Romhány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Romhány
Kőhíd a Lókos-patak fölött
Kőhíd a Lókos-patak fölött
Romhány címere
Romhány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállás község
Polgármester Vezér Attila
Irányítószám 2654
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség2040 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség79,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,47 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[2]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék[2]
Földrajzi kistájNógrádi-medence[2]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Romhány (Magyarország)
Romhány
Romhány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 32″, k. h. 19° 15′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 32″, k. h. 19° 15′ 30″
Romhány (Nógrád megye)
Romhány
Romhány
Pozíció Nógrád megye térképén
Romhány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Romhány témájú médiaállományokat.

Romhány község Nógrád megyében, a Rétsági járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Romhány község Nógrád megye nyugati felében a Cserhát dombjai között található. A települést Budapestről a 2-es főúton Rétság városát érintve, Bánkon át érhetjük el, bő egy óra alatt. A legközelebbi város a mindössze 10 kilométerre fekvő Rétság, míg a főváros és a megyeszékhely (Salgótarján) egyaránt körülbelül 70-70 kilométer távolságra fekszik. A településen áthalad a 2116-os út; egykor fontos alsóbbrendű útja volt az itteni kerámiaüzemet kiszolgáló 21 326-os út.

A település vasútállomása korábban a Diósjenő és Romhány közötti vonal végállomása volt, itt azonban 2007-ben megszűnt a személyszállítás.

A településhez tartozik a nyugati irányban mintegy 4 kilométerre található Világospuszta is.

Története[szerkesztés]

Romhány Árpád-kori település. Nevét már 1200-as években említette oklevél. Neve a német Ruhmann személynévből ered.

Romhány eredetileg két külön település volt: Kisromhány és Nagyromhány néven.

Az 1598-as összeíráskor még két falu szerepelt, és mindkettő a Bornemisza család birtoka volt. Nagy-Romhány György, Kis-Romhány pedig Miklós birtoka volt.

Az 1633 évi adóösszeírásban azonban már csak egy Romhány nevű település szerepelt.

A falu egykor a Lókos-patak déli részén, a dombon terült el, itt még az 1800-as években is láthatóak voltak a kastély és a templom romjai.

Határában vívták 1710. január 22-én a Rákóczi-szabadságharc egyik utolsó csatáját, amelyben a kuruc-lengyel-svéd-francia sereg még egyszer megpróbált győzelmet kiharcolni, de nem sikerült.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

1920-ban 2005 magyar lakosa volt. 2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,1%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,3% románnak, 0,7% szlováknak mondta magát (18,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,8%, református 2,3%, evangélikus 3,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,7% (33,4% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

Laszkári-kúria
A vasútállomás a személyforgalom szünetelése előtt
  • Prónay-kastély (18. század, barokk)
  • Háromnyílású kőhíd (18. század)
  • Római katolikus templom (19. század, klasszicista)
  • Egykori Laszkári-kúria
  • Török mogyorófa (védett természeti érték). nograd.net. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  • Turul-emlékmű
  • Romhányi csata emlékműve: A falu szélén, a Szátokra vezető út jobb oldalán lévő emlékparkban áll a romhányi csata 8 m magas, 1932-ben Magos (Munk) Dezső által készített emlékműve. Az obeliszk tetején a turulmadár, oldalán Rákóczi és Károlyi Sándor kuruc fővezér domborművű képmásai találhatók. A csatában elesett 93 svéd, lengyel és francia katonára emléktábla emlékeztet. A falu történetének legjelentősebb eseménye volt az 1710. január 22-i romhányi csata. Ez volt a Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentősebb hadművelete.
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra
  • Bereczki Máté-emlékmű.
  • Nyaranta a kastélyudvaron tartják meg a Pick Up Drive amerikai autó és rockabilly fesztivált.