Terpes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Terpes
New church , Terpes 01.jpg
Terpes címere
Terpes címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásPétervásárai
Jogállás község
Polgármester Bujáki Ferenc (független)[1]
Irányítószám 3333
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség212 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség98,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Terpes (Magyarország)
Terpes
Terpes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 01″, k. h. 20° 09′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 01″, k. h. 20° 09′ 00″
Terpes (Heves megye)
Terpes
Terpes
Pozíció Heves megye térképén
Terpes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Terpes témájú médiaállományokat.

Terpes község Heves megye Pétervásárai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Terpes Heves megye északi középső részén, a Tarna völgyében, Pétervásárától délkeleti irányban 8 km-re fekvő település. A 23-as és 24-es számú utak közt húzódó 2412-es közúton közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

Határában vandál temetőt tártak fel. 1409-ben Trebes, 1466-ban Therpes névalakban említik az oklevelek. A Terpesi család birtokolta, de ennek kihaltával 1462-ben Mátyás király Besenyey Mihály alnádornak adományozta. 1546-ban elpusztult és puszta maradt 1714-ig.

1663-ban a Turcsányi család zálogba vette Besenyey Mihálytól a puszta egy részét 1741-től az Orczy család lett a birtokos, aki Kishont megyei birtokáról népesítette be a pusztát

A háztartások száma 1720-ban 9, 1735-ben 11, 1770-ben 16 volt. Az 1771-es úrbérrendezéskor 12 telkes jobbágy (6 3/4 telek) 4 házas és 1 hazátlan zsellér élt a faluban. 1836-ban ugyanannyi telken 10 jobbágy és 4 házas zsellér lakott. 1786-ban 26 házban 36 család, 1851-ben 40 házban 49 család élt.

A XVIII. század végén a település jelenlegi helyétől nyugatra, a Tárna folyó és a pétervásári országút kőzött húzódott. (Jos. Aufnahme.) A hagyomány szerint ebben az időben az országút mellékén nem lakóudvarok, hanem szérűskertek voltak. (“szérő”) amelyek nem függtek össze a lakótelkekkel. Néhány kertben istálló és “toló” állt, ide tolták be nyomtatáskor a búzát, ha esni kezdett az eső. Itt álltak a szalmakazlak is; a szalmát kasokban hordták össze a faliba.

A Tárna egyik nagy áradása utánra, a néphagyomány 1870-re teszi a Falu átköltözésének időpontját amikor a házak legnagyobb része elpusztult és az újakat már a jelenlegi faluhelyen, az országút mellett építették fel. A régi szálláshelyeken már csak néhány ház áll. A településtörténet e két fázisát különbözteti meg a falu azzal, hogy a régi utcát a Tárna mellett Belső sornak (Rákóczi utca) nevezi.

A középtájon emelkedő templom a falut Alvégre és Felvégre osztja; kisebb részelnevezések még az országúttól keletre a Kertek felnek, nyugatra pedig a Kertek alja. 1945 után a település az országúttól nyugatra eső területen fejlődött tovább, a faluközponttól délre- Minthogy itt Szajla község határa csaknem Terpes belterületeivel érintkezik, és Szajla 1945 után főleg erre terjeszkedett, a két falu ezen a részen teljesen összeépült.

A telkek formája az úttól keletre szalagtelek, a régi faluhelyen többségében táblatelek. A telkek beépítése inkább soros elrendezésű, néha több lakóházzal, de van példa a csoportos elrendezésre is.

1900-ban a színmagyar község 420 lakossal számolt. A XX. század első felében a Mátra hegység alatt elterülő Terpes kisközség a pétervásárai járásban. 89 lakóházából 69 kőalappal készült a többi tiszta vályogból. Lakóinak száma 369 fő, 1920-1930 között 66 személlyel gyarapodtak. 1 evangélikus és 2 görögkatolikus vallású kivételével római katolikusok lakták. Fiókegyházuk Sirok filiája, mely az egri érsekséghez tartozott. A tankötelesek oktatását egy tanító végezte a római katolikus elemi iskolában és általános továbbképzőben. Levente Egyesület, Polgári Lövészegylet alakult a községben.

1930-ban a lakosság közül 320-an éltek őstermelésből; önálló gazda volt 40, családtagjaik száma 141, mezőgazdasági cseléd 9 fő és mezőgazdasági munkás 130 fő. Élt még a községben 9 iparos, 8 kereskedő, 3 közszolgálati alkalmazott 6 nyugdíjas és 2 házicseléd.

Terpes határa 379 holdat tett ki. Művelésük szerint szántó 217, kert 8, rét 67, legelő 59 és terméketlen terület 28 k. holt volt E terület birtok szerint megoszlott 84 törpebirtokra 162 holddal és két középbirtok volt, 218 hold területtel, 20 holdon felüli birtokosok 5-en voltak a községben.

A község jellege: országút mentén húzódó falu, középtájon templommal, mely a falut alvégre és felvégre osztja. 1945 után Terpes az országúttól nyugatra eső területen fejlődött tovább, s minthogy itt található Szajla község határa, a két település ezen a részen gyakorlatilag összeépült

Terpes mai faluképében a hagyományos népi építkezési stílus nem jelentős. Az 1962., 1968. évi felvétel mindössze két lakóházat sorolt fel.: az Arany J. u.4. és a Deák F. u. 2. számú lakóházat.

Terpes nevét 1409-ben, majd 1410-ben Trebes, 1466-ban Therpes néven említik az oklevelek, ekkor a Besenyei család volt a birtokosa. 1465-ben Tari György birtoka volt, aki mivel fiú örököse nem született, végrendeletileg Országh Mihály nádornak és Kompolthi János fiainak: Miklósnak és Venczelnek hagyományozza.

1475. május 24-én Mátyás király e birtokra adománylevelet állított ki Országh Mihály nádornak és Kompolthi Jánosnak. Országh Mihály négy fia és Kompolthi János fiai: Kompolthi Zsigmond és Ferencz között 1522-ben kötött örökösödési szerződés értelmében, a Kompolthi család kihaltával, az Országh családra szállott.

1546 évi adóösszeírásban neve már nem fordult elő.

Az 1693-as összeírásban Terebes néven említették, ekkor Szalay Pál birtoka volt. 1741-ben báró Orczy István birtoka, a. A 19. század első felében báró Orczyné, született gróf Pejachevich Francziska birtoka volt.

1910-ben 400 magyar lakosából 399 római katolikus volt.

A 20. század elején Heves vármegye Pétervásári járásához tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Sály István (független)[3]
  • 1994–1998: Sály István (független)[4]
  • 1998–2002: Sály István (független)[5]
  • 2002–2006: Sály István (független)[6]
  • 2006–2010: Zvaráné Béres Mária (független)[7]
  • 2010–2014: Zvaráné Béres Mária (független)[8]
  • 2014–2019: Zvaráné Béres Mária (független)[9]
  • 2019-től: Bujáki Ferenc (független[1] - Fidesz által támogatott)

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 69%-a magyar, 31%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 42% cigánynak, 0,4% németnek, 4% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,4%, református 2,2%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 4% (10,7% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templomai

A terpesiek újonnan épült kápolnáját 1732-ben említik először. 1874-ben Csepcsányi István parádi kőművesmesterrel meg akarták hosszabbíttatni és emeltetni a templomot, de az érsek csak a tető helyreállítását engedélyezte. A falu közepén, lejtős, mélyebb helyen, fallal körülvett kertben álló, egyszerű falusias építmény. Kívül oromzatos, ajtó nélküli homlokzatán fönt szegmentíves, veretsarkos ablak. Ormán huszártorony. A jobb oldali homlokzatán az előzőkhöz hasonló négy ablak, kosáríves szentélyzáródás. Bal oldalon sátortetős sekrestyeépítmény, két törtíves, veretsarkos hajóablak és egyenes záródású, szalagkeretes kapu. Zárköve helyén hétágú csillag. Alacsony lábazat, párkány nélküli cseréptető. Egyszerű, téglalap alaprajzú síkmennyezetes tér. Félkörös diadalív, lépcsővel emelt szentélye kosárívvel zárul. Fakarzatát egyetlen faoszlop tartja.

Titulusa: Szent Lőrinc

A templom veszélyessé vált, ezért az egyházközség a régi községházát átalakítva egy új templomot épített a régi mellé, amelynek ugyancsak Szent Lőrinc a titulusa (2012).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Terpes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Terpes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Terpes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Terpes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Terpes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Terpes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Terpes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. Terpes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  11. Terpes Helységnévtár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kisfüzes Bükkszenterzsébet Bükkszék
Mátraballa

Észak
Nyugat  Terpes  Kelet
Dél

Szarvaskő
Szajla Szajla Szajla