Mátrakeresztes
| Mátrakeresztes | |
 | |
| Mátrakeresztes, előtérben a Csörgő-patak, középen halad a Kékesi út, jobbról az első ház a Fakanalas csárda | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Vármegye | Nógrád |
| Járás | Pásztói |
| Jogállás | Pásztó településrésze |
| Alapítás éve | 1740[1] |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 373 fő (2011) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 400–460 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 53′ 48″, k. h. 19° 49′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 48″, k. h. 19° 49′ 04″ | |
 Mátrakeresztes
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mátrakeresztes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mátrakeresztes egykor önálló község a Mátra nyugati hegyvonulatai között, 1984 óta Pásztóhoz tartozik. A 373 fő[2] lakosságú településen keresztül halad a 2408-as mellékút, amely a Magas-Mátra településeit kapcsolja össze a 10 km-re fekvő Zagyva völgyében elhelyezkedő Pásztóval és a 21-es főúttal. A falu központjában egyesül a Csörgő- és a Nagy-völgyi-patak, találkozásukból jön létre a Kövecses-patak. Mátrakeresztes nevezetessége a hagyományos fakanálkészítés, amely ma is élő gazdasági tevékenység. A 360–480 m magasságban elterülő falu kedvelt kirándulócélpont erdei környezetének és hegyvidéki mikroklímájának köszönhetően. Korábbi neve Alsóhuta.
Története[szerkesztés]
Őskor és középkor[szerkesztés]
A Mátra környező területei már az őskorban is lakottak voltak, erről tanúskodnak a 754 m magas Óvár sáncai. A hatalmas kiterjedésű, 40 hektáros erődítmény 3 km hosszú bronzkori sáncait a Kyjatice-kultúra lakói építették fel. A vár két részre tagolódik, a nagyobb kiterjedésű alsóvárra és kisebb, magasabban fekvő fellegvárra. A helyszínt a honfoglalást megelőző időszakban avarok lakták, majd a 13. században a magyar királyok az őskori fellegvár sáncaira 1370 méter hosszú kőfalat húztak fel. Az erődítményt a Rátót család birtokolta és feladata a Mátrai hadiút felügyelete, valamint a szomszédos Ágasvár támogatása volt. Annak ellenére, hogy a korabeli Magyarország legnagyobb területű vára volt, csak kevés forrás maradt fenn róla, régészeti feltárásokat még nem végeztek a helyszínen.[3][4][5]
A falu modern története[szerkesztés]
Egyes források szerint Alsóhutát 1740-ben alapította a Csehországból bevándorolt, morva származású Dalmata Ferenc, aki először a Csörgő-patak felső szakaszánál épített üveghutát, majd később a lakosság áttelepült a Kövecses-patak völgyébe.[6] Másik forrás szerint a pásztói ciszterci szerzetesekhez fűződik a település alapítása a 18. század második felében.[7] A falu életének korai szakaszában a lakosság legnagyobb hányada fakitermeléssel és üvegfúvással foglalkozott. Az 1851-ben készült országos felmérés Alsóhutát mint Hasznoshoz tartozó telepítvényt említi, ebben az időszakban a lakosság már elérte a 224 főt, akik valamennyien római katolikus zsellérek voltak. A területet ekkor a Dessewfy család birtokolta, a lakosság már felhagyott az üvegfúvással és faeszközök készítéséből, valamint napszámos munkákból élt.[8] A falut 1937-ben nevezték át Mátrakeresztesre, amikor a trianoni békediktátum után a Mátra fontosabb turisztikai szerepet kezdett kapni. A Magas-Mátra többi települése is hasonló névváltoztatáson esett át. A 20. században önálló településként működött, 1984-ben csatolták Pásztóhoz, a szomszédos Hasznossal együtt, jelenleg jogállását tekintve a város egyik városrésze.
2005-ös árvíz[szerkesztés]
2005. április 20-án a hirtelen lezúduló csapadék hatására a falu patakjai megáradtak és elöntötték a települést. A katasztrófának nem volt halálos áldozata, azonban az épületek és az esztergaműhelyek jelentős része összedőlt vagy súlyosan megrongálódott és az út is komoly károsodást szenvedett. A becslések szerint több 100 millió forintnyi kár keletkezett. Kérdéses, hogy a falu fölött végzett tarvágásos erdőirtások mennyiben járultak hozzá a katasztrófához, a fák esetleg lassíthatták volna és egyenletesebben eloszthatták volna a lezúduló vízmennyiséget. A katasztrófa öröksége, hogy a Kövecses-patak Mátrakeresztes alatti szakasza a mai napig erősen szemetes, végig a patakparton sok a hulladék.[9][10]
Elhelyezkedés és környezet[szerkesztés]
Mátrakeresztes lényegében egyutcás falu, amely 2,5 km hosszan húzódik végig a Kövecses- és a Nagy-völgyi-patak mentén. A település délen a Heves vármegyei Gyöngyöspatával, Gyöngyösoroszival és Gyöngyöstarjánnal osztozik közös közigazgatási határon, míg keletre Mátraszentimre található. A lakosság legnagyobb része a völgy alján él, mintegy 400 m tengerszint feletti magasságon, míg a 440–460 m magasságban elhelyezkedő Békástói üdülőtelep nyaralóházakból áll és itt található a falu focipályája is. Mátrakeresztes első templomát egy erdészházból alakították át és a falu felső végén, az erdőszélen helyezkedett el. 2008-ban új, modern templom épült föl a település központjában és a korábbi kápolnát hotellé alakították át.[11] A falun áthaladó Kékesi út a helyszínen rendszeresen megrendezett ralliversenyek miatt vált ismertté.[12] A Mátrakeresztestől délre elhelyezkedő hegyek oldalában rétek húzódnak végig, amelyeken régebben legeltető állattartást folytattak. A környező erdőket elsősorban bükkfák, tölgyek és gyertyánok alkotják, az állatvilág jellegzetes képviselői a vaddisznók, őzek, szarvasok, valamint a patakvölgyek védett foltos szalamandrái. 2020-ban több alkalommal is feljegyezték medvék jelenlétét a környező erdőkben.[13] A településtől északra található a fő turisztikai látványosságok közé tartozó Csörgő-patak szurdoka, a sziklamászók kedvelt célpontjaként ismert Csóka-kő és Bárány-kő sziklafalai, valamint az amatőr csillagászok egyik kedvenc észlelőhelyeként számon tartott Ágasvári Turistaház is.[14] A falutól délnyugatra található a közigazgatásilag már Gyöngyöspatához tartozó Hidegkúti Turistaház elnevezésű kulcsosház.[15] A Mátrakeresztestől északnyugatra húzódó 764 m magas Nyikom gerincének tetején 2020-ban épült fel magánpénzből a különös, ,,kelet-európai fantasy" stílusú falfestményeivel ismertté vált Gortva-Jójárt kilátó. Az építmény szabadon látogatható.[16]
Fakanálkészítés[szerkesztés]
Alsóhuta, később Mátrakeresztes gazdasága alapítása óta a fából készült kézműves tárgyak készítésén alapul. A legjelentősebb és legnevezetesebb helyi termék a fakanál, az ország minden pontjára szállították a kereskedők a fontos konyhai eszközt. Az iparág napjainkban is élő gazdasági tevékenység, a környéken kitermelt keményfából készítik immár gépesítve a fatárgyakat. Számos helyi család tesz mellékjövedelemre szert a fakanálkészítésből. A mesterség fontos hagyomány, generációról generációra öröklődik.[17][18]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.matrainfo.hu/telep_keresztes.php
- ↑ Magyarország helységnévtára. www.ksh.hu. (Hozzáférés: 2021. március 1.)
- ↑ Mátrakeresztes - Óvár (magyar nyelven). varak.hu. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
- ↑ Óvár, Mátraszentimre » Építészeti emlékek (magyar nyelven). Építészeti emlékek. [2020. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
- ↑ Gyöngyös-Mátra: A Mátrában található hazánk egykori legnagyobb kiterjedésű várhelye (magyar nyelven). Kékes Online, 2019. szeptember 3. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
- ↑ Mátrainfo :: Települések >> Mátrakeresztes. www.matrainfo.hu. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
- ↑ Mátra | Települések. matrahegy.hu. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
- ↑ Hasznos | Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
- ↑ Vitte a víz az autókat (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
- ↑ Gáspár, Tamás Bence: Az elsodort fakanálfalu (magyar nyelven). index.hu, 2005. április 21. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
- ↑ https://www.epiteszforum.hu:+Kápolna, parókia és közösségi terek Mátrakeresztesen (angol nyelven). https://www.epiteszforum.hu. (Hozzáférés: 2021. március 1.)
- ↑ Salgótarjánból indul az idei raliszezon, Bereczki Norbert nagy csatára számít (magyar nyelven). HAON. (Hozzáférés: 2021. január 5.)[halott link]
- ↑ Medve jár a Mátrában! (magyar nyelven). Vadászlap, 2020. április 18. (Hozzáférés: 2021. március 1.)
- ↑ agasvar.hu: Ágasvári Turistaház - Környék (magyar nyelven). www.agasvar.hu. (Hozzáférés: 2021. március 1.)
- ↑ A Hidegkúti Turistaház (magyar nyelven). gyongyospata.hu. (Hozzáférés: 2021. március 1.)
- ↑ Sándor, Czinkóczi: Lassan elkészül a Mátrában az ország egyik legfurább épületegyüttese. jó, 2020. július 29. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
- ↑ Admin: A mátrakeresztesi fakanálkészítés hagyományai (hu-HU nyelven). Nógrádikum. (Hozzáférés: 2021. március 1.)
- ↑ A magyar falu, ami kis túlzással a fél világnak készít fakanalat (magyar nyelven). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2021. március 1.)[halott link]
