Bükkábrány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bükkábrány
Bükkábrányi polgármesteri hivatal
Bükkábrányi polgármesteri hivatal
Bükkábrány címere
Bükkábrány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállás község
Polgármester Szalai Szabolcs (FIDESZKDNP)[1]
Irányítószám 3422
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség1697 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség93,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,02 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájMiskolci-Bükkalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bükkábrány (Magyarország)
Bükkábrány
Bükkábrány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 53′ 15″, k. h. 20° 41′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 15″, k. h. 20° 41′ 01″
Bükkábrány (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Bükkábrány
Bükkábrány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Bükkábrány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkábrány témájú médiaállományokat.
A bükkábrányi lignitbányában talált megkövesedett mocsári fenyők (Taxodium) csoportjának egy tagja. Magassága cca. 3m. jelenleg az Ipolytarnóci Ősfenyő bemutatóházban található

Bükkábrány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Bükk-vidék és az Alföld találkozásánál, észak-déli irányban elterülő település. Miskolctól 33 kilométerre délre található, Egertől 28 kilométerre. A környező települések közül Mezőnyárád 2, Tibolddaróc 5, Vatta 6, Sály pedig 7 kilométerre található. A legközelebbi városok Emőd és a 13 kilométerre fekvő Mezőkövesd.

Története[szerkesztés]

Már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A honfoglaló magyarok itt tartottak pihenőt. Az Örs vezérhez tartozó kabarok szálláshelye, később az Árpád-házi királyok birtoka volt.

Kács nevét 1221-ben említették először az oklevelek.

Nagy Lajos király mezővárosi rangra emelte, amelyet a török hódoltságig tartott meg.

A 15. századtól a 20. századig Alsó- és Felsőábrányként szerepelt. Mária Terézia postaállomást létesített itt.

Felsőábrány főleg reformátusok által lakott település volt, Alsóábrányt pedig római katolikusok lakták.

1949-ben egyesítették a két községet Bükkábrány néven.[4]

A falu egykor szűcseiről volt híres, később lignitbányájáról. Itt találták 2007 júliusában a bükkábrányi ősfákat. A lignitbányában szinte épen maradt famatuzsálemeket találtak. A hétmillió éves mocsári ciprusokat a nagyközönség is megcsodálhatja, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területén.

Nevének eredete[szerkesztés]

Egy 13. századi oklevélen említik először, Ábrány néven. Feltehetőleg az Ábrahám személynévből származik a neve.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Dudás Sándor (független)[5]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Szalai Szabolcs (FIDESZKDNP)[1]
  • 2014-2019:
  • 2019-től:

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[6]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 0,5% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53%, református 23,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,6% (19,2% nem válaszolt).[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

Ismert emberek[szerkesztés]

  • Vályi Nagy Károly - a szépmíves szűcsmesterség bükkábrányi megalapítója. A gömöri eredetű Vályi Nagy Károly a közeli Gelejen tanulta a díszes-szűcsséget és a családalapítás után itt telepedett le. A mesterség hat évtizeden át szállt apáról fiúra. A Vályi Nagy család készítményeinek helyben volt legnagyobb keletje, a bükkábrányiak az egyszerűbb munkákat kedvelték. Az általuk készített cifra hosszú férfibundákat és himzett női bekecseket (kuzsukat) Tardra szállították. E sajátos díszítő művészetet a tardi matyó izlés tartotta fenn, mely különösen az asszonynép körében volt kedvelt; ők kedvelték a cserfarózsás, tulipántos, csicsórózsás himzéseket.
  • Répássy János alsóábrányi plébános

Bükkábrányban születtek[szerkesztés]

Itt született Géczy István (Alsóábrány, 1860. május 20. - Budapest, 1936. január 8.) népszínműíró, színész. Nevét 1897-ben a Gyimesi vadvirág című műve tette országosan ismertté.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)[halott link]
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Bükkábrány története a KSH online helységnévtárában
  5. Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  6. A nemzetiségi népesség száma 2001
  7. Bükkábrány Helységnévtár

További információk[szerkesztés]