplő 24 zsomboly közül a Gőte-zsomboly volt az egyik legnépszerűbb, amelybe versenyen kívül is kellett túrát vezetni. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének barlangjairól, amelyen a 25 méter mély Gőte-zsomboly a 22. legmélyebb, a 23. Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlangnak is 25 méter mélysége. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt.

A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 56 méter hosszú és 25 méter mély barlangként szerepel és a füzetben megjelent az 1992-ben rajzolt vázlatos hossz-szelvény barlangtérkép. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt. 2015-ben a Barrandien Barlangkutató Csoport kutatta. Ebben az évben a csoport két tagja, Miroslav Hynšt és Daniel Balvín újramérték a zsombolyt és ők rajzolták meg hosszmetszet térképét, valamint alaprajz térképét, mert a korábbi térképek hiányosak, pontatlanok voltak. Ezek a térképek a barlangot 28 méter mélységig ábrázolják.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden Göte-zsomboly néven és fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal. Megjelentek a 2015-ös barlangtérképek. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 28 méter mély, 56 méter hosszú és 515 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Dénes György: [Alsóhegyi] zsombolyok, víznyelőbarlangok, egyéb barlangok. Kéziratos jegyzék. Budapest, 1975. 2 old.
  • Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
  • Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.

További információk[szerkesztés]