Kerecsend

	Kerecsend
	; Kerecsend címere
	; Kerecsend címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Heves
Járás	Egri
Jogállás	község
Polgármester	Sári László (FIDESZ–KDNP)
Irányítószám	3396
Körzethívószám	36
	Népesség
Teljes népesség	2307 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	95,77 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	24,58 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Kerecsend Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 47′ 46″, k. h. 20° 20′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 46″, k. h. 20° 20′ 35″
	Kerecsend Pozíció Heves megye térképén
	Kerecsend weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kerecsend témájú médiaállományokat.

Kerecsend község Heves megyében, az Egri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Egertől 13 kilométerre délnyugatra található, a Mátra és a Bükk-vidék hegyeinél, nem messze attól a ponttól, ahol a 25-ös főút kiágazik a 3-as főútból. A település területén, közös csomópontban ágazik ki Demjén és Egerszalók felé a 24 129-es, és a Kerecsend délkeleti részét feltáró, a 3-as főútba torkolló 25 102-es út. A község területét a Laskó-patak szeli ketté.

Története[szerkesztés]

Nevét írásban először egy pápai tizedjegyzék említi 1337-ben, Keresnuch írásmóddal. 1484-ben a Bakócz-graduále említi Kelechen alakban írva. A terület a egri püspöki birtokhoz tartozott. A török elől a lakosság 1556-ban elmenekült, az 1600-as években népesült be újra. 1687-ben teljesen elpusztult. 1731-ben német jobbágyokat telepítettek a faluba, később szlávok is jöttek a faluba. Az anyakönyvezés 1779-ben kezdődött meg. Az 1900-as években sokan kivándoroltak Amerikába.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 14%-a cigány és 2%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 34,7% cigánynak, 1,9% németnek, 0,4% románnak mondta magát (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,4%, református 2,3%, felekezeten kívüli 27,5% (16,2% nem nyilatkozott).^[4]