Gőte-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gőte-zsomboly
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz20 m
Mélység11,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés11,5 m
Tengerszint feletti magasság505 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-39
Elhelyezkedése
Gőte-zsomboly (Magyarország)
Gőte-zsomboly
Gőte-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 49″, k. h. 20° 43′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 49″, k. h. 20° 43′ 19″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gőte-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Gőte-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt, 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcsától 460 méterre, 74°-ra, egy fokozottan védett területen nyílik. A Jóbarát-zsomboly felől megközelítve, a piros T jelzésű turistaösvénytől, másnéven zsombolyos tanösvénytől balra, közvetlenül a Cickány-zsomboly mellett, attól délkeletre, egy szintben, 20–30 méterre, egy töbör nyugati oldalán van a bejárata. A Jóbarát-zsombolytól északnyugatra, 250 méterre található. A töbör alján van a Töbör-alji-hasadék. A Gőte-zsomboly ugyanabban a töbörben van, mint a Cickány-zsomboly és a bejárata kisebb, mint a Cickány-zsombolyé.

A bejáratának függőleges a tengelyiránya. Középső triász, wettersteini mészkőben jött létre. A vízszintes kiterjedése 25 méter. Cseppkövek és borsókövek is megfigyelhetők benne. A bejárásához engedély és kötéltechnikai eszközök alkalmazása szükséges. A megtekintéséhez 10 plusz 15 méter kötelet ajánlott használni.

Előfordul az irodalmában 66 (Kósa 1992), Göte-zsomboly (Vlk 2019), V/13 (Bertalan 1976) és V-18 (Kósa 1992) néven és jelzésekkel is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1967 júniusában tárta fel Kósa Attila 10 méter mélységig és 1967 júniusában Domokos A., Frojimovics Péter, Kósa Attila, valamint Varga Mária felmérték a barlangot és a felmérés alapján Kósa Attila szerkesztett egy alaprajzi és két függőleges hosszmetszeti barlangtérképet, amelyeket Haász Éva rajzolt. Az 1969. évi Karszt és Barlangban megjelent egy fénykép, amelyen a Gőte-zsombolyban függeszkedő kis patkósdenevér látható. 1971 júniusában Müller Pál és Szenthe István a zsomboly bejárata mellett egy nagy Megalodontodae, vagy Megalodontidae metszetet talált. Dénes Györgynek az 1974. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmánya megemlíti a Gőte-zsomboly nevet a hazai barlangelnevezési gyakorlattal kapcsolatban. Bertalan Károlynak, az 1976-ban befejezett kéziratában, a 90. számú cédulán többek között az olvasható, hogy a Banán-zsombolytól 350 méterre, délre található, 11,3 méter mély és egyetlen aknából áll, valamint sok borsókő van benne és hivatkozik egy, a barlangot említő kéziratra.

Az 1977. január 30-án készült szpeleográfiai terepjelentés szerint, amely egy 1975. augusztusi bejárás alapján lett kitöltve, az alaprajzi hossza hét méter, a hossza a valóságban 20 méter, a vízszintes kiterjedése 7,5 méter és a függőleges kiterjedése 11,3 méter. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok közé sorolta. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve egy névváltozatával együtt és egy térképen van a helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok között.

1990-ben a Vörös Meteor TE Diogenes Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Az 1992-ben kiadott, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben az Alsó-hegy fennsíkjának magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve a helye és a kiadványban megjelentek az 1967-ben készült barlangtérképek. Az oldalon, ahol a barlangtérképek szerepelnek, több adattal együtt fel van tüntetve négy darab irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. 1992-ben a MAFC Barlangkutató Csoport új szakaszt tárt fel benne és jutott le 25 méter mélységig, valamint készítette el a barlang vázlatos, hossz-szelvény barlangtérképét. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Az 1995-ben megrendezett II. Lakatos Kupa egyik lehetséges érintőpontja volt és a kiírásban szereplő 24 zsomboly közül a Gőte-zsomboly volt az egyik legnépszerűbb, amelybe versenyen kívül is kellett túrát vezetni. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének a barlangjairól, amelyen a Gőte-zsomboly a 22. legmélyebb a 25 méteres mélységével, a 23. Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlangnak is 25 méter a mélysége. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt.

A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 56 méter hosszú és 25 méter mély barlangként szerepel és a füzetben megjelent az 1992-ben rajzolt, vázlatos, hossz-szelvény barlangtérkép. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt. 2015-ben a Barrandien Barlangkutató Csoport kutatta.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Dénes György: [Alsóhegyi] zsombolyok, víznyelőbarlangok, egyéb barlangok. Kéziratos jegyzék. Budapest, 1975. 2 old.
  • Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
  • Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.

További információk[szerkesztés]