Kuriszláni-beszakadás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kuriszláni-beszakadás
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz40 m
Mélység26 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés26 m
Tengerszint feletti magasság326 m
Ország Magyarország
Település Jósvafő
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5440-22
Elhelyezkedése
Kuriszláni-beszakadás (Magyarország)
Kuriszláni-beszakadás
Kuriszláni-beszakadás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 29′ 30″, k. h. 20° 34′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 30″, k. h. 20° 34′ 27″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuriszláni-beszakadás témájú médiaállományokat.

A Kuriszláni-beszakadás az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Denevérek is előfordulnak benne.

Leírás[szerkesztés]

A Kuriszlánfői-beszakadásban nyílik. A Kuriszlánfői-zsombolytól néhány száz méterre található. Bejárata kútszerűen ki van építve. Két méter mélységig négyszögletes betonaknával, négy méter mélységig betonozott és rakott fallal van a bejárat megerősítve. A Kuriszlán-kút vizét elnyelő időszakosan aktív víznyelőbarlang. Középső triász mészkőben alakult ki, de bejáratánál permi agyagpala is található. Fejlett cseppkövek találhatók járataiban. Egyik jelentősége az, hogy a Kossuth-barlang Reménytelen-szifon utáni részébe innen valószínűleg könnyű lenne bejutni.

A Kuriszláni-beszakadás név 1972-ben bukkant fel irodalmában (Kérdő 1972). Előfordul irodalmában Kuriszláni-barlang (Boldogh 2007), Kuriszláni beszakadás (Bertalan 1976), Kuriszláni-víznyelő (Boldogh 2007), Kuriszláni víznyelő-barlang (Boldogh 2007), Kuriszlánvölgyi beszakadás (Radó 1956), Kuriszlán-völgyi-víznyelőbarlang (Boldogh 2007), Kuriszlán-völgyi víznyelő-barlang (Boldogh 2007) és Kurizsláni-barlang (Berhidai, Cser, Holl 1981) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1951 májusában a Kuriszlán-völgyben, amely a Nagytohonya-forrás feletti területen van, beszakadt a föld és a környékre lehullott csapadék itt nyelődött el. 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék Barlangkutató Csoportjának munkaterülete volt a Kuriszlánvölgyi beszakadás. 1965-ben tárta fel az ÉKME Barlangkutató Csoport bontással. 1965-ben 50 méter hosszú és 15 méter mély volt, valamint ekkor állandó vizű vízfolyás haladt rajta át, amely végpontjának szifonjában tűnt el.

1966-ban az ÉKME Barlangkutató Csoport a Jósvafő határában lévő kuriszlán-fői 1. számú beszakadás kibontásakor talált barlangban a sok csapadék miatt nem tudott nagyon haladni a feltáró munkával. A csoporttagok felszíni terepbejárásaik során több, bontásra érdemes beszakadást, zsombolyt, barlangnyílást találtak, például a 2. számú kuriszlán-fői beszakadást. Az 1967. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban publikálva lett a csoport 1966. évi munkájáról szóló beszámoló. 1967-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék Barlangkutató Csoportjának tagjai végeztek benne feltáró munkát, amelynek során robbantani is kellett.

1972-ben a VITUKI Barlangkutató Csoport tagjai vízfestéssel kimutatták az összefüggést a Kuriszláni-beszakadás és a Nagytohonya-forrás között. Rövid volt a jelzőanyag átjutási ideje. Ekkor kisebb bontást végeztek a beszakadásban. 1976-ban a Papp Ferenc Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az van írva, hogy Jósvafőn, a kuriszláni pajta mellett van a Kuriszláni beszakadás. Bejárata tölcséralakú beszakadás. A körülbelül 16 méter mély beszakadt egykori víznyelőbarlang be van kerítve állatok belehullása ellen. A kézirat barlangra vonatkozó része szerint három tanulmány foglalkozik vele, de a három közül a 160-as számú nem említi.

A Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentésében be van jelölve helye egy helyszínrajzon, amelyen a Papp Ferenc Barlangkutató Csoport kutatási területének északnyugati részén található barlangok elhelyezkedése látható. Kurizsláni-barlang néven van feltüntetve a Kuriszláni zsombolytól délnyugatra. Az 1981. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett ez a helyszínrajz. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyvben lehet olvasni a Kuriszlán-völgyben 1951-ben történt beszakadásról. A kiadvány országos barlanglistájában szerepel Kuriszláni-beszakadás néven és egy térképen van helye feltüntetve.

