Dezsővár
| Dezsővár | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Mai település | Gyöngyössolymos |
| Tszf. magasság | 320 m |
| Épült | 11. század (?) |
| Építő | Solymosi család |
| Elhagyták | 13. század (?) |
| Állapota | elpusztult |
| Építőanyaga | fa, kő (?) |
| Elhelyezkedése | |
 Dezsővár
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 50′ 26″, k. h. 19° 55′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 26″, k. h. 19° 55′ 56″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dezsővár témájú médiaállományokat. | |
Dezsővár egy mára elpusztult Árpád-kori kisvár a Mátra déli oldalán, Gyöngyössolymos közelében.
Fekvése[szerkesztés]
A vár a falutól 2,5 kilométerre, a 388 méter magas Kis-hegy környezete fölé 30 méterrel magasodó, függőleges sziklafalú északi nyúlványán, 320 méteres tengerszint feletti magasságban épült. Helyzete nagyon kedvező, innen jól ellenőrizhető a Nagy-patak völgye, melyben Gyöngyössolymos két másik várához (Óvár, Nyesettvár) vezető útvonalak haladtak.
.jpg)
Története[szerkesztés]
Dezsővárról szóló oklevelek nem maradtak fenn, történetéről szinte semmit sem tudunk. A korábban őskori sáncként azonosított vár használatát elhelyezkedése, formája és az előkerült csekély leletek alapján az Árpád-korra (11-13. század) tehetjük. Építtetője a környéken birtokos Aba nemzetség Solymosi ága lehetett.[1]
Kutatása[szerkesztés]
A várat először 1906-ban Gerecze Péter, majd 1909-ben Hanák Kolos és Bartalos Gyula említette. Pásztor József 1911-ben röviden, 1933-ban bővebben írt róla. Ő a vár helyét a Kis-hegy csúcsára tette, a mai területét pedig egy kisebb őrtorony alapjaiként azonosította.
Csorba Csaba 1977-ben, Fehér Miklós 1978-ban foglalkozott a várral. Az 1980-as évek első felében Dénes József és Skerletz Iván járták be és mérték fel területét. Ekkor tisztázták a vár valódi helyét, illetve kisebb méretű Árpád-kori cseréptöredékek kerültek elő innen.[2] Dezsővár területén részletes régészeti kutatást még nem folytattak.
Leírása[szerkesztés]
A vár területe mindössze 0,01 ha, ezzel a Mátra legkisebb méretű vára. 10 x 15 méter kiterjedésű belső területének közepén egy torony alapjait feltételezhetjük. A Kis-hegy többi részétől egy 19 méter széles, 4 méter mély, félköríves árok választja el a várat. A vár területét ma erdő borítja, kőépítkezések nyomai nem láthatóak a felszínen.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
Dénes József: Árpád-kori várak a Mátra déli oldalán In: Agria XXI Az Egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, Eger, 1985 77-92. o.
További információk[szerkesztés]
- A várrom a varak.hu-n
- A varbarat.hu-n Archiválva 2013. november 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
