Hét (település)

	Hét
	Hét község látképe
	; Hét címere
	; Hét címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Putnoki
Jogállás	község
Polgármester	Keszler János (független)
Irányítószám	3655
Körzethívószám	48
	Népesség
Teljes népesség	398 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	126,15 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	3,71 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Hét Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 16′ 57″, k. h. 20° 23′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 57″, k. h. 20° 23′ 24″
	Hét Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
	Hét weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hét témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Hét (egyértelműsítő lap).

Hét község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Sajó bal oldalán, Ózdtól 15 kilométerre keletre, Miskolctól 45 kilométerre északnyugatra fekszik. Különálló településrésze Pogonypuszta, a központjától északra.

A környező települések: kelet felől Putnok (7 km), dél felől (a Sajó túlpartján) Sajónémeti, nyugat felől Bánréve (4 km), észak felől pedig Serényfalva (4 km). A legközelebbi város Putnok.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 26-os főút, mely az északi határszéle mentén húzódik. Központja tekintetében Hét zsáktelepülésnek tekinthető, mivel csak a 25 125-ös számú mellékúton érhető el (ezen az úton közelíthető meg Pogonypuszta is).

A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal, amelynek a legközelebbi megállási pontja, Pogonyipuszta megállóhelye szinte közvetlenül a község határa mellett (bár Serényfalva közigazgatási területén) található, Pogonypuszta első házaitól nem messze.

Nevének eredete[szerkesztés]

A helyi mondák szerint a Tatárjárás elől hét család menekült a helyi lápos vidékre, s ők alapították a települést. A falu nevét a Hét személynévtől vette, az előzménye a hét számnév.

Története[szerkesztés]

Hét régi kisnemesi község. A Sajó-völgy kiszélesedő sík részein épült. A krónikák 1427-ben említik először, de a község ennél korábbi eredetű. Oklevelekben írták: Heeth, Hethy, Héthi alakban is. A török hódoltság alatt a falu teljesen elpusztult, pusztaként tartották számon. az 1700-as évektől kezdett újra benépesülni. Lakóinak legnagyobb része református, 1787-ben templom épült. A lakosság kezdettől fogva mezőgazdasági termelést folytatott, mivel kedvezőek a talajviszonyok ehhez a tevékenységhez. Két településrészből tevődik össze a falu. A Sajóhoz közelebb fekvő falurészt régi Hétnek, míg a Serényfalva felőlit Új Hétnek nevezik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Halászi János (független)^[3]
1994–1998: Halászi János (független)^[4]
1998–2002: Halászi János (független)^[5]
2002–2006: Bende György (független)^[6]
2006–2010: Bende György (független)^[7]
2010–2014: Bende György (független)^[8]
2014–2019: Bende György (független)^[9]
2019-től: Keszler János (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (7,8% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,2%, református 52,9%, görögkatolikus 1,6%, felekezeten kívüli 8,4% (14,4% nem válaszolt).^[11]

Településfejlettségi mutatók[szerkesztés]

A református templom

Lakások száma: 191 db
Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya: 70%
Vezetékes gázzal ellátott lakások aránya: 54%
Burkolt, portalanított utak aránya: 100%

Nevezetességei[szerkesztés]

Református templom. Több mint 200 éve, 1787-ben épült.
A település másik nevezetessége a horgásztó, ami remek horgászhely (MOHOSZ engedéllyel lehet használni), és egyúttal a környékbeli fiataloknak fürdési, szórakozási lehetőséget nyújt. A tó környéke alkalmas sátorozásra, de kiépített kemping még nem áll rendelkezésre. A helység pihenésre nagyon alkalmas, átmenő forgalma gyakorlatilag nincs, naponta 4 autóbusz érkezik és fordul vissza. Aki csendre, nyugalomra vágyik, itt megtalálja.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Ujváry Zoltán (1932–2018) néprajzkutató itt született a településen.

Irodalom[szerkesztés]

Az ózdi kistérség (Ózd, 2007 ISBN 978-963-06-2950-8)
Ózd és térsége (Budapest, 2003 ISBN 963-9479-04-7)
Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999 ISBN 963-03-7729-2)

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
↑ Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
↑ Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
↑ Hét Helységnévtár