Jósvafő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Jósvafő
Jósvafő4, Hungary.jpg
Jósvafő címere
Jósvafő címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Putnoki
Jogállás község
Polgármester Jóna Gábor (független)[1]
Irányítószám 3758
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 229 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 10,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 21,55 km²
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj Aggteleki-hegység[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jósvafő (Magyarország)
Jósvafő
Jósvafő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 28′ 56″, k. h. 20° 33′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 56″, k. h. 20° 33′ 17″
Jósvafő (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Jósvafő
Jósvafő
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Jósvafő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jósvafő témájú médiaállományokat.

Jósvafő község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Jósva forrása (Medence-forrás)
A Baradla-barlang jósvafői bejárata

Miskolctól közúton kb. 65 kilométerrel északra, az Északi-középhegységben, azon belül az Aggteleki-karszt közepén, az Aggteleki Nemzeti Park területén fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1272-ben említik először, Ilsuafey alakban írva. Azt jelzi, hogy a település a Jósva patak forrásánál, fejénél épült. A víznév szláv eredetű, a kifejezés „égerfákkal szegélyezett vízfolyást” jelent. Zsigmond király idején már kőtemplom és hámor is állt a településen.

A trianoni békeszerződés előtt Abaúj-Torna vármegye Tornai járásának része volt.

Népcsoportok[szerkesztés]

A 2001-es népszámláláson a település minden lakosa magyarnak vallotta magát.[4] 2003-ban 374 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 11/1999. (VIII. 18.) számú rendeletével műemléki jelentőségű területté nyilvánította Jósvafő népi építészeti emlékeket (elsősorban lakóházakat és faszerkezetű gazdasági épületeket) őrző részeit, hogy védje a község tájba illeszkedő építészeti kultúráját, a település ősi szerkezetét, a szerkezet és az abba szorosan illeszkedő építmények összhangját. E szerkezetet négy patak, a Jósva, a Tohonya, a Kecső és a Kajta határozza meg; ezek a faluban folynak össze. A szalagtelkes falu házsorai, utcái a kanyargós medrek mellett alakultak ki. A védett értékek között jelentősek a 19. században emelt, tornácos lakóházak, az éghajlathoz igazodó méretű és szerkezetű, fából ácsolt csűrök, pajták és egyéb melléképületek.

  • Baradla Galéria – barlangi tárgyú festmények kiállítása
  • Kessler Hubert emlékház a Baradla-barlang kijáratánál.

A neves barlangkutató emlékházzá helyreállított lakóház földszintjén a látogató eredeti dokumentumok és másolatok segítségével megismerkedhet a ház történetével, a Törőfej-völgy fejlődésével, valamint általános képet kap a Baradla kialakulásáról, látványos képződményeiről, feltáró és tudományos kutatásáról, élővilágáról, régészeti leleteiről, védelméről, a munkálatokat végző személyekről, a turizmus fejlődéséről, neves látogatóiról, és arról, milyennek látták a művészek a természet e ritka alkotását.

  • Tengerszem-tó
  • Református templom kazettás mennyezettel, különálló harangtoronnyal
  • Turulmadaras hősi emlékmű
  • Millenniumi emlékpark
  • Ófalui főtér
  • Hucul-ménes - A szabadtartásban élő, hazánk egyetlen, génmegőrzés céljából tartott hucul ménes állományának nagyobb része Jósvafőtől 1,5 km-re található Gergés-lápán. A falu kúriájának udvarán bemutató istállóban lovaglási és kocsikázási lehetőség is van.
  • Temető, faragott fejfákkal
  • Jósvafői zsidótemető
  • Malom – az egykori kapahámor épülete ma már Öreg Malom Fogadó néven található meg, a Tájház szomszédságában, a templomtorony tövében
  • Középső malom – az épületet az 1900-as évek első felében zsidó imaházzá alakították, amire az oromzatot díszítő kőtáblák és liturgikus jelek emlékeztetnek. A 20. század elején leégett. Helyreállítását megkezdték.
  • Kúria Oktatóközpont, Hucul lovasbázis

A kisnemesi kúria épületében működik az Aggteleki Nemzeti Park Oktatóközpontja. Sokféle előadással, tantermi, terepi és kézműves foglalkozásokkal, erdei iskolai programokkal várják az óvodás és iskolás csoportokat.

A Baradla-barlang bejárata az emléktáblával

Érdekesség[szerkesztés]

  • Az országban utolsóként, 2005 októberében Jósvafőn kapcsolták ki a BHG által fejlesztett, tároltprogram-vezérlésű, ER256 típusjelű telefonközpontot.

Híres jósvafőiek[szerkesztés]

Környező települések[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 2014-es választás eredménye, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. április 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. A nemzetiségi népesség száma 2001

Források[szerkesztés]