Vilyvitány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilyvitány
Vilyvitány címere
Vilyvitány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Sátoraljaújhelyi
Jogállás község
Polgármester Hörcsik József[1]
Irányítószám 3991
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 236 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 16,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,12 km²
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj Hegyközi-dombság[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vilyvitány (Magyarország)
Vilyvitány
Vilyvitány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 29′ 46″, k. h. 21° 33′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 46″, k. h. 21° 33′ 29″
Vilyvitány (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Vilyvitány
Vilyvitány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vilyvitány témájú médiaállományokat.

Vilyvitány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sátoraljaújhelyi járásban A Hegyköz tájegységben, az Északi-középhegységben található, Telkibányától keletre, Füzérradvány keleti szomszédjában.

Története[szerkesztés]

Vily Abaúj megyei és Vitány Zemplén megyei községek egyesítéséből jött létre 1940-ben.[4]

Vily[szerkesztés]

Vily (Detre-, Regmec) Árpád-kori település. 1270-ben említették először az oklevelek Wyl néven, mint a Rosd nemzetségbeli Endre fia Mihály birtokát.

1277-ben Vily, más néven Regmec a borsodi Csernei Detricus fia Miklós fiainak öröklött birtoka volt, akik azt nővérük fiának és unokáinak adták. Ezt Marcha fia Pous ispán (az unoka) Baksa nemzetségbeli Simon fia Dénesnek adta cserébe, akinek utódai 1321-ben a pataki uradalommal együtt cserébe adták a királynak. Később a Vitányi család birtoka lett, de mellettük 1513-ban Perényi István, 1662-ben Zákány Zsófia is szerzett itt részbirtokot.

Vily a Vitányiak birtoka maradt egészen 1690-ig, a család kihaltáig, mikor a királyi kamaráé lett. A kamarától Balogh István vette meg húszezer forintért és az újhelyi pálosoknak adományozta. 1725-ben Lipcsey János, 1772-ben Roll József és Pálfalvay Gábor is birtokosa volt. 1770-ben Mária Terézia adományozta gróf Győry Istvánnak, aki Károlyi Antalnak adta el. A Károlyiaké volt még a 20. század elején is.

Vitány[szerkesztés]

Vitány az 1270-ben Jolóc (Jolouc) néven szereplő birtok helyén tűnt fel. nevét 1332-1335 körül említették először az oklevelek Vienich, Vtang, Uytang neveken. 1332-ben neve már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát már ekkor egyházas hely volt. Ekkor papja 10 garas pápai tizedet fizetett. A település a Vitányi család ősi birtoka volt. A pálosoknak itt egykor kolostora is állt, melynek azonban mára már nyoma sem látható.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[5]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kálvária
  • Református templom
  • Szent Anna-templom

Környező települések[szerkesztés]

Mikóháza 5 km, Felsőregmec (földúton) 3 km, Füzérradvány 7 km, Pálháza 9 km.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vilyvitány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. http://www.vjrktf.hu/carus/honisme/Ho990630.htm
  5. A nemzetiségi népesség száma településenként