Terpes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Terpes
New church , Terpes 01.jpg
Terpes címere
Terpes címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásPétervásárai
Jogállás község
Polgármester Zvaráné Béres Mária[1]
Irányítószám 3333
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 212 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség98,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Terpes (Magyarország)
Terpes
Terpes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 01″, k. h. 20° 09′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 01″, k. h. 20° 09′ 00″
Terpes (Heves megye)
Terpes
Terpes
Pozíció Heves megye térképén
Terpes weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Terpes témájú médiaállományokat.

Terpes község Heves megye Pétervásárai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Terpes Heves megye északi középső részén, a Tarna völgyében, Pétervásárától délkeleti irányban 8 km-re fekvő település. A 23-as és 24-es számú utak közt húzódó 2412-es közúton közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

Terpes nevét 1409-ben, majd 1410-ben Trebes, 1466-ban Therpes néven említik az oklevelek, ekkor a Besenyei család volt a birtokosa. 1465-ben Tari György birtoka volt, aki mivel fiú örököse nem született, végrendeletileg Országh Mihály nádornak és Kompolthi János fiainak: Miklósnak és Venczelnek hagyományozza.

1475. május 24-én Mátyás király e birtokra adománylevelet állított ki Országh Mihály nádornak és Kompolthi Jánosnak. Országh Mihály négy fia és Kompolthi János fiai: Kompolthi Zsigmond és Ferencz között 1522-ben kötött örökösödési szerződés értelmében, a Kompolthi család kihaltával, az Országh családra szállott.

1546 évi adóösszeírásban neve már nem fordult elő.

Az 1693-as összeírásban Terebes néven említették, ekkor Szalay Pál birtoka volt. 1741-ben báró Orczy István birtoka, a. A 19. század első felében báró Orczyné, született gróf Pejachevich Francziska birtoka volt.

1910-ben 400 magyar lakosából 399 római katolikus volt.

A 20. század elején Heves vármegye Pétervásári járásához tartozott.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 69%-a magyar, 31%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templomai

A terpesiek újonnan épült kápolnáját 1732-ben említik először. 1874-ben Csepcsányi István parádi kőművesmesterrel meg akarták hosszabbíttatni és emeltetni a templomot, de az érsek csak a tető helyreállítását engedélyezte. A falu közepén, lejtős, mélyebb helyen, fallal körülvett kertben álló, egyszerű falusias építmény. Kívül oromzatos, ajtó nélküli homlokzatán fönt szegmentíves, veretsarkos ablak. Ormán huszártorony. A jobb oldali homlokzatán az előzőkhöz hasonló négy ablak, kosáríves szentélyzáródás. Bal oldalon sátortetős sekrestyeépítmény, két törtíves, veretsarkos hajóablak és egyenes záródású, szalagkeretes kapu. Zárköve helyén hétágú csillag. Alacsony lábazat, párkány nélküli cseréptető. Egyszerű, téglalap alaprajzú síkmennyezetes tér. Félkörös diadalív, lépcsővel emelt szentélye kosárívvel zárul. Fakarzatát egyetlen faoszlop tartja.

Titulusa: Szent Lőrinc

A templom veszélyessé vált, ezért az egyházközség a régi községházát átalakítva egy új templomot épített a régi mellé, amelynek ugyancsak Szent Lőrinc a titulusa (2012).

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Terpes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Kisfüzes Bükkszenterzsébet Bükkszék Héraldique meuble compas.svg
Mátraballa

Észak
Nyugat  Terpes  Kelet
Dél

Szarvaskő
Szajla Szajla Szajla