Hejő

Hejő
Közigazgatás
Országok	Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz	44 km
Vízhozam	0,55 m³/s
Vízgyűjtő terület	293 km²
Forrás	Miskolctapolca, Miskolci-Bükkalja, Magyarország
Torkolat	Tisza, Hejőkürt
Sablon Wikidata Segítség

A Hejő patak a Miskolci-Bükkalján, Miskolctapolca területén ered és a Sajó–Hernád-síkra érkezve a Sajóval majdnem párhuzamosan, délkeleti irányban folyik. Körülbelül 40 kilométer után, Hejőkürt délkeleti határában torkollik a Tiszába.

Leírása

A folyóba való betorkolásától egész hosszában, valamennyi mellékvizével együtt horgászható. Területe: 13,2 ha. Alapvízhozamát a tapolcai hideg és langyos karsztforrások adják, völgyben a sokéves átlag csapadékmennyiség 600 milliméter. Halak: ökle, csuka, ponty. Az utóbbi évek folyamán vízhozama jelentősen csökkent. Legnagyobb mellékága a Kulcsár-völgyi-patak (20 km; 70 km²; 0,13 m³/s)

A jégkorszaki folyók és patakok által lerakott kavicsüledékes síkságon áthaladó patak nevét korábban hat, a partján épült önálló község viselte. Ma már csak öt (Hejőbába, Hejőkeresztúr, Hejőkürt, Hejőpapi, Hejőszalonta), mert Hejőcsaba Miskolccal egyesülve, önálló közigazgatási egységként megszűnt. Miskolcon Hejőcsabát a Hejő sekély völgye választja el a Görömböly nevű városrésztől.

Neve elhomályosult szóösszetételből áll, előtagja a „meleg, melegség” jelentésű hő, hejő, hév, utótagja a régi magyar jó, azaz „folyó” szóból keletkezett. Völgyének egykor égeresekkel, forráslápokkal övezett táján már az Árpád-korban is parkerdőt alakítottak ki az itt megtelepült szerzetesek.

Az 1965 és 1990 közti városcímer négy hullámvonalából az egyik a Hejőt jelképezi.

Források

↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos (1980). Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. ISBN 963 05 2277 2. {{cite book}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)