Palotás (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Palotás
Szent István szobra a templom előtt
Szent István szobra a templom előtt
Palotás címere
Palotás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Pásztói
Jogállás község
Polgármester Szabó Mihály[1]
Irányítószám 3042
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 1588 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 92,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Palotás (Magyarország)
Palotás
Palotás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′ 41″, k. h. 19° 35′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 41″, k. h. 19° 35′ 55″
Palotás (Nógrád megye)
Palotás
Palotás
Pozíció Nógrád megye térképén
Palotás weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Palotás témájú médiaállományokat.

Palotás község Nógrád megye déli részén, a Pásztói járásban, a 21. főközlekedési úttól 8 km-rel nyugatra.

Fekvése[szerkesztés]

A Cserháttól délre, a hegység törmelékkúpjának észak-északnyugat–dél-délkelet irányú völgyekkel szabdalt alacsony, lapos hátú dombvidékén épült; határának egy része már a Zagyva vízgyűjtő területe. A főváros közigazgatási határától és a megyeszékhely Salgótarjántól egyaránt 50, Pásztótól, Hatvantól és Aszódtól 20–20 km-re van.

A fővárostól az M3 autópályán, majd a bagi elágazótól az Aszód - Kartal - Verseg - Héhalom útvonalon közelíthető meg, a 21. útról pedig Jobbágyi felől.

Története[szerkesztés]

Palotás (Kökényes-, Mikod-, Palotás-) Árpád-kori település. Nevét 1075-ben már említették az oklevelek Hotuandi alakban írva. A 12. századtól a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka volt. 1246-ban Kökényes fia János volt az ura, majd tőle fia, Radnót (1312–1315) örökölte. Az ő halála után a Kacsics nemzetségbeli Simon, a Palásthi Radó család őse nyerte adományul. 1246-ban Krukenus és Hatuan, 1260-ban Micudhotuono és Cukenushotuono, 1283-ban Palatashatwan alakban írták.

Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában című műve szerint 1428-ban, illetve Magyarország helységeinek 1773-ban hivatalos összeírásában a Palathashatwan elnevezést találjuk. Az elnevezés értelme az a Hatvan, amelyben palota van. A helység nevének később önállósult előtagja tehát valamely birtokosának kastélyára, „palotájára” utal. A helyi szájhagyomány tudni véli, hogy a mai templom mögött állt az Esterházy család kastélya, amit az előző uraktól örököltek. A helységnév utótagja feltehetőleg valaminek a száma – ez lehet lakos, telek, terület stb.

A 15. században Buják várához tartozott. Zsigmond király 1424. május 20-án feleségének, Borbála királynénak adományozta az erősséget és a környező birtokokat (Bér, Bokor, Boldog, Erdőtarcsa, Kutasó stb.). 1439-ben Albert király elkobozta a várat Borbálától, és Báthory Istvánnak adományozta.[3]

A mohácsi csatavesztés után 1528-ban Szapolyai János király a Báthoryak hűtlensége miatt Werbőczy Istvánnak adta, de 1551-ben már ismét egy Báthory (Báthory András) volt a birtokos.[3]

1633-1634-ben a váci nahije része volt, csupán 4 adóköteles házzal. 1678. november 22-én Thököly Imre és Balassa Imre kurucai szállták meg. 1715-ben 11, 1720-ban 16 magyar háztartást írtak össze. 1770-ben herceg Esterházy „Fényes” Miklós volt az ura; ettől kezdve az Esterházyak bujáki uradalmához tartozott. A 19. század20. század fordulóján a község legnagyobb birtokosa báró Schossberger Rezső, akinek itt gőzmalma is volt. 1795-ben 495, 1910-ben 1353 római katolikus vallású lakost jegyeztek föl.

1981-ben Palotáshalom néven egyesítették Héhalom községgel. A közös tanácshoz tartozott még Kisbágyon és Szarvasgede. A két falu 1990-ben újra különvált.[4] 1984 óta nagyközség.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Népesség[szerkesztés]

Lakosainak száma a 2000-es évek második felében:

  • 2005 – 1739 fő,
  • 2006 – 1726 fő,
  • 2007 – 1722 fő,
  • 2008 – 1700 fő,
  • 2009 – 1698 fő.
A Szent Péter és Pál-templom
Első világháborús hősi emlékmű a templom előtt

Nevezetességei[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b Hol vár állott, most kőhalom… (ForestPress)
  4. Palotás története a KSH online helységnévtárában
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]