Ugrás a tartalomhoz

Tarnabod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarnabod
A Szent István király-templom
A Szent István király-templom
Tarnabod címere
Tarnabod címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásHevesi
Jogállásközség
PolgármesterPető Sándor (független)[1]
Irányítószám3369
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség739 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség63,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 41′ 06″, k. h. 20° 13′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 06″, k. h. 20° 13′ 26″
Tarnabod (Heves vármegye)
Tarnabod
Tarnabod
Pozíció Heves vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarnabod témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tarnabod község Heves vármegye déli részén, a Hevesi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Hevestől 13 kilométer, a vármegyeszékhely Egertől 32 kilométer távolságra fekszik, az M3-as autópályától néhány kilométerre délre.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Kompolt, északkelet felől Kál, kelet felől Erdőtelek, dél felől Boconád, nyugat felől pedig Tarnazsadány. Délkelet felől a legközelebbi település Heves városa, északnyugat felől pedig Nagyút, de közigazgatási területei (kevés híján) egyikével sem határosak.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Boconád vagy Kál felől, a 3204-es és a 3207-es utat összekötő 32 108-as számú mellékúton.

Története[szerkesztés]

A település területén már a kőkorban is éltek emberek. Ezt bizonyítja a falu határában feltárt újkőkori telep. Középkori oklevelekben Bood néven említik. Neve az 1333. évi pápai tizedjegyzék lajstromában is szerepelt, ekkor Borhy Lőrincz 8 garast fizetett. A tatárjáráskor a község elpusztult templomával együtt, melyet azonban ugyanott ismét felépítettek és körülötte alakult ki az új helység. A 15. században már plébániája is említve volt, melyhez a mai Kál helység, mint fiókegyház tartozott. 1446-ban Kál határosaként fordult elő. Az 1546. évi adóösszeírásban 3 portával szerepelt. 1549-ben 3 adóköteles, 7 elszegényedett és 3 adómentes jobbágytelket vettek fel itt az összeírásba, melyből 2 telken nemesek laktak. Az 1552. évi összeíráskor 5 portát vettek itt fel, megjegyzi azonban az összeírás, hogy az ez évi adó második részlete nem volt behajtható. 1552-ben elpusztult, 1553-1554-ben újra kezdték felépíteni, az 1554. évi adóösszeírásban is az újonnan épült helységek között szerepelt, de emellett az 1564. évi adóösszeírás az elhagyott helységek között sorolta fel. 1635-ben egy nemesi kúriát és 1 1/4 portát írtak itt össze. Az 1647-ben és 1675-ben végzett összeírás szerint csupán nemesek és egy kovácsmester lakták, 1684-ben pedig Huszár Imre birtokaként volt említve. Az 1693. évi összeírásban Tarnócza-Bod néven szerepel, ekkor Császár Péter birtoka. 1741-ben a Nyáry család birtokában találjuk.

Tarnabod, mint „Befogadó falu”[szerkesztés]

  • 2004-ben indult a „Befogadó falu” program, elsőként Tarnabodon a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Tutor Alapítvány közreműködésével. A szociális programban hajléktalan családok költöztek a település házaiba, kaptak lehetőséget az újrakezdésre, az önálló otthon megteremtésére.
  • Elektronikai bontóüzem: 2006-ban hozta létre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Befogadás Közhasznú Társaság Tarnabodon. Az üzem mintegy 600 tonna elektronikai eszközt bont szét évente, alacsony képzettségű helyi lakosoknak ad munkát. Az üzemet 2020. január 1-jétől átvette a Glia Kft., amelyet 2021-ben pályázat keretében felújított és jelenleg is üzemeltet, számos helyi lakost foglalkoztatva.
  • Mip Tanti Játszóház: 2007-ben a falu főterén álló bezárt kocsmát játszóházzá - alternatív napközbeni ellátássá - alakították. Nevét a Befogadó falu programot támogató holland Wilhelmina Johanna van Wetten-Rensen[halott link] asszonyról kapta. Itt folyik a helyi iskolások étkeztetése és délutáni szabadidős fejlesztése. Később a Játszóház továbbfejlesztésével a közösségi tér 2009-ben Ifjúsági Információs Ponttá majd 2010-ben Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodává vált.
  • Máltai Óvoda és Általános Iskola: 2011-től a Magyar Máltai Szeretetszolgálat átvette az önkormányzattól a helyi oktatási intézményeket. Ez volt az első általános iskola és óvoda Magyarországon, amit a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány üzemeltetett.

Publikációk az első befogadó faluról[szerkesztés]

  • Otthonom, Tarnabod: Hajdú Eszter 2004-ben készített 55 perces dokumentumfilmje a Befogadó falu program első évében kísért 3 családot és betekintett a falu életébe.
  • Otthon, álom, Tarnabod: Szuromi Rita 2007-ben kiadott 182 oldalas könyve a tarnabodi Befogadó falu programról.

A Felzárkózó Települések program[3][szerkesztés]

Tarnabod, 2019-ben[4], az elsők között csatlakozott a Felzárkózó Települések Programhoz. A Felzárkózó Települések Program a diagnózisalapú felzárkóztatási stratégián alapszik[5]. A Felzárkózó Települések program[6] komponensei közül Tarnabod az, ahol a legtöbb szegmensben megvalósult már, vagy éppen megvalósítás alatt van valamilyen felzárkóztató projekt. Ez az, ami a programban résztvevő települések közül is kiemeli, a sajtó körében is egyre többet hangoztatott „mintafalu”[7][8], rangra emeli a települést. Tarnabod ezzel az innovációs felzárkóztató programok egyik kísérleti műhelyévé vált[9].

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom: 1720-ban kezdték építeni. Barokk stílusú. Szent István király tiszteletére felszentelt. Egyhajós, keletelt, nyugati homlokzati tornyos, poligonális szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős templom. A szentély északi oldalán sekrestye. Csehboltozatos hajó és szentély. A hajó nyugati oldalán síkfödémes karzat. Berendezés: jellemzően 18. század vége, 20. század. Épült Szent-Mihályi Mihály boconádi plébános, illetve az egri püspökség költségén. 1779-ben renoválták, s tornyot építettek hozzá 1789-ben. 1802-ben a boltozatot gr. Almásy Pál költségén újjáépítették. 1840-ben, majd 1851-ben az Almásy család renováltatta. Műemlék.
  • Út menti kereszt: 1792-ben állították a jelenlegi iskola és népház között a jellegzetes kőkeresztet pléh Krisztussal. A keresztet 2011-ben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megbízására Németh Bertalan helyi művész újította fel, de a kőkeresztet néhány hónap múltán egy óriási vihar ledöntötte, széttörte. A kő talapzata és a pléhkrisztus megmaradt, amihez a kőkeresztet fakereszttel pótolták.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kovács László (független)[10]
  • 1994–1998: Kovács László (független)[11]
  • 1998–2001: Kovács László (független)[12]
  • 2001–2002: Pető Zoltán (független)[13][14]
  • 2002–2006: Pető Zoltán (független)[15]
  • 2006–2010: Pető Zoltán (MSZP)[16]
  • 2010–2014: Pető Zoltán (MSZP)[17]
  • 2014–2019: Pető Zoltán (független)[18]
  • 2019–2023: Pető Zoltán (független)[19]
  • 2023–2024: Pető Sándor (független)[1]
  • 2024– :

A településen 2001. december 2-án időközi polgármester-választást tartottak,[13] mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[20] 2023. április 23-án ugyancsak időközi polgármester-választást kell tartani a községben, az előző polgármester 2023. január 23-án bekövetkezett halála miatt.[21][22]

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Kalicz Nándor régész, az MTA doktora, 1928. március 8-án itt született.
  • Szalay Lajos világhírű, Kossuth-díjas grafikus édesanyja, Sike Karolin tarnabodi volt. A kis Lajos – későbbi beszámolói szerint – a gyerekkora legboldogabb időszakát itt töltötte. Az első rajzaiban rejlő tehetséget is a helyi tanító fedezte fel.
  • Itt született Berényi Andrásné (szül. Nagy Rozália, 1887–1973) urasági cseléd, emlékíró.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
644
615
629
637
695
739
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 66%-a magyar, 34%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[23]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 45,2% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,8%, református 2,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 26,4% (32,1% nem nyilatkozott).[24]

2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 61,2% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1% szlováknak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16% volt római katolikus, 1,2% református, 0,6% görög katolikus, 5,6% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 54,4% felekezeten kívüli (21,4% nem válaszolt).[25]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Tarnabod települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2023. április 23. (Hozzáférés: 2023. április 24.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. https://fete.hu/
  4. https://real.mtak.hu/167706/1/6-Lantos.pdf
  5. https://real.mtak.hu/122508/1/A%20diagn%C3%B3zisalap%C3%BA%20felz%C3%A1rk%C3%B3z%C3%A1si%20strat%C3%A9gia.pdf
  6. https://jogkodex.hu/doc/6466049
  7. https://kormany.hu/hirek/a-felzarkozo-telepulesek-program-tarnabodi-modellje-egyedulallo
  8. https://demokrata.hu/magyarorszag/csoda-tarnabodon-705054/
  9. https://www.glia.hu/tarnabod/tarnabod20.php
  10. Tarnabod települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  11. Tarnabod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  12. Tarnabod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  13. a b A 2001. december 2-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. december 2. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  14. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  15. Tarnabod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  16. Tarnabod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  17. Tarnabod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  18. Tarnabod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  19. Tarnabod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 12.)
  20. Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  21. Elhunyt Tarnabod polgármestere. heol.hu, 2023. január 23. (Hozzáférés: 2023. február 12.)
  22. Két településen tartanak ma időközi önkormányzati választásokat. index.hu (2023. április 23.)
  23. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  24. Tarnabod Helységnévtár
  25. Tarnabod Helységnévtár

További források[szerkesztés]