Atkár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Atkár
Atkár címere
Atkár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásGyöngyösi
Jogállás község
Polgármester Kocsis Attila (független)[1]
Irányítószám 3213
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség1715 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség50,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Atkár (Magyarország)
Atkár
Atkár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 19° 53′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 19° 53′ 28″
Atkár (Heves megye)
Atkár
Atkár
Pozíció Heves megye térképén
Atkár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Atkár témájú médiaállományokat.

Atkár község Heves megyében, a Gyöngyösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megye délnyugati részén, a Nyugati-Mátraalján, az M3-as autópálya közelében, Gyöngyöstől 9, Hatvantól 21, a megyeszékhely Egertől 50 km-re található.

Legközelebbi települések[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Területe az őskor óta lakott, mint azt az ásatások nyomán feltárt számos kőkori, rézkori és honfoglalás korából származó lelet bizonyítja.

Első okleveles említése 1325-ből való, Athkar néven. Ekkor az Aba nemzetség birtoka volt, melyet alkalmasint Kompolt fia, Péter szerzett. Fiai 1325-ben megosztozva az atyai örökségen, az atkári részbirtokok III. Kompoltnak, a Nánai Kompolthi család ősének jutottak. 1468-ban is Kompolthi Miklós kezén találjuk, de néhai Kompolthi János leányának, Margit asszonynak fiai, Szén György és Szén Péter anyai jogon fele részére igényt tartva, Kompolthi Miklóst perbe idézték. 1522-ben Országh Mihálynak négy fia és Kompolthi János fiai között kötött örökösödési szerződés értelmében Atkár Országh Mihály fiaira szállt. [Források 1]

A főleg mezőgazdaságból élő Atkáron 1486 óta termelnek szőlőt.

Az 1552. évi adóösszeírásban azok között a falvak között sorolták fel, amelyeket a török elpusztított, így az adó nem volt behajtható. Atkár 1554-re épült fel újra. Az 1564. évi adóösszeírásban már ismét 11 portát írtak itt össze. [Források 1]

1567-ben, Országh Kristóf halála után nővére, Országh Borbála, Török Ferenc neje nyerte adományul I. Miksa királytól. 1741-ben Atkár az esztergomi káptalan birtoka volt. [Források 1]

A 19. század első felében a Beneczky, Goszthony, Brezovay, Orczy, Fehér, Kürthy, Kovács, Malatinszky, Pethő, Borhy, Várkonyi, Hamar, Györky, Makay, Gál, Bakó, Márton, Petes, Harmos, Thassy, Huszka és a Markovics családok bírtokolták. [Források 1]

1813-ban önállósodott a római katolikus plébánia Gyöngyöshalásztól. 1857-ben az egész település a lángok martaléka lett. Ebben az évben építették fel újra a római katolikus templomot is, a melynek a hitközség lett akkor a kegyura. [Források 1]. Az anyakönyvek egy része a tűzvészben megsemmisült és csak 1860-tól elérhető. [Források 2] 1813-ig Gyöngyöshalászon vezették az anyakönyveket, ezért azok megmenekültek. [Források 3]

A 19. század végén Döry Bélánénak, született Boronkay Ilonának, Goszthonyi Bélának, Kanitz Ödönnek, Somogyi Albertnek és Győrffy Kálmánnak volt itt nagyobb birtoka.

A Goszthonyi család ősi kastélya Goszthony Béla tulajdona volt, Győrffy Kálmáné 1871-ben épült. A helységben levő többi úrilakok közül Kürthy Sándorét a 19. század elején építették. Fölsinger Ferencz úrilakát Fölsinger Rezső építette. Koller János dr.-é eredetileg a Malatinszky családé volt s a 19. század elején épült, de később átalakították. A Brezovay család úrilaka Boross Lajos tulajdona volt. Özvegy Kállay Józsefné úrilaka, mely azelőtt a Hamar családé volt, a 19. század elején épült. Kanitz Ödön és Somogyi Albert az egykori Malatinszky-féle kúriát bírtokolták, mely szintén a 19. század elején épült.

A 19. század végén a helység területe 5851 k. hold, lakóházak száma 265 és a lakosság 1584 lélek. Ebből két német kivételével mind magyar és 10 izr. kivételével mind róm. kath. vallású. A lakosság fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartott fenn. A község postája helyben, távíró- és vasútállomása Vámosgyörkön volt, a hatvan-vámosgyörki vonal mentén.

A 19. század végén ide tartoztak még a következő telepek: Goszthonyi major, Fodortanya, Surányitanya, Malatinszky középtanya, Vinterberg tanya, Várkonyi tanya, Fodor tanya, Surányi tanya, Oláhtanya, Faragótanya, Győrffytanya, Tassi tanya, Kollertanya, Zaleski tanya. A község ekkoriban építtetett díszes községházat és két ártézi kutat is furatott.

1910-ben 1755 római katolikus magyar lakosa volt. A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.

Tass[szerkesztés]

E helységhez tartozik Tass puszta (azelőtt Pusztatass), mely a középkorban önálló község volt.

Tass (ma puszta), egykor az Aba nemzetség Rédei ágának birtoka volt. Rédei Péter fiát, Demetert 1340-ben említették, Tassi előnévvel, az előnévből következtetve, Tasson lehetett birtokos.

Az 1549-ik évi adóösszeírásban 8 portával még önálló helységként tüntette fel. Az 1554 évi adóösszeíráskor három portája volt, 1564-ben szintén ennyit írtak össze, és az 1576. évi tizedjegyzék még hat termelőt sorol fel itt. 1635-ben és 1647-ben 3, 1675-ben 1 3/4, 1686-ban 1 1/4 portát vettek fel az adóösszeírásba. [Források 1]

Tass puszta a herceg Esterházyaké volt, akiknek nagy juhtenyésztésük volt itt. Az 1907-ik évben egy régi templom alapjára bukkantak itt. [Források 1]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Krizsány Gyuláné (független)[3]
  • 1994-1997: Krizsány Gyuláné (független)[4]
  • 1997-2002: Benei Bertalan (független)[5]
  • 2002-2006: Benei Bertalan (független)[6]
  • 2006-2010: Benei Bertalan (független)[7]
  • 2010-2014: Kocsis Attila (független)[8]
  • 2014-2019: Kocsis Attila (független)[9]
  • 2019-től: Kocsis Attila (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,5% románnak mondta magát (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,1%, református 3,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,5% (21,4% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Őrangyalok temploma, 17. században épült római katolikus templom, a Fájdalmas Anya kőszobrával
  • Jégkorszaki (periglaciális) talajszelvény
  • A tasspusztai Dőry kastély és a körülötte található őspark

Források[szerkesztés]

  1. a b c d e f g ifj. Reiszig, Ede dr..szerk.: Dr. Borovszky Samu: Heves vármegye községei, Heves vármegye, Digitális kiadás: Arcanum Adatbázis Kft., MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI, Budapest: Országos Monográfia Társaság [1909] (2004) 
  2. Anyakönyvek, 1813-1895, Római Katolikus Egyház, Atkár
  3. Anyakönyvek, 1727-1895, Római Katolikus Egyház, Gyöngyöshalász

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  6. Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  7. Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. Atkár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  11. Atkár Helységnévtár

További információk[szerkesztés]


Nagyréde Gyöngyöstarján, Gyöngyösoroszi Gyöngyöshalász
Ecséd

Észak
Nyugat  Atkár  Kelet
Dél

Karácsond
Csány Jászágó Vámosgyörk