Erdőtelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Erdőtelek
Buttler-kastély
Buttler-kastély
Erdőtelek címere
Erdőtelek címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásHevesi
Jogállás község
Polgármester Forgács Jánosné (független)[1]
Irányítószám 3358
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség3212 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség71,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület44,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Erdőtelek (Magyarország)
Erdőtelek
Erdőtelek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 20° 19′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 20° 19′ 01″
Erdőtelek (Heves megye)
Erdőtelek
Erdőtelek
Pozíció Heves megye térképén
Erdőtelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőtelek témájú médiaállományokat.

Erdőtelek község Heves megye Hevesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Hevesi-síkságon fekszik. A legközelebbi város Heves (14 km). Szomszédos falu Tenk kb. 4 km-re található Erdőtelektől, területe 44,90 km².

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1215-ből származik (Erdev). A török hódoltság idején elnéptelenedett. A törökök kiűzése után a falu részben kisnemesek, részben 1691-től Butler Jánosé, az egri vár parancsnokáé. A kastélyt feltehetőleg régebbi falak felhasználásával Butler János Lajos földesúr építtette, majd ennek fia, Butler Gábor bővíttette a mai alakjára a 18. század második felében. A hozzátartozó présházat Povolni János építette 1794-ben.

1845-ben a Buttler-birtok Kovács József orvos tulajdonába került, aki a kastély parkjában arborétiumot hozott létre.

Kovács doktor a családi birtok kezelését 1913-ban vette át, de a kert tervszerű alakításával már 1895-től foglalkozott. Orvosi tanulmányai mellett elismert botanikussá képezte magát. Számos növénytani egyesület tagja, illetve a Kertészeti Egyesülés alelnöke volt. Több dendrológiai tárgyú, azaz fákkal foglalkozó témájú cikket írt, ugyanis Magyarországon a 19. század közepén terjedt el a tájképi kertek harmadik válfaja a dendrológiai tájképi kert, más néven arborétum, vagy gyűjteményes kert. Ennek lényege, hogy a döntően külhoni fenyő és lomblevelű növényeket a tájképi kertművészeti stílus elvei szerint telepítették, így olyan hatást értek el, mely a kompozíciókat a kertművészeti alkotások rangjára emelte. A kert eredetileg 11 hektár volt, mellette gyümölcsös, 4 hektár gazdasági udvar a kastéllyal és az üvegházzal.

A kertépítésben Goccsald Antal jól képzett kertész segédkezett, aki jól ismerte a nyugati kertkultúrát és -művészetet. Az 1920-as évektől a kert fejlesztése felgyorsult. A doktor hazai és külföldi botanikusokkal tartott baráti kapcsolatai révén sok növényritkaság, újdonság került a tulajdonába. A dendrológiai gyűjtemény az 1920-30-as évekre országos hírnévre tett szert. 1945-ben 85 éves korában dr. Kovács József meghalt, s a háború után a kertet államosították. Az új tulajdonosok hozzá nem értésükkel, dilettantizmusukkal óriási pusztítást végeztek. A teljes megsemmisüléstől a moszkvai füvészkert tudományos munkatársai mentették meg, akik jó ismerősei voltak Kovács doktornak és éppen őt keresték. A szovjet vendégek azonban már csak a lepusztult kertet találták. A látványon felháborodva azonnal intézkedtek, és a 3 hektáros arborétum két nap múlva természetvédelmi terület lett, az Országos Természetvédelmi Tanács 1950. május 30-i rendelete alapján.

Az arborétum a Mátravidéki Erdőgazdaság, majd 1970-től a Fővárosi Kertészet, és 1983-tól a Bükki Nemzeti Park tulajdonába és kezelésébe került. Az Arborétum közvetlenül a Fő út mellett, a kastély szomszédságában terül el. Területe – az 1981-es bővítésnek köszönhetően – 7 hektár, melyben egy 2000 m2 felületű tó is megtalálható. Az idelátogató elcsodálkozhat azon, hogy e csapadékhiányos területen hogyan pompázhat ennyi féle növény. A kert mellett folyó Hanyi-ér a talajvíz magasabb szinten tartásával pótolja a hiányzó csapadékot.

Az Arborétum növényállománya díszfákból, díszcserjékből, örökzöldekből, évelőkből és természetes talajtakarókból áll. A több mint 700 faj között igazi ritkaságokat, különlegességeket is találhatunk.

A bejáratnál hatalmas termetű krími hársfa, észak-amerikai vöröstölgy és vadgesztenye fogadja a látogatót. Igen érdekesek a lassan növő tiszafák, melyek termése nem piros, hanem a ritkább, sárga színű. A nehézszagú vagy kúszó boróka az ország legterjedelmesebb példányai közül való, hiszen ágai 90 m-re elnyúlnak. Országosan is ritkaságként tartják számon a szillevelű gumifát és a kínai selyemfenyőt.

Szokatlan látványt nyújt itt az Alföldön a hatalmas bükkfa. De láthatunk itt 100 éves kocsányos tölgyet és cukorsüveg fenyőt is. Sétánk során találhatunk óriás életfát, fehértölgyet, vasfát, folyami cédrust, kínai mamutfenyőt és puffadt termésű csörgőfát. A kertben pompázik még számos örökzöld (magyal, aprólevelű kecskerágó, borbolya, erika), díszcserje (madárbirs, trombitafolyondár, rózsalonc, orgona) és a több száz fajtából álló dáliagyűjtemény. Az arborétum angolparkszerűen kialakított részében található a mesterségesen kialakított tó, mely vízinövények, halak, békák, siklók élőhelye. Az Arborétum szomszédságában működik egy árutermelő díszfaiskola, ahol a kertben található növényekről történik a szaporítás. A tél kivételével az így előállított növények helyben megvásárol hatók. A park az év minden napján látogatható 8 órától 16 óráig. Belépőt mindenkinek kell váltani, amely egyben az Arborétum növényeinek képeivel díszített képeslap.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Oszlánczi István (független)[3]
  • 1994–1998: Oszlánczi István (független)[4]
  • 1998–2002: Oszlánczi István (független)[5]
  • 2002–2006: Bakos Károly (független)[6]
  • 2006–2010: Bakos Károly (független)[7]
  • 2010–2014: Forgács Jánosné Tóth Erzsébet (független)[8]
  • 2014–2019: Forgács Jánosné (független)[9]
  • 2019-től: Forgács Jánosné (független)[1]

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 jelölt indult a polgármesteri posztért.[10] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak négy másik település (Fonyód, Gyula, Mezőfalva és Újkígyós) lakói szavazhattak, ennél több, 10 aspiránsra pedig csak két községben, a frissen önállóvá vált Berentén és Úriban akadt példa.

Hasonló választástörténeti érdekességet szült Mezőfalván a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás is: akkor ugyanígy 8 fő tett kísérletet a polgármesteri tisztség elnyerésére.[11] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak öt település lakói voksolhattak, ennél több (9 vagy 10) aspiránst pedig öt másik településen vettek nyilvántartásba.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12] Népessége:3242 fő (2010. január. 1.) Népsűrűség:72,20fő/km²[forrás?]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 15,3% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,7%, református 2,3%, felekezeten kívüli 8,2% (12,6% nem nyilatkozott).[13]

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Erdőtelki égerláp: 22 ha természetvédelmi terület, a Hanyi-ér által táplált lápterület.
  • Római katolikus templom: 18. század közepe, barokk
  • Buttler-kastély: 18. század vége, copf
  • Benes-kuria: 19. század eleje, klasszicista
  • Kőkereszt: 1786, barokk
  • Arborétum: A hajdani Buttler-kastély kertjében található. Nagysága 7 ha. Az itt látható növények (cserjék, örökzöldek és fák) fajszáma kb. 700.
  • Bronzkori régészeti leletek (Veremdombon)
  • Honfoglalás kori temető (Hanyipsztán)
  • Csörsz-árok: a szarmaták által 324 és 337 között épített védműrendszer maradványa.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Erdőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Erdőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Erdőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Erdőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  6. Erdőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  7. Erdőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. Erdőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. Erdőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  10. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) ”02önkvál” nevű ref-eknek
  11. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) ”06önkvál” nevű ref-eknek
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  13. Erdőtelek Helységnévtár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Kál Egerszólát Kerecsend, Füzesabony, Dormánd
Tarnabod

Észak
Nyugat  Erdőtelek  Kelet
Dél

Besenyőtelek
Boconád Heves Tenk