Visonta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Visonta
Mátrai Hőerőmű
Mátrai Hőerőmű
Visonta címere
Visonta címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Gyöngyösi
Jogállás község
Polgármester Szarvas László[1]
Irányítószám 3271
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség 1118 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 44,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 140 m
Terület 25,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Visonta (Magyarország)
Visonta
Visonta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 46′ 48″, k. h. 20° 01′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 48″, k. h. 20° 01′ 48″
Visonta (Heves megye)
Visonta
Visonta
Pozíció Heves megye térképén
Visonta weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Visonta témájú médiaállományokat.

Visonta község Heves megye Gyöngyösi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Mátra déli lábánál, Gyöngyöstől keletre található. Megközelíthető a 3-as főútról. A települést keletről a Bene-patak, délről a Borhy-völgyi-patak határolja.

Története[szerkesztés]

Visonta az Aba nemzetség Csobánka ágának ősi birtoka volt. Nevét az oklevelek 1279-ben Vysonta néven említették először.

A 13. század vége körül Csobánka comes két fia: János és Péter osztozott meg az atyai örökségen, 1302-ben Péter Visontát nyerte, amelyet birtokai középpontjává tett. Fia Pál (1304–1339) szintén Visontát bírta, vásárjával együtt. Ekkor Karácsond, Adács, Zsadány (részben), Kürt (ma puszta Jászladány mellett), Csobánka, Hajontha és Lak tartoztak hozzá. E birtokokat Károly Róbert király az ugyancsak az Aba nemzetség Kompolthi ágából származó Imrének (1324–1339) adományozta. Imre fiai: János, a Visontay család őse, István, Miklós és Imre, a Detky család őse, 1348-ban osztoztak meg birtokaikon, ekkor Visontán kívül többek között Karácsond, Heves, Markaz, Tarnaörs, Adács helységek is birtokukban voltak. A birtokmegosztás alkalmával Visontát három részre osztották és az osztozkodók közül János, István és Imre egy-egy részt kapott belőle.

1421-ben Zsigmond király az utód nélkül elhalt Visontay István birtokát Visontán Kompolthi Istvánnak adta. Így az egész helység a Kompolthiaké lett.

1445-ben Visonta már városi jellegű település volt.

1489-ben Kompolthi István leányának Erzsébetnek fiai: Lendvai Bánffy Miklós és Jakab is részt követeltek maguknak az itteni Kompolthi-féle birtokokból. Kompolthi János fiai: Zsigmond és Ferencz, valamint Országh Mihály négy fia között 1522-ben kötött kölcsönös örökbefogadási szerződés alapján, a Kompolthi család kihaltával, az Országh családé lett.

15491552 évi adólajstromok szerint Országh Kristóf birtoka volt, akinek 1567-ben bekövetkezett utód nélküli halála után I. Miksa király 1569-ben Török Ferenczné, született Országh Borbálának adományozta.

1635-ös összeírásban 3, 1675-ben 1 3/4 portája volt.

1684-ben az Esterházy, báró Haller, Bossányi családok és Batta Pál birtoka volt.

1693-as összeírás szerint gróf Esterházy István, báró Haller Samu, a Bossányi és a Huszár családok voltak itt birtokosok, 1741-ben pedig a Nyáry család birtoka volt.

A 19. század első felében több birtokosa is volt, a gróf Draskovich, gróf Esterházy, báró Orczy, báró Podmaniczky, továbbá a Saághy örökösök, Goszthony, Taródy, Dévay, Perlaky, Kovács, Póka, Veréb, Pethő, Farkas, Balla, Tamaskovics és Zbiskó családok birtak itt földesúri joggal.

1910-ben 1396 lakosából 1389 magyar volt. Ebből 1354 római katolikus, 23 izraelita volt.

A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.

Az 1960-as években Visonta nevéhez új jelentős esemény kapcsolódott a hőerőmű, és a külfejtéses bányászkodás. E két nagy üzem odatelepítése alaposan megváltoztatta a község képét, a felettes szervek építési tilalmat rendeltek el, ami 10 évig tartott.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

2011-ben a településen élő 988 főből 974 magyar nemzetiségűnek, továbbá 7-7 fő vallotta magát németnek és románnak.[4]

Gazdaság[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Visonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. A 2011-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Abasár Abasár Markaz Héraldique meuble compas.svg
Gyöngyös

Észak
Nyugat  Visonta  Kelet
Dél

Vécs
Gyöngyöshalász Karácsond Halmajugra