Gyöngyössolymos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyöngyössolymos
Gyöngyössolymos, Óvár, légifotó
Gyöngyössolymos, Óvár, légifotó
Gyöngyössolymos címere
Gyöngyössolymos címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Gyöngyösi
Jogállás Község
Polgármester Nyilasné Nádudvari Zsuzsanna
Irányítószám 3231
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség 2833 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 42,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 64,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyöngyössolymos (Magyarország)
Gyöngyössolymos
Gyöngyössolymos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 19° 55′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 19° 55′ 59″
Gyöngyössolymos (Heves megye)
Gyöngyössolymos
Gyöngyössolymos
Pozíció Heves megye térképén
Gyöngyössolymos weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyössolymos témájú médiaállományokat.

Gyöngyössolymos község Heves megye Gyöngyösi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Kis-hegy déli lába alatt elterülő község Gyöngyös központjától 4 km-re északra húzódik meg a Nagy-patak völgyében. Gyöngyös és Gyöngyössolymos közötti távolság kevesebb mint 800 méter. Jelenlegi közigazgatási határa egészen Galyatetőig nyúlik fel; lényegében az a Nagy-patak vízgyűjtő-területét foglalja magába. Gyöngyössolymos tájképileg meghatározó eleme a Mátra hegység fő tömegéből előretörő riolit kőzetanyagú Kis-hegy 383 m-es tömbje, illetve annak délnyugati letörése, a Csák-kő. Vulkáni tevékenység nyomaira utal számos gejzírkúpnak a környéken visszamaradt roncsa is (például Asztagkő, Bába-kő). A környező Mátra-aljai hátságok kedvező alapkőzete fejlett szőlőkultúra kialakulását biztosította. További megélhetést biztosít két, helyben működő kőbánya is (Alsó-Cserkő-bánya, Lila-bánya).

Az észak-déli irányú fő közlekedési útvonala a 24 136-os közút Gyöngyöshöz kapcsolja, ennek kapcsán kell megemlíteni az erdőgazdaság keskeny nyomtávú vasútját is (Gyöngyös-Lajosháza-Szalajkaház vasútvonal), mely személyszállító funkcióval rendelkezik. A 24-es főúthoz kelet felé saját bekötőúttal kapcsolódik.

Története[szerkesztés]

Ősi község a Mátra alján, Gyöngyöstől mintegy 4 km-re található. A Kis-hegy napfényes lankái, az északról átölelő hegykoszorú ideális környezetet biztosít az itt élő emberek számára.

A község neve először a 13. században bukkant fel. Az Árpád-korban három kis területű vár állt a mai falu külterületén: Dezsővár, Óvár és Nyesettvár.

1212-ben II. Endre király adománylevelében a Solymosi Szentsír elnevezésű szerzetesrendnek birtokot adományozott.

A község neve többféle névalakban is előfordul a különböző levéltári forrásokban, így találkozhatunk Solomus, Sumus, Solimus névalakokkal. A község a nevét a Solymosy családtól kapta. A Solymosy család után az egri püspökség lett a birtokos, majd a török hódoltság évszázada következett.

Az 1600-as évek második felétől malomkő-bánya üzemelt a faluban. 1799-es uradalmi leltár szerint 8 urasági malom, fűrészmalom, kallómalom, szeszfőzde, 100 kataszteri hold majorsági szántóföld, 8000 kat. hold uradalmi erdő is tartozott egyebek mellett a püspökség gazdaságához.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[2]

Látnivalók[szerkesztés]

Szent Miklós templom
  • Szent Miklós-templom - A község legfőbb nevezetessége a település központjában álló plébániatemplom. Stílusjegyei alapján a 14. században épülhetett. A toronyaljban kegyúri címeres sírkőtöredék látható az Aba nembeli Solymosi család címerével, 1411-es évszámmal. Az toronyban ugyancsak a Solymosi család zárókő formájú címere van másodlagosan beépítve. A templom egyhajós, gazdagon díszített barokk belsővel. Középkori részleteket csak a torony mutat, ennek közeli párhuzamai Kisnánán, valamint Gyöngyöspatán figyelhetőek meg. A tornyot a hagyomány szerint a törökök őrhelynek használták. A szentély zárófalán a nagyméretű oltárképen Szent Miklós püspök, a templom védőszentje látható papi kísérettel, gyermekek körében. Búcsúja december 6-án van.
  • Jánoska (Nepomuki Szent János szobor) - A Gyöngyösre vezető út mellett található, kis kápolnaszerű épületben áll Nepomuki Szent János szobra. A Jánoskát a 18. század végén a falu földesura, az akkori egri püspök gróf Eszterházy Károly emeltette.
  • Bába-kő - A Mátrába vezető 24-es főútvonal mellett, a gyöngyössolymosi leágazás déli oldalán emelkedik a geológiai értékként nyilvántartott Bábakő, a Mátra utóvulkáni működésének terméke. A Bába-kőhöz népmondák is fűződnek, miszerint a középkorban gonosz boszorkányokat égettek máglyán el.
  • Lajosháza - Lajosháza a Mátravasút egykori elágazó vasútállomása volt, 1980-ig felszedték a még meglévő vasúti pályát, így a Mátravasút egyik végállomása lett a. Régebben gyerekek táboroztak az aprócska kis völgyben, a visontai erőmű által épített vendégházban. A 2006-2008 évek között Európai Uniós forrásból a teljes erdei kisvasút pálya felújításra került, sőt a több tíz éve felszámolt szalajkaházi vasúti pálya is újraépítésre is került.

Szalajkaház környékén egy vadaspark kialakítása is folyamatban van, ami tovább fokozhatja a turisták érdeklődését Lajosháza iránt.

  • Pincés malom - A Szent Miklós templom közelében húzódik meg a 18. századi formáját és őrlőberendezését épen megőrző Pincés malom, mely védett műemlék. A Pincés malom középkori alapokra épült 18. századi műemlék. A tőle elkülönülő molnárház 1887-ben épült, 1964-től műemlék.
  • Csepegő-forrás - A Mátravasút egykori Fűtőházánál a Nagy-patak jobb oldalán található Gyöngyössolymos egyik leghűségesebb vízlelő helye, a Csepegő-forrás. Aszályos időkben, amikor az egész faluban elapadtak a kutak, és nem alig volt ivóvíz a Csepegő-forrás akkor sem apadt el.
  • Mára elpusztult Árpád-kori várak:

Események[szerkesztés]

A Solymoson megrendezésre kerülő Székely napok hagyományaink és történelmünk egy-egy korszakának felidézése. A programok között szerepelnek előadások és kiállítások, melyek a székely kultúrát mutatják be.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Gyöngyösoroszi Galyatető Mátrafüred Héraldique meuble compas.svg
Gyöngyöstarján

Észak
Nyugat  Gyöngyössolymos  Kelet
Dél

Mátrafüred
Nagyréde Gyöngyös Abasár