Kuriszláni-beszakadás
| Kuriszláni-beszakadás | |
 | |
| A barlang bejárata | |
| Hossz | 40 m |
| Mélység | 26 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 26 m |
| Tengerszint feletti magasság | 326 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Jósvafő |
| Földrajzi táj | Aggteleki-karszt |
| Típus | időszakosan aktív víznyelőbarlang |
| Barlangkataszteri szám | 5440-22 |
| Elhelyezkedése | |
 Kuriszláni-beszakadás
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 48° 29′ 30″, k. h. 20° 34′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 30″, k. h. 20° 34′ 27″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kuriszláni-beszakadás témájú médiaállományokat. | |
A Kuriszláni-beszakadás az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része.
Tartalomjegyzék
Leírás[szerkesztés]
A Kuriszlánfői-beszakadásban nyílik. A Kuriszlánfői-zsombolytól néhány száz méterre található. A bejárata kútszerűen ki van építve. Két méter mélységig négyszögletes betonaknával, négy méter mélységig betonozott, rakott fallal van a bejárat megerősítve. A Kuriszlán-kút vizét elnyelő időszakosan aktív víznyelőbarlang. Középső triász mészkőben alakult ki, de a bejáratánál permi agyagpala is található. Fejlett cseppkövek találhatók a járataiban. Az egyik jelentősége az, hogy a Kossuth-barlang Reménytelen-szifon utáni részébe innen valószínűleg könnyű lenne bejutni (György 1966).
A Kuriszláni-beszakadás név először 1972-ben fordul elő az irodalmában (Kérdő 1972). Előfordul az irodalmában Kuriszláni-barlang (Boldogh 2007), Kuriszláni-víznyelő (Boldogh 2007), Kuriszláni víznyelő-barlang (Boldogh 2007), Kuriszlánvölgyi beszakadás (Radó 1956), Kuriszlán-völgyi-víznyelőbarlang (Boldogh 2007), Kuriszlán-völgyi víznyelő-barlang (Boldogh 2007) és Kurizsláni-barlang (Berhidai, Cser, Holl 1981) néven is.
Kutatástörténet[szerkesztés]
1951 májusában a Kuriszlán-völgyben, amely a Nagytohonya-forrás feletti területen van, beszakadt a föld és a környékre lehullott csapadék itt nyelődött el (Kordos 1984). 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék Barlangkutató Csoportjának a munkaterülete volt a Kuriszlánvölgyi beszakadás. 1965-ben tárta fel az ÉKME Barlangkutató Csoport bontással. A feltárásának az évében 50 méter hosszú és 15 méter mély volt, valamint ekkor állandó vizű vízfolyás haladt rajta át, amely a végpontjának szifonjában tűnt el. 1967-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék Barlangkutató Csoportjának tagjai végeztek benne feltáró munkát, amelynek során robbantani is kellett. 1972-ben a VITUKI Barlangkutató Csoport tagjai vízfestéssel kimutatták az összefüggést a Kuriszláni-beszakadás és a Nagytohonya-forrás között. Rövid volt a jelzőanyag átjutási ideje. Ekkor kisebb bontást végeztek a beszakadásban.
A Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentésében be van jelölve a helye egy helyszínrajzon. Kurizsláni-barlang néven van feltüntetve a Kuriszláni-zsombolytól délnyugatra. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvben lehet olvasni a Kuriszlán-völgyben, 1951-ben történt beszakadásról és a kiadványnak az országos barlanglistájában meg van említve, valamint egy térképen van a helye feltüntetve. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1988. évi központi kutatótáborának az egyik, bontási helye volt, de nem sikerült elérni belőle a Kossuth-barlang Reménytelen-szifon utáni részét. A tábor során elkészült a barlang bejáratának a vasbetonnal történt kiépítése. 1988. július 28-án lett megszerkesztve egy alaprajzi barlangtérkép és egy észak-dél irányú, oldalnézeti barlangtérkép, amelyeket Holl Balázs, valamint Marton Ádám készített és amelyek keresztmetszetet nem ábrázolnak. A felmérés szerint 26 méter mély. 1995 óta a Világörökség része.
Irodalom[szerkesztés]
- Berhidai Tamás – Cser Ferenc – Holl Balázs: A Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1981. 154. old.
- Boldogh Sándor: The bat fauna of the Aggtelek National Park and its surroundings. Vespertilio, 2006. 9–10. 33–56. old.
- Boldogh Sándor: Földalatti denevérszállások az Aggteleki-karszt és a Galyaság területén. ANP füzetek, 2007. 3. sz. 167–168, 177. old.
- György Péter: Jelentés az ÉKME Barlangkutató Csoport 1965. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1966. 21. old.
- György Péter: Jelentés az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Barlangkutató Csoportjának 1966. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1967. 11. old.
- Kérdő Péter: Jelentés a VITUKI Barlangkutató Csoport 1972. évi tevékenységéről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1972. 7. füz. 36. old.
- Kérdő Péter: Jelentés a Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1988. évi tevékenységéről. Kézirat. Budapest, 1989. február 15. Megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 125, 276, 282. old.
- Radó Denise: A Magyar Hidrológiai Társaság Karszthidrológiai és Barlangkutató Bizottságának 1956. I. 12-én tartott választmányi ülésén... Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1956. március–június. 32. old.
- Szablyár Péter: A Társulat központi kutatótáborát 1988. július 1–16. között rendezte meg Jósvafőn. MKBT Műsorfüzet, 1988. október. 4. old.
- Szablyár Péter: Társulati központi kutatótábor. Karszt és Barlang, 1988. 1. félév. 66. old.
- –: Tájékoztatásul közöljük a Társulat tagságával... MKBT Meghívó, 1976. július–szeptember. 10. old.
- –: Kuriszláni-beszakadás leírás. Ismeretlen készítőjű és készítési idejű kézirat. A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.
További irodalom[szerkesztés]
- Jelentés az MKBT 1988. évi központi kutatótáboráról. 14. old.
- Tábori tájékoztató. 1988. 16. old.
