Szakáld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szakáld
Szakáld címere
Szakáld címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Tiszaújvárosi
Jogállás község
Polgármester Dr. Barnóczki Károly[1]
Irányítószám 3596
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 459 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 40,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szakáld (Magyarország)
Szakáld
Szakáld
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 20° 54′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 20° 54′ 26″
Szakáld (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Szakáld
Szakáld
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Szakáld weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szakáld témájú médiaállományokat.

Szakáld község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tiszaújvárosi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szakáld község a tiszaújvárosi kistérség északkeleti részén található a Sajó-folyó és a Hejő-patak között. A főútvonalaktól elzárt kis település mellett 1-1,5 km-re, a Hejőszalonta felé vezető utat keresztezi a mezőcsáti vasúti szárnyvonal, itt volt Hejőszalonta néven egy vasúti megálló, de 2007. március 4-étől megszűnt a forgalom. Hejőbábától 5 km-re, a Hejőszalonta mellett található mezőcsáti úttól 4 km-re található. Szakáld tehát a 35-ös számú főút és a Miskolc-Mezőcsát vonal közötti bekötőúton fekszik, amely nem kedvez a község gazdasági életének.

Története[szerkesztés]

Történelme visszanyúlik az ősidőkig, amelyet a régészek által feltárt szkíta telepek is bizonyítanak. A község neve a Szakál(l) személynévből keletkezett, annak akkori -d kicsinyítőképzős alakjából. Első említése 1332-ből való, ekkor Ernye bán birtokolta. Később a diósgyőri vár egyik tartozéka, mely után tulajdonosai gyakran váltakoztak, de a török uralom után visszakerült a diósgyőri várhoz.

A falut a török időkben elpusztították, így egy jó időre elnéptelenedett. A visszatelepülők között nemcsak az egykori lakók leszármazottjai, hanem szlovák jobbágyok is voltak. Községi rangját csak a 19. század elején nyeri vissza.

A 19. században majorság volt, amelyhez egy rövid utca tartozott, ez zsákutca volt, nyitott végén állt – s áll még ma is – a görögkatolikus templom. Tiszaújváros alapkövét egy szakáldi lakos, Heitzmann János rakta le.

Népcsoportok[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Kis település révén a község nem bővelkedik a látnivalókban. Fő nevezetessége a görögkatolikus templom, amely a muhi csata emlékére épült. Védőszentje Szent Anna, Szűz Mária édesanyja. Ennek tiszteletére minden évben július utolsó vasárnapján tartják a templomi búcsút. -Szarvasok, fácánok és nyulak rengetegen vannak a hatalmas legelőn. A belvizek megtöltötték azokat üres medreket, amelyek azelőtt kisebb tavak, folyók voltak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma 2001

Külső hivatkozások[szerkesztés]