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1988. évi központi kutatótáborának egyik bontási helye volt, de nem sikerült elérni belőle a Kossuth-barlang Reménytelen-szifon utáni részét. A tábor során elkészült a bejárati nyelőtölcsért megtisztítva a barlang bejáratának vasbetonnal történt kiépítése és a barlang szűkületeinél szelvénybővítő robbantásokat végeztek. A kutatótáborról szóló beszámoló szerint a kuriszláni beszakadás az 1960-as években megnyílt felszakadás, amely azóta is aktív víznyelőként működik. A Kossuth-barlang rendszeréhez tartozik hidrológiailag bizonyítottan. A munka eredményeként megteremtődött a barlang továbbkutatásának lehetősége, amelyet azonnal kihasznált a Papp Ferenc Barlangkutató Csoport a tábor befejezésekor. A tábori jelentéshez mellékelve lett Borzsák Péter fényképe, amelyen a Kuriszláni-beszakadás omlásveszélyes bejáratát biztosító vasbeton szerkezet figyelhető meg.

A barlang bejárata

1988. július 28-án lett megszerkesztve egy alaprajzi barlangtérkép és egy észak-dél irányú oldalnézeti barlangtérkép, amelyeket Holl Balázs, valamint Marton Ádám készített és amelyek keresztmetszetet nem ábrázolnak. A felmérés szerint 26 méter mély. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része.

2005. március 1-jén Boldogh Sándor egy nagy patkósdenevért figyelt meg a Kuriszláni víznyelő-barlangban. A 2006. évi Vespertilioban napvilágot látott tanulmány szerint egy kis patkósdenevért és egy közönséges denevért észleltek 2004. február 13-án a jósvafői Kuriszláni víznyelő cave nevű helyen Boldogh Sándor, Štefan Matis és Peter Pjenčák. Boldogh Sándor 2007-es publikációjában két külön barlangként van leírva a barlang, Kuriszláni víznyelő-barlang és Kuriszláni-beszakadás neveken. A Kuriszláni víznyelő-barlang Jósvafőn található és egyéb elnevezései Kuriszláni-víznyelő, Kuriszláni-barlang, Kuriszlán-völgyi víznyelő-barlang és Kuriszláni-beszakadás.

A 270 méter tengerszint feletti magasságban lévő barlang UTM-kódja DU67D4 és 5440/22 a közhiteles barlangnyilvántartási azonosítója. Jósvafőtől 2 kilométerre kelet–északkeletre elhelyezkedő aktív víznyelőbarlang, amely 30 méter hosszú és 16 méter mély. Járatai középső triász wettersteini mészkőben jöttek létre, de bejáratánál perm agyagpala is található. Bejárata 2 méter mélységig négyszögletes betonaknával, 4 méter mélységig betonozott és rakott fallal van megerősítve. Omlásveszélyes alsóbb szakasza. Adottságai miatt nem kedvező denevérszállás a víznyelőbarlang. Szén-dioxid feldúsulás fordulhat elő az üreg alján. Irodalmi adatok alapján, azaz Boldogh Sándor 2006-os tanulmánya alapján egy kis patkósdenevér és egy közönséges denevér volt megfigyelve benne. Nagyon ritkán keresik fel a barlangot emberek és emiatt nem veszélyeztetett szálláshely.

A Kuriszláni-beszakadás Jósvafőn található és egyéb elnevezései Kuriszlán-völgyi-víznyelőbarlang, Kuriszláni-víznyelő és Kuriszláni-barlang. A 315 méter tengerszint feletti magasságban lévő barlang UTM-kódja DU67D4 és 5440/22 a közhiteles barlangnyilvántartási azonosítója. Jósvafőtől 2 kilométerre kelet–északkeletre elhelyezkedő időszakos víznyelőbarlang, amely körülbelül 30 méter hosszú, 16 méter mély és középső triász wettersteini mészkőben keletkezett. Bejárata 2 méter mélységig négyszögletes betonaknával, 4 méter mélységig betonozott és rakott fallal van megerősítve. Irodalmi adatok alapján, azaz Boldogh Sándor 2006-os tanulmánya alapján egy nagy patkósdenevér, egy kis patkósdenevér és egy közönséges denevér volt megfigyelve benne.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Jelentés az MKBT 1988. évi központi kutatótáboráról. 14. old.
  • Tábori tájékoztató. 1988. 16. old.

További információk[szerkesztés]