Bükkábrány

	Bükkábrány
	Bükkábrányi polgármesteri hivatal
	; Bükkábrány címere
	; Bükkábrány címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Mezőkövesdi
Jogállás	község
Polgármester	Szalai Szabolcs (FIDESZ–KDNP)
Irányítószám	3422
Körzethívószám	49
	Népesség
Teljes népesség	1614 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	93,51 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	18,02 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtáj	Bükk-vidék
Földrajzi kistáj	Miskolci-Bükkalja
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Bükkábrány Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 53′ 15″, k. h. 20° 41′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 15″, k. h. 20° 41′ 01″
	Bükkábrány Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
	Bükkábrány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkábrány témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A bükkábrányi lignitbányában talált épen maradt mocsári fenyők (Taxodium) csoportjának egy tagja. Magassága kb. 3 méter, jelenleg az ipolytarnóci ősfenyő-bemutatóházban található

Bükkábrány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Lakosainak száma 2020-ban 1827 volt.

Fekvése[szerkesztés]

A Bükk-vidék és az Alföld találkozásánál, észak-déli irányban, a Kácsi- és Sályi-patak között elterülő település. Miskolctól 33 kilométerre délre található, Egertől 28 kilométerre. A környező települések közül Mezőnyárád 2, Tibolddaróc 5, Vatta 6, Sály pedig 7 kilométerre található. A legközelebbi városok Mezőkeresztes 8, Emőd és a 13 kilométerre fekvő Mezőkövesd.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3-as főút, mely a belterületének déli szélén halad el. Tibolddaróccal és a zsákfalunak tekinthető Káccsal a 25 114-es, Sállyal a 25 115-ös számú mellékút köti össze. Országos közútnak számít még a két utat a település központján át összekapcsoló 25 136-os számú mellékút. Határszélét délen érinti a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal is, de személyforgalmat bonyolító megállási pontja nincs a határai között.

Története[szerkesztés]

Már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A honfoglaló magyarok itt tartottak pihenőt. Az Örs vezérhez tartozó kabarok szálláshelye, később az Árpád-házi királyok birtoka volt.

Nagy Lajos király mezővárosi rangra emelte, amelyet a török hódoltságig tartott meg. A 15. századtól a 20. századig Alsó- és Felsőábrányként szerepelt. Mária Terézia postaállomást létesített itt. Felsőábrány főleg reformátusok által lakott település volt, Alsóábrányt pedig római katolikusok lakták.

1949-ben egyesítették a két községet Bükkábrány néven.^[4]

A falu egykor szűcseiről volt híres, később lignitbányájáról. Itt találták 2007 júliusában a bükkábrányi ősfákat. A lignitbányában szinte épen maradt famatuzsálemeket találtak. A hétmillió éves mocsári ciprusokat a nagyközönség is megcsodálhatja, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területén.

Nevének eredete[szerkesztés]

Egy 13. századi oklevélen említik először, Ábrány néven. Feltehetőleg az Ábrahám személynévből származik a neve.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994: Dudás Sándor (független)^[5]
1994-1998: Dudás Sándor (független)^[6]
1998-2002: Dudás Sándor (független)^[7]
2002-2006: Tóth Péter (független)^[8]
2006-2010: Tóth-Móricz Péter (független)^[9]
2010-2014: Szalai Szabolcs (Fidesz–KDNP)^[1]
2014-2019: Szalai Szabolcs (Fidesz-KDNP)^[10]
2019-től: Szalai Szabolcs (Fidesz-KDNP)^[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 0,5% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53%, református 23,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,6% (19,2% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Alsóábrányi római katolikus templom. 1750-ben épült, barokk stílusú. Belső része valamivel később készült rokokó stílusban.
Felsőábrányi református templom. A mai templom 1802-ben épült, 1914-ben bővítették ki.
A vándorló bánya titkai – bányászati állandó kiállítás
Géczy István szobra
Bükkábrányi ősfák

Bükkábrány, a temető légi felvételen

Ismert emberek[szerkesztés]

Vályi Nagy Károly - a szépmíves szűcsmesterség bükkábrányi megalapítója. A gömöri eredetű Vályi Nagy Károly a közeli Gelejen tanulta a díszes-szűcsséget és a családalapítás után itt telepedett le. A mesterség hat évtizeden át szállt apáról fiúra. A Vályi Nagy család készítményeinek helyben volt legnagyobb keletje, a bükkábrányiak az egyszerűbb munkákat kedvelték. Az általuk készített cifra hosszú férfibundákat és hímzett női bekecseket (kuzsukat) Tardra szállították. E sajátos díszítő művészetet a tardi matyó ízlés tartotta fenn, mely különösen az asszonynép körében volt kedvelt; ők kedvelték a cserfarózsás, tulipántos, csicsórózsás hímzéseket.
Répássy János alsóábrányi plébános

Bükkábrányban születtek[szerkesztés]

Itt született Géczy István (Alsóábrány, 1860. május 20. - Budapest, 1936. január 8.) népszínműíró, színész. Nevét 1897-ben a Gyimesi vadvirág című műve tette országosan ismertté.

Képek[szerkesztés]

Képek a múzeum honlapjáról^{[halott link]}

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ ^a ^b ^c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
↑ Bükkábrány története a KSH online helységnévtárában^{[halott link]}
↑ Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
↑ Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
↑ Bükkábrány Helységnévtár