Egerbocs
| Egerbocs | |||
 | |||
| Egerbocs a Rákostetőről | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Heves | ||
| Járás | Egri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Barta Ervin (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3337 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 489 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 34,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 01′ 41″, k. h. 20° 15′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 41″, k. h. 20° 15′ 40″ | |||
 Egerbocs
Pozíció Heves vármegye térképén
| |||
| Egerbocs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Egerbocs témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Egerbocs község Heves vármegye Egri járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Az Ózd-Egercsehi medencében helyezkedik el, a vármegyeszékhely Egertől mintegy 20 kilométerre északkeletre.
A közvetlenül határos települések: észak felől Egercsehi, északkelet felől Mikófalva, kelet felől Mónosbél, délkelet felől Szarvaskő, dél felől Bátor, délnyugat felől Hevesaranyos, nyugat felől Fedémes, északnyugat felől pedig Szúcs.
Megközelítése[szerkesztés]
Csak közúton érhető el, Bátor vagy Szúcs érintésével a 2414-es úton, valamint közvetlenül a 25-ös főút felől, a 33. kilométere közelében nyugat felé kiágazó 24 126-os számú bekötőúton.
Egerből indulva a legegyszerűbb ez utóbbi útvonalat követni; az egerbocsi elágazást Szarvaskő után körülbelül 7 kilométerrel érjük el. A másik megközelítési lehetőség a 24-es főút felől az Egerbakta-Bátor elérési útvonal.
Története[szerkesztés]
Egerbocs első okleveles említése 1262-ből származik Boch névalakban. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék templomos helyként jelöli. 1346-ban Bocsi Péter az egri püspökre hagyta itteni birtokrészét, ennek folytán a falu egyik fele az egri püspöké, másik része Bocsi Péter örököseinek birtoka. 1552-1558 között a szarvaskői vártartományhoz tartozott.
Az 1577. évi püspöki urbárium feljegyezte róla, hogy 25 éve puszta. 1596 után az újranépesült falu a töröknek adózott. A törökök kiűzésével, 1688-ban a lakók látva azt, hogy a császári katonaság egészére igényelt adóterhük elviselhetetlen, vagyontárgyaikat otthonaikat hagyva, Egerbe és a nádasokba szöktek, de 1692-ben a vármegye kérésére Buttler az egri vár parancsnoka visszaparancsolta őket lakóhelyükre.
1720 környékén a falunak Egercsehi felé eső része köznemesi kuriális település, a Hevesaranyos felé eső folyóntúli káptalani része pedig adóköteles jobbágyfalu. Kisbátor pusztát a földesurak a kuriális részhez csatolták, itt egy nyomásban irtásföldeket használtak a bocsi lakosok. A káptalan 1811-1812. évben úrbéri szabályozást hajtott végre, és Butaj puszta használatából kizárta jobbágyait, az itteni jó földeket maradványföldeknek hagyván, helyettük Báránylápán és Villó pusztén kaptak rossz minőségű földeket. A súlyos jobbágypanaszok hatására a vármegye elrendelte, hogy a jobbágyokat vissza kell helyezni az 1811 előtti, jó telekföldjeik használatába.
Egerbocs még a 19. század végén kétbeltelkes település, melyben három nagy nemesi had ólaskertjei közül kettő a falu közelében, egy pedig kb. 1000 m-re nyugatra feküdt. Az első katonai térképfelvétel is feltünteti az egyik, a falu melletti "Szálás"-t. A belterület egyes részeit a rajtuk lakó hadakról szög-eknek nevezik, a patak nyugati partját pedig, ahol nem nemesek laktak, Paraszt Ódal-nak. A múlt század közepéről még szájhagyomány említi a falukapukat, melyeket éjszaka őriztek.
A 17-18. században Egerbocs volt a plébánia székhelye, de mivel az 1770-ben romba dőlt paplakot az itteni kisbirtokosok nem építették újjá, Bátor vált székhellyé, s a község Hevesaranyossal együtt – mind a mai napig – filiája maradt.
Az 1870-80-as években a határban kőszén felkutatása kezdődött, de bányaművelés soha nem folyt.
Mezőgazdasági termelőszövetkezet 1959-ben alakult amely – akárcsak a hevesaranyosi – 1972-ben egyesület a bátorival.
A falu lakossága 1828-ban 816 fő 110 házzal, 1900-ban 853 fő 175 lakóházzal. A 20. század első felében a birtokviszonyok megváltoztak. A határ egyharmada az egri káptalan, a kétharmad része leginkább 5-100 holdas kisbirtokosok tulajdona volt. 20 holdon felüli birtokkal az egri főkáptalan és a község tulajdonán kívül 11 birtokos rendelkezett.A község területe 1930-ban 2775 kat. holdat tett ki, melyből a szántó 1045, kert 35, rét 58, legelő 722, erdő 727, terméketlen 78 kat. hold. A szántóterületen legfőképpen búzát termeltek, majd a kukorica, burgonya következett.
Ugyanekkor Egerbocson 2 horvát kivételével csak magyarok éltek; 2 reformátuson és izraelitán kívül valamennyien római katolikus vallást gyakoroltak. Az összlakosságból 652-en éltek földművelésből, 233-an a bányászat, 66-nak az ipar, 19-nek a kereskedelem, 9-nek a közszolgálat nyújtott keresetet.
Római katolikus anyakönyvei 1730-1895-ig Bátorban találhatók, állami anyakönyvei – leszámítva az 1951-1973 közötti önállóságot – szintén. 1895-1950-ig a bátori körjegyzőség kisközsége, 1973-ig önálló tanácsú község, 1990-ig a bátori községi közös tanács társközsége.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Burgundi István (független)[3]
- 1994–1998: Burgundi István (független)[4]
- 1998–2002: Burgundi István (független)[5]
- 2002–2006: Burgundi István (független)[6]
- 2006–2010: Burgundi István (független)[7]
- 2010–2014: Szecskó Béla (független)[8]
- 2014–2019: Szecskó Béla (független)[9]
- 2019-től: Barta Ervin (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 588 | 572 | 562 | 538 | 492 | 489 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
1910-ben 878 magyar lakosa volt, melyből 873 római katolikus volt.
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,8% románnak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,4%, református 2,5%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,4% (22,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak, 0,2% németnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,5% volt római katolikus, 3,9% református, 0,4% ortodox, 0,2% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 4,9% felekezeten kívüli (33,1% nem válaszolt).[12]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ a b Egerbocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Egerbocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Egerbocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Egerbocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Egerbocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Egerbocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Egerbocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Egerbocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
- ↑ Egerbocs Helységnévtár
- ↑ Egerbocs Helységnévtár
