Tarnabod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tarnabod
A Szent István király-templom
A Szent István király-templom
Tarnabod címere
Tarnabod címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásHevesi
Jogállás község
Polgármester Pető Zoltán (független)[1]
Irányítószám 3369
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség629 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség63,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tarnabod (Magyarország)
Tarnabod
Tarnabod
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 06″, k. h. 20° 13′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 06″, k. h. 20° 13′ 26″
Tarnabod (Heves megye)
Tarnabod
Tarnabod
Pozíció Heves megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarnabod témájú médiaállományokat.

Tarnabod község Heves megye déli részén, a Hevesi járásban, Hevestől 13 kilométer, Egertől 32 kilométer távolságra.

Története[szerkesztés]

A település területén már a kőkorban is éltek emberek. Ezt bizonyítja a falu határában feltárt újkőkori telep. Középkori oklevelekben Bood néven említik. Neve az 1333. évi pápai tizedjegyzék lajstromában is szerepelt, ekkor Borhy Lőrincz 8 garast fizetett. A tatárjáráskor a község elpusztult templomával együtt, melyet azonban ugyanott ismét felépítettek és körülötte alakult ki az új helység. A 15. században már plebániája is említve volt, melyhez a mai Kál helység, mint fiókegyház tartozott. 1446-ban Kál határosaként fordult elő. Az 1546. évi adóösszeírásban 3 portával szerepelt. 1549-ben 3 adóköteles, 7 elszegényedett és 3 adómentes jobbágytelket vettek fel itt az összeírásba, melyből 2 telken nemesek laktak. Az 1552. évi összeíráskor 5 portát vettek itt fel, megjegyzi azonban az összeírás, hogy az ez évi adó második részlete nem volt behajtható. 1552-ben elpusztult, 1553-1554-ben újra kezdték felépíteni, az 1554. évi adóösszeírásban is az újonnan épült helységek között szerepelt, de emellett az 1564. évi adóösszeírás az elhagyott helységek között sorolta fel. 1635-ben egy nemesi kúriát és 1 1/4 portát írtak itt össze. Az 1647-ben és 1675-ben végzett összeírás szerint csupán nemesek és egy kovácsmester lakták, 1684-ben pedig Huszár Imre birtokaként volt említve. Az 1693. évi összeírásban Tarnócza-Bod néven szerepel, ekkor Császár Péter birtoka. 1741-ben a Nyáry család birtokában találjuk.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom: 1720-ban kezdték építeni. Barokk stílusú. Szent István király tiszteletére felszentelt. Egyhajós, keletelt, Ny-i homlokzati tornyos, poligonális szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős templom. A szentély É-i oldalán sekrestye. Csehboltozatos hajó és szentély. A hajó Ny-i oldalán síkfödémes karzat. Berendezés: jellemzően 18. század vége, 20. század. Épült Szent-Mihályi Mihály boconádi plébános, illetve az egri püspökség költségén. 1779-ben renoválták, s tornyot építettek hozzá 1789-ben. 1802-ben a boltozatot gr. Almásy Pál költségén újjáépítették. 1840-ben, majd 1851-ben az Almásy család renováltatta. Műemlék.
  • Út menti kereszt: 1792-ben állították a jelenlegi iskola és népház között a jellegzetes kőkeresztet pléh Krisztussal. A keresztet 2011-ben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megbízására Németh Bertalan helyi művész újította fel, de a kőkeresztet néhány hónap múltán egy óriási vihar ledöntötte, széttörte. A kő talapzata és a pléhkrisztus megmaradt, amihez a kőkeresztet fakereszttel pótolták. Egyes helyi vélekedések szerint a régi-új kereszt az újrakezdés szimbóluma.

Befogadó falu[szerkesztés]

  • Befogadó falu: 2004-ben indult a program, elsőként Tarnabodon a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Tutor Alapítvány közreműködésével. A szociális programban hajléktalan családok költöztek a település házaiba, kaptak lehetőséget az újrakezdésre, az önálló otthon megteremtésére.
  • Elektronikai bontóüzem: 2006-ban hozta létre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Befogadás Közhasznú Társaság Tarnabodon. Az üzem mintegy 600 tonna elektronikai eszközt bont szét évente, alacsony képzettségű helyi lakosoknak ad munkát.
  • Mip Tanti Játszóház: 2007-ben a falu főterén álló bezárt kocsmát játszóházzá - alternatív napközbeni ellátássá - alakították. Nevét a Befogadó falu programot támogató holland Wilhelmina Johanna van Wetten-Rensen asszonyról kapta. Itt folyik a helyi iskolások étkeztetése és délutáni szabadidős fejlesztése. Később a Játszóház továbbfejlesztésével a közösségi tér 2009-ben Ifjúsági Információs Ponttá majd 2010-ben Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodává vált.
  • Máltai Óvoda és Általános Iskola: 2011-től a Magyar Máltai Szeretetszolgálat átvette az önkormányzattól a helyi oktatási intézményeket. Ez az egyetlen általános iskola és óvoda Magyarországon, amit a Szeretetszolgálat működtet.

Az első befogadó faluról[szerkesztés]

  • Otthonom, Tarnabod: Hajdú Eszter 2004-ben készített 55 perces dokumentumfilmje a Befogadó falu program első évében kísért 3 családot és betekintett a falu életébe.
  • Otthon, álom, Tarnabod: Szuromi Rita 2007-ben kiadott 182 oldalas könyve a tarnabodi Befogadó falu programról.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Kalicz Nándor - régész, az MTA doktora, 1928. március 8-án itt született.
  • Szalay Lajos világhírű Kossuth-díjas grafikus édesanyja Sike Karolin tarnabodi volt. A kis Lajos - későbbi beszámolói szerint - gyerekkora legboldogabb időszakát itt töltötte. Első rajzaiban rejlő tehetséget a helyi tanító fedezte fel.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 66%-a magyar, 34%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 45,2% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,8%, református 2,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 26,4% (32,1% nem nyilatkozott).[4]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tarnabod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  4. Tarnabod Helységnévtár

További források[szerkesztés]

Nagyút Kompolt Kál
Tarnazsadány

Észak
Nyugat  Tarnabod  Kelet
Dél

Erdőtelek
Boconád Jászivány Kömlő