Kömlő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kömlő
Komló légifotó.jpg
Kömlő címere
Kömlő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásHevesi
Jogállás község
Polgármester Turó Tamás
Irányítószám 3372
Körzethívószám 36
Testvértelepülései
Lista
Rychtal község
Népesség
Teljes népesség 1881 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség38,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület49,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kömlő (Magyarország)
Kömlő
Kömlő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 04″, k. h. 20° 26′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 04″, k. h. 20° 26′ 28″
Kömlő (Heves megye)
Kömlő
Kömlő
Pozíció Heves megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kömlő témájú médiaállományokat.

Kömlő község Heves megye Hevesi járásában.

Fekvése, természeti adottságai[szerkesztés]

Kömlő Heves megye déli részén, a hevesi nyílt ártéren, Heves városától 13 km-re délkeletre fekvő település. Egészen 1999 nyaráig a száraz kontinentális éghajlatú területek közé tartozott, mindössze 560–580 mm évi csapadékmennyiség jellemezte. A korábban jelentkező csapadékosabb ciklusokban sem emelkedett az évi csapadékmennyiség 600–650 mm fölé. Az 1999. július 10-11-én lehullott 300 mm-nyi csapadékmennyiség a község 1770-ben történt újratelepítése óta a legnagyobb természeti katasztrófát okozta, amelyek következményeit még ma is magán viseli a falu.

Éghajlata: Az évi középhőmérséklet 10-10,2 °C, az évi napsütéses órák száma 1950-2000. Leggyakoribb az északi, északkeleti irányú szél, éghajlati anomáliái között különösen sok kárt okoz az augusztus 20-a körül érkező jégverés.

Területe hordalékkúp síkság, a tengerszint feletti magasság 100 m alatt van. Legnagyobb kiemelkedései a határhalmok. A gyér lefolyású terület vizeit a Görbe-ér vezeti le. A talajvíz mélysége 2 méter(!), az artézi kutak kis vízhozamúak. A vidék hidrológiai tengelyében a Tisza folyó halad, melyet mintegy 40 km szélességben kísér a hevesi nyílt ártér. Talajai a réti és szikes talajok.

Természetes növényzete kismértékben tatár juharos lösztölgyesekből, nagyobb részben lágy szárú fajokból áll. Állatai elsősorban kisvadak és madárfajok, de őshonos és védett a gyakran több tucatnyi túzokpopuláció.

A fő közlekedési utakhoz viszonyított helyzete az M3-as autópálya megépítésével kedvezővé vált, hiszen a füzesabonyi csomópont a községtől mindössze 13 km-re található. Városközpontja a közeli Heves, míg a megyeszékhely: Eger 36 km-re található északi irányban. A Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal mentén legközelebbi vasútállomása Tarnaszentmiklós.

Története[szerkesztés]

Első okleveles említése 1261-ben Kumleud névalakban történt, egy 1343-as oklevélben Kumleu néven olvasható. 1458-ban és 1478-ban Kemle és Kwmle alakban említették az oklevelek.

1416-ban Zsigmond király, mint elpusztult és lakatlan helységet Kompolti Istvánnak adományozta. 1468 és 1478 között a Tarkövi családnak volt itt birtoka, amit az egri püspöknek zálogosítottak el. Az 1546. évi összeírás szerint a falu birtokosa Balassa Zsigmond volt. 1549 előtt elnéptelenedett, de a lakosság hamar visszatért, s a 16. század végéig lakott volt a falu. 1553-ban Tarcsay György birtoka, aki Dobó Istvánnak adja zálogba. 1592-ben István fia, Ferenc Rákóczi Zsigmondnak zálogosította el: ettől az időponttól 1707-ig a Rákóczi-család volt a birtokos.

A falu az 1600-as évek elején pusztult el, és puszta maradt egészen 1770-ig. 1672-ben I. Rákóczi Ferenc még eltiltotta az átányiakat a kömlői szántóföldek elfoglalásától, de 1674-től évi másfélszáz forintért már jogosan bérbe vehették azokat. Később a losonci Szíjártó András és fia, István zálogos pusztája volt, akik a bérletért már 300 forintot kértek az átányiaktól. II. Rákóczi Ferenc 1707-ben Kömlő pusztát cserébe adta Telekessy István egri püspöknek Sajóhídvég pusztáért, s ettől kezdve az egri, majd 1804-től a szatmári püspökség birtokaként szerepelt. Kömlő puszta határát 1770-ig Átány, Tiszanána és Kisköre lakosai bérelték. Mivel a tiszanánaiak megtagadták a kömlői határ használatáért kiszabott súlyosabb robot kiszolgáltatását, ezért Eszterházy Károly egri püspök 1770. március 13-án elrendelte, hogy a pusztát más falvakból álló telepesekkel kell benépesíteni. Néhány héten belül 95 telepes érkezett Tarnaszentmiklósról, Pélyről, Dormándról és 20 más hevesi és nógrádi faluból.

A katolikus templom

Ulrich János, a püspök jószágigazgatója a betelepülők számára, építkezésre, egymást derékszögben metsző, nyílegyenes utcasorokat mért ki, meghatározva ezzel a település mai arculatát. A házakat vályogból, téglakéménnyel, nádtetővel és nádkerítéssel kellett felépíteni. A jószágigazgató 6 évvel később már teljesen beépült utcahálózatról tudósít, és megállapítja, hogy messze földön nem látni ilyen rendezett települést. Az újratelepített község népessége fokozatosan növekedett (1775: 989 fő, 1799: 1430 fő, 1816: 1628 fő, 1849: 1988 fő, 1869: 2155 fő), és a 19. század végére meghaladta a 2900 főt, akik 516 házban laktak. A 19. század végén és a 20. század elején az itt lakók fogyasztási- és hitelszövetkezetet tartottak fenn.

A világháborúk jelentős áldozatokat követeltek Kömlőn is. Az első világháborúban 106 katona esett el. A második világháború idején, 1944. november elején foglalták el a községet a szovjet csapatok, de a település többször is gazdát cserélt, aminek következtében sok volt a polgári áldozat is.

1949-ben 3294 fő lakott Kömlőn. 1950-től 1990-ig önálló tanácsú község, majd az 1990-es, és a későbbi önkormányzati választásokon főként független képviselőkből álló testület alakult, amelyet 1994-ben Cigány Kisebbségi Önkormányzat megalakulása követett.

Forrás[szerkesztés]

Soós Imre: Heves megye községei 1867-ig, Heves megyei Levéltár, Eger 1975.

Testvérközsége[szerkesztés]

A lengyelországi Kępno járásban lévő Rychtal.

Jelképei[szerkesztés]

A falu címere és a zászlaja. A címer színei a reménységet és a tisztaságot szimbolizálják, a pajzsban a vízszintesen fekvő csoroszlya, felette ekevas és búzakalászcsokor pedig a község mezőgazdasági jellegére utal.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 83%-a magyar, 17%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

A világháborús emlékmű

A falu katolikus templomát Esterházy püspök építtette 1780-83 között. Késő barokk műemlék. A plébánia már 1777-ben elkészült, “L” alakú, boltíves kialakítású folyosóval ellátott épület.

A templomkertben 1921-ben, az országban az elsők között állítottak emlékművet az első világháború elesett katonáinak, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában élő kömlői kivándoroltak adományaiból.

A második világháborúban a környéken elesett szovjet katonák holttestét a templom kertjében temették el, majd 1985-ben jelképesen új emlékművet állítottak részükre.

A Millennium évében (2000) került sor a II. világháborúban elesett katonai és polgári áldozatok fekete gránitból készült obeliszkjének felállítására.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)

További információk[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Átány Besenyőtelek Egerfarmos Héraldique meuble compas.svg
Átány

Észak
Nyugat  Kömlő  Kelet
Dél

Sarud
Kisköre Tiszabura Tiszanána