Gyöngyösoroszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gyöngyösoroszi
Gyöngyösoroszi ércelőkészítő (1955)
Gyöngyösoroszi ércelőkészítő (1955)
Gyöngyösoroszi címere
Gyöngyösoroszi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásGyöngyösi
Jogállás község
Polgármester Vernyihel Lívia[1]
Irányítószám 3211
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség 1545 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség71,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyöngyösoroszi (Magyarország)
Gyöngyösoroszi
Gyöngyösoroszi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 34″, k. h. 19° 53′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 34″, k. h. 19° 53′ 38″
Gyöngyösoroszi (Heves megye)
Gyöngyösoroszi
Gyöngyösoroszi
Pozíció Heves megye térképén
Gyöngyösoroszi weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyösoroszi témájú médiaállományokat.

Gyöngyösoroszi község Heves megye Gyöngyösi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Gyöngyösoroszi Heves megye nyugati részén, a Dél-Mátrában Gyöngyöstől É-ÉNY-i irányban 4 km-re fekvő település a Toka-patak mellett. A falu belterületi településrésze a községtől 7 km-re fekvő Károlytáró, ahol színesfémbányászat folyt évtizedeken át. Itt mintegy 70 lakóház található. Külterülete Bagolyvár, Vízgát és Templomrét egy-egy lakóegységgel.

Budapest, Szeged, Nyíregyháza útirányából autóbusszal Gyöngyösig, majd onnan tovább a faluba a rendszeresen közlekedő autóbuszjáratokkal, illetve Bagolyirtást Gyöngyössel összekötő út a falun halad keresztül Vasúton a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonalról a Vámosgyörk–Gyöngyös-vasútvonalon Gyöngyösig, majd onnan tovább autóbusszal.

Története[szerkesztés]

A bronzkor-ból származó szórványleletek szerint az egykori avar uralom emlékei a gátnyomok, melyek Gyöngyösoroszi területén, a védelmi vonal mentén kialakított lakott település védelmét szolgálták.

A honfoglalás után hamar benépesedett, 1209-ben szerepel a neve Huruzi néven írott emlékeinkben.

1235-ben Huruz, majd 1275-ben íródott oklevél alapján Urus, illetve az egri káptalan határjárási egyik oklevelében Oros néven szerepel. Ekkor az Aba nemzetség birtoka. E nemzetségből származtak Tarjáni György és fiai: Péter, Etre és Sándor, kiknek kérelmére IV. László király meghagyta az egri káptalannak, hogy a nemzetség Tarjáni ága ősi birtokait; Tarján, Orosz, Csamak, Lóg, Körtvélyes és Gereg határait járja be. A káptalan e határjárásról György fiainak bizonyságlevelet állított ki.

A település az 1300-as évek elején már egyházas hely volt, neve 1332-ben már Orozi néven szerepelt a pápai tizedjegyzékbenn is.

1364-ben a Szinai (Szinnyei Merse család őse) birtokában találjuk.

A 14. században birtokosai voltak a Szinai, Lapispataki és Segnyei családok.

A 15. században Báthory István foglalta el magának. 1438-ban a Lapispataki és a Segnyei családok panaszt emeltek, hogy Széchenyi Frank és Báthory István Oroszi falujukat elfoglalták. E panasznak azonban alig lehetett foganatja, mert Oroszi 1458-ban még mindig a Báthoryaké volt.

A török pusztítás idején a helység jelentősége igen csekély, 1556-ban néptelen faluként tüntették fel.

15891590-ben az egri várba szolgáltatta be a főpapi tizedet. Az 1635 évi összeírásban fél, 1647-ben szintén fél, 1675-ben ugyancsak fél portával szerepelt.

1684-ben Mocsáry Balázs és Berky Miklós birtoka volt, majd 1693-ban már a Földváry család birtokában találjuk, és 1741-ben szintén a Földváryak birtoka volt.

A 17. században ismét lakott település, a szőlőtermelő községet ekkor a Földváryak birtokolták.

Az 1799 évi június 5-én nagy árvíz pusztított a községben, mely 10 házat nyomtalanul elsodort; ez alkalommal 14 emberélet esett áldozatul.

A 18. században az Almásy, a Mocsáry családok mellett a Jelenffy, Komjáti és Nyitrai családok is tulajdonjogot szereztek.

A 19. század kezdetén a Bajza, gróf Teleki, Ráday és Vágner családok is a birtokosai.

A község határában arany-, ezüst- és ólombánya volt, melynek összes berendezése a 19. század közepén tűzvész következtében elpusztult.

Gyöngyösoroszihoz tartozott egykor Bagolyvár, Károlyvár, Mátraaranybányaház és Világostelep is.

1910-ben 1131 lakosából 1121 magyar volt. Ebből 1125 római katolikus volt.

A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.

Jelenlegi közigazgatási besorolása: Heves megyében független polgármesterrel és független képviselő testülettel rendelkező település.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Látnivalói, nevezetességei[szerkesztés]

  • A község templomát már 1332-ben említi a pápai tizedjegyzék. Ez az Alexandriai Szent Katalin-ról elnevezett legrégebbi templom 1680 körül elpusztult, a 18. század elején már felújításáról és bővítéséről tesznek említést a források. Berendezései és felszerelései közül ma is sok származik ebből a korból.
  • templom kertjében álló egyedileg védett műemlékek a Nepomuki Szent János kőből készült szobra, a Szentháromság szobor és a kőkereszt, amely barokk stílusú.
  • A Petőfi utca 22. szám alatti lakóházban élt Bajza József, a Reformkor költője.
  • A Művelődési Házban helyet kapó Községi és Iskolai Könyvtár közel 8000 darab, állandóan frissülő könyvállománnyal büszkélkedik. Itt a helytörténeti anyagok is megtalálhatók.
  • Nevezetes a több mint 30 éves Tollaslabda Szakosztály és az Asszonykórus.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gyöngyösoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)

Források[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Muzsla Mátraszentistván Parádsasvár Héraldique meuble compas.svg
Gyöngyöspata

Észak
Nyugat  Gyöngyösoroszi  Kelet
Dél

Gyöngyössolymos
Gyöngyöstarján Gyöngyös Gyöngyös