Recsk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Recsk
A recski kényszermunkatábor emlékműve
A recski kényszermunkatábor emlékműve
Recsk címere
Recsk címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Pétervásárai
Jogállás nagyközség
Polgármester Nagy Sándor (Jobbik)[1]
Irányítószám 3245
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 2673 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 57,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 45,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Recsk (Magyarország)
Recsk
Recsk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 02″, k. h. 20° 06′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 02″, k. h. 20° 06′ 40″
Recsk (Heves megye)
Recsk
Recsk
Pozíció Heves megye térképén
Recsk weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Recsk témájú médiaállományokat.

Recsk nagyközség Heves megye Pétervásárai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Heves megye északnyugati részén helyezkedik el, Gyöngyöstől 34 kilométerre, Egertől 24 kilométer távolságra. Elérhető a 24-es főúton. A falun keresztülhaladó Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonalon 2007. óta csak teherforgalom van, akkor zárt be a 24308-as közút végénél álló, szép facsarnokkal rendelkező Recsk-Parádfürdő vasútállomás is.

Története[szerkesztés]

Közelében, a Szederjes-tetőn az Árpád-korban állt Szederjesvár. Az első hiteles említés a településről az Anjouk korában korában keletkezett, a 14. század elején Recsky Demeter volt a tulajdonosa. A település nevét 1329-ben Rexy alakban rögzítették. A község neve 1478-ban Rekch névalakban szerepel. 1554-ben 4 portát számoltak, de a török dúlások után is a Recsky család maradt a birtokos, habár a kuruc és a császári seregek rablásai miatt nagyon elnéptelenedett. 1700-ban Almásy János a hűtlenség bűntette miatt kapott, elkobzott recski Békény–javak egy részére királyi adományt szerzett, 1701-ben pedig Vay Ádám egyes Recsky-családtagok birtokát vásárolta meg. Ennek következtében még az 1720-as években is csak 13 jobbágycsalád lakott ezen a területen. A terület birtokosai az Orczay, Recsky, Kubinyi, Lipthay, Boronkai, Tahy család voltak, akik helyére a későbbiekben Károlyiak és Barkóczyak kerültek. 1771-ben a Recsky, Balogh és a vele rokon Tihanyi, és a Békény családok kezén volt a falu birtokjoga. A 19. század közepén a Fehér, és a Bayjusst öröklő Ternyai Eszter és férje Repeczky Ferenc birtokában volt a falu kétharmada, a többi birtokjog kisnemesek kezén darabolódott szét. A lakosság száma bevándorlásokkal növekedett, főleg az Ércbánya művelése miatt. Sok volt a nem magyar anyanyelvű személy is.

1696-ban már temploma van, a mai templom 1891-ben épült. A középkori római katolikus templom (amelyet Szent György tiszteletére szenteltek) tornya még a 19. század végén is épségben volt. Ekkor Kis István pesti építész egy új templom építésére tett javaslatot. A mai komplexum az ő tervei alapján 1891-ben épült meg. Felszerelései közül legjelentősebb az „Úrmutató”, mely aranyozott réz, elsőrangú kivitelű remekmű. Az egri ötvösművészet egyik kiváló darabja 1750 körül készült.

1887-ben Recsk a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonalon vasútállomást kapott.

Az akkori életviszonyok miatt már 1903-ban megkezdődött az első kivándorlás Amerikába, amely csaknem minden családot érintett. Egy 1912-ben Clevelandben megjelent magyar nyelvű lap 873 recski lakos kivándorlását említi. Az első világháború tovább tizedelte a lakosságot. Több mint 160 ember esett hadifogságba, és legalább ennyi esett el a háborúban. Sok családnál a gyász és a nélkülözés évei következtek. Ma emlékmű őrzi a háború halottainak emlékét.

A recski és mátraderecskei település egy községet jelentett ezekben az időkben. 1921-ben került sor a két község különválasztására. Egyházi vonalon csak 1932-ben válik ketté a két község.

1929-33-ban elkezdődött a gazdasági válság és ezzel megindult a második kivándorlási időszak Amerikába.

1948-ban a bánya létszámának visszafejlesztésével ismét sok recski vált munkanélkülivé. A megoldás, amelyet a DIMAVAG vezetése tett lehetővé, a létszámnak Diósgyőrbe való áthelyezése volt.

Recsknek 1950-től lett önálló tanácsa. Kezdetben a pétervásárai, 1966-tól az egri járáshoz tartozott. 1984. január 1-től Eger városkörnyéki községe lett. 1990-től önkormányzat vette át a falu irányítását.

A recski kényszermunkatábor[szerkesztés]

1950 októbere és 1953 ősze között a község melletti kőbánya közelében működött a recski kényszermunkatábor, a kor mintegy 100 internáló- és munkatábora közül a leghírhedtebb. Az 1953-ban nyomtalanul megsemmisített tábor feltételezett helyén 1996-ban emlékhelyet létesítettek „Recski Nemzeti Emlékpark” néven.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Recsk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. október 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Mátraderecske Pétervására Szajla Héraldique meuble compas.svg
Parád

Észak
Nyugat  Recsk  Kelet
Dél

Sirok
Markaz Domoszló Kisnána Tarnaszentmária Verpelét