Szakáld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szakáld
Szakáld címere
Szakáld címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTiszaújvárosi
Jogállás község
Polgármester Barta Zsolt (független)[1]
Irányítószám 3596
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség459 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség40,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szakáld (Magyarország)
Szakáld
Szakáld
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 20° 54′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 20° 54′ 26″
Szakáld (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Szakáld
Szakáld
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Szakáld weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szakáld témájú médiaállományokat.

Szakáld község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tiszaújvárosi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szakáld község a tiszaújvárosi kistérség északkeleti részén található a Sajó-folyó és a Hejő-patak között. A főútvonalaktól elzárt kis település mellett 1-1,5 km-re, a Hejőszalonta felé vezető utat keresztezi a mezőcsáti vasúti szárnyvonal, itt volt Hejőszalonta néven egy vasúti megálló, de 2007. március 4-étől megszűnt a forgalom. Hejőbábától 5 km-re, a Hejőszalonta mellett található mezőcsáti úttól 4 km-re található. Szakáld tehát a 35-ös számú főút és a Miskolc-Mezőcsát vonal közötti bekötőúton fekszik, amely nem kedvez a község gazdasági életének.

Története[szerkesztés]

Történelme visszanyúlik az ősidőkig, amelyet a régészek által feltárt szkíta telepek is bizonyítanak. A község neve a Szakál(l) személynévből keletkezett, annak akkori -d kicsinyítőképzős alakjából. Első említése 1332-ből való, ekkor Ernye bán birtokolta. Később a diósgyőri vár egyik tartozéka, mely után tulajdonosai gyakran váltakoztak, de a török uralom után visszakerült a diósgyőri várhoz.

A falut a török időkben elpusztították, így egy jó időre elnéptelenedett. A visszatelepülők között nemcsak az egykori lakók leszármazottjai, hanem szlovák jobbágyok is voltak. Községi rangját csak a 19. század elején nyeri vissza.

A 19. században majorság volt, amelyhez egy rövid utca tartozott, ez zsákutca volt, nyitott végén állt – s áll még ma is – a görögkatolikus templom. Tiszaújváros alapkövét egy szakáldi lakos, Heitzmann János rakta le.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Treznai István (független)[3]
  • 1994–1998: Treznai István (független)[4]
  • 1998–2002: Treznai István (független)[5]
  • 2002–2006: Treznai István (független)[6]
  • 2006–2010: Treznai István (független)[7]
  • 2010–2012: Dr. Barnóczki Károly (független)[8]
  • 2012–2014: Dr. Barnóczki Károly (független)[9]
  • 2014–2019: Dr. Barnóczki Károly (független)[10]
  • 2019-től: Barta Zsolt (független)[1]

A településen 2012. július 29-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult és meg is erősítette pozícióját.[9]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,7% németnek, 0,7% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40%, református 6,4%, görögkatolikus 7,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,3% (33% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Kis település révén a község nem bővelkedik a látnivalókban. Fő nevezetessége a görögkatolikus templom, amely a muhi csata emlékére épült. Védőszentje Szent Anna, Szűz Mária édesanyja. Ennek tiszteletére minden évben július utolsó vasárnapján tartják a templomi búcsút. -Szarvasok, fácánok és nyulak rengetegen vannak a hatalmas legelőn. A belvizek megtöltötték azokat üres medreket, amelyek azelőtt kisebb tavak, folyók voltak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  6. Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. a b Szakáld települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. július 29. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  10. Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  11. 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  12. A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
  13. Szakáld Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]