Ugrás a tartalomhoz

Boconád

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boconád
Szeleczky-kastély
Szeleczky-kastély
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásHevesi
Jogállásközség
PolgármesterKis István (független)[1]
Irányítószám3368
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség1217 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség43,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′ 34″, k. h. 20° 11′ 17″47.642900°N 20.188130°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 34″, k. h. 20° 11′ 17″47.642900°N 20.188130°E
Boconád (Heves vármegye)
Boconád
Boconád
Pozíció Heves vármegye térképén
Boconád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Boconád témájú médiaállományokat.

Boconád község Heves vármegyében, a Hevesi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye déli részén fekszik, Hevestől 11 kilométerre északnyugatra.

A szomszédos települések: észak felől Tarnabod, északkelet felől Erdőtelek, kelet felől Alatka (Heves különálló településrésze), délkelet felől Heves, dél felől Jászszentandrás, északnyugat felől pedig Tarnaméra és Tarnazsadány.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton Tarnaméra vagy Heves érintésével a 3204-es úton, Tarnabod felől pedig a 32 108-as számú mellékúton közelíthető meg. Határszélét keleten a 3207-es út is érinti. Vasúton nem érhető el.

Története

[szerkesztés]

Első okleveles említése 1331-ből Bochanad néven maradt fenn. 1381-ben a Domoszlai családé volt, ennek kihaltával pedig a Rozgonyiaké 1418-tól 1492-ig, majd a Kompolthy családé 1522-ig és az Országh családé a török hódoltságig. 1549–52 között a török pusztítás nyomán elnéptelenedett, s csak 1635-ben népesült be újra.

1706-ban a rácok ismét elpusztították, de 1712-ben újra benépesült.

1715-től a 19. század második feléig a Szeleczky és az Almásy család birtokolta. Szeleczky II. Márton 1755-ben a falu belterületén majorságot létesített, s 1760-ban kastélyt épített. A majorság céljára kiszemelt területről a jobbágyokat Nagyiván pusztára költöztette. 1818 után Szeleczky III. Márton özvegye, Gosztonyi Apollónia lett a falu egyik felének tulajdonosa, aki testvéreit tette meg örökösévé.

1848 előtt két középbirtokos földesúr jobbágyfaluja. Lélekszáma 1786-ban 624, 1860-ban 870 fő.

A község jelenleg a környék egyik jelentős zöldségtermesztő települése. Számottevő ipara nincs, csak néhány lakosa végez kisebb volumenű ipari és szolgáltató tevékenységet.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Sedon János (független)[3]
  • 1994–1998: Sedon János (független)[4]
  • 1998–2002: Sedon János Pál (független)[5]
  • 2002–2006: Hevér János (független)[6]
  • 2006–2010: Hevér János (MSZP)[7]
  • 2010–2014: Kis István (független)[8]
  • 2014–2019: Kis István (független)[9]
  • 2019–2024: Kis István (független)[10]
  • 2024– : Kis István (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
1303
1298
1274
1290
1244
1214
1225
1217
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 1% németnek, 0,5% románnak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,7%, református 1,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,3% (28,5% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,7% németnek, 0,1-0,1% szlováknak és románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,1% volt római katolikus, 2,7% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 13,7% felekezeten kívüli (41,9% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus templom. A régi római katolikus templom helyén 1767 és 1775között épült az új, egyhajós templom és a plébánia barokk épületegyüttese. A költségeket Szeleczky Márton földesúr állta. A templom berendezése – az oltárok és a szószék – is 18. századi barokk munka.
  • A templomkertben lévő Nepomuki Szent János-szobor 1807-ben készült.
  • Golgota-szoborcsoport. Késő barokk, 1792-ben készült.
  • Szeleczky-kastély. A Szeleczky család barokk kastélya U alaprajzú épület, 1760-ban épült. Előcsarnokában az építéskor készült, nagyon szép rokokó falképek láthatók ma is. A hajdani kastély ma iskola, parkjában hatalmas, százéves fák is vannak.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. ↑ Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  6. ↑ Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  7. ↑ Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  8. ↑ Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  9. ↑ Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  10. ↑ Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  12. ↑ Boconád Helységnévtár
  13. ↑ Boconád Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
Tarnaméra Nagyút Tarnabod
Tarnaméra

Észak
Nyugat  Boconád  Kelet
Dél

Átány
Jászszentandrás Jászszentandrás Heves

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Boconád&oldid=28702482”