Kuriszláni-beszakadás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kuriszláni-beszakadás
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz40 m
Mélység26 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés26 m
Tengerszint feletti magasság326 m
Ország Magyarország
Település Jósvafő
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5440-22
Elhelyezkedése
Kuriszláni-beszakadás (Magyarország)
Kuriszláni-beszakadás
Kuriszláni-beszakadás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 29′ 30″, k. h. 20° 34′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 30″, k. h. 20° 34′ 27″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuriszláni-beszakadás témájú médiaállományokat.

A Kuriszláni-beszakadás az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

A Kuriszlánfői-beszakadásban nyílik. A Kuriszlánfői-zsombolytól néhány száz méterre található. A bejárata kútszerűen ki van építve. Két méter mélységig négyszögletes betonaknával, négy méter mélységig betonozott, rakott fallal van a bejárat megerősítve. A Kuriszlán-kút vizét elnyelő időszakosan aktív víznyelőbarlang. Középső triász mészkőben alakult ki, de a bejáratánál permi agyagpala is található. Fejlett cseppkövek találhatók a járataiban. Az egyik jelentősége az, hogy a Kossuth-barlang Reménytelen-szifon utáni részébe innen valószínűleg könnyű lenne bejutni (György 1966).

A Kuriszláni-beszakadás név először 1972-ben fordul elő az irodalmában (Kérdő 1972). Előfordul az irodalmában Kuriszláni-barlang (Boldogh 2007), Kuriszláni-víznyelő (Boldogh 2007), Kuriszláni víznyelő-barlang (Boldogh 2007), Kuriszlánvölgyi beszakadás (Radó 1956), Kuriszlán-völgyi-víznyelőbarlang (Boldogh 2007), Kuriszlán-völgyi víznyelő-barlang (Boldogh 2007) és Kurizsláni-barlang (Berhidai, Cser, Holl 1981) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1951 májusában a Kuriszlán-völgyben, amely a Nagytohonya-forrás feletti területen van, beszakadt a föld és a környékre lehullott csapadék itt nyelődött el (Kordos 1984). 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék Barlangkutató Csoportjának a munkaterülete volt a Kuriszlánvölgyi beszakadás. 1965-ben tárta fel az ÉKME Barlangkutató Csoport bontással. A feltárásának az évében 50 méter hosszú és 15 méter mély volt, valamint ekkor állandó vizű vízfolyás haladt rajta át, amely a végpontjának szifonjában tűnt el. 1967-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék Barlangkutató Csoportjának tagjai végeztek benne feltáró munkát, amelynek során robbantani is kellett. 1972-ben a VITUKI Barlangkutató Csoport tagjai vízfestéssel kimutatták az összefüggést a Kuriszláni-beszakadás és a Nagytohonya-forrás között. Rövid volt a jelzőanyag átjutási ideje. Ekkor kisebb bontást végeztek a beszakadásban.

A Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentésében be van jelölve a helye egy helyszínrajzon. Kurizsláni-barlang néven van feltüntetve a Kuriszláni-zsombolytól délnyugatra. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvben lehet olvasni a Kuriszlán-völgyben, 1951-ben történt beszakadásról és a kiadványnak az országos barlanglistájában meg van említve, valamint egy térképen van a helye feltüntetve. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1988. évi központi kutatótáborának az egyik, bontási helye volt, de nem sikerült elérni belőle a Kossuth-barlang Reménytelen-szifon utáni részét. A tábor során elkészült a barlang bejáratának a vasbetonnal történt kiépítése. 1988. július 28-án lett megszerkesztve egy alaprajzi barlangtérkép és egy észak-dél irányú, oldalnézeti barlangtérkép, amelyeket Holl Balázs, valamint Marton Ádám készített és amelyek keresztmetszetet nem ábrázolnak. A felmérés szerint 26 méter mély. 1995 óta a Világörökség része.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Jelentés az MKBT 1988. évi központi kutatótáboráról. 14. old.
  • Tábori tájékoztató. 1988. 16. old.

További információk[szerkesztés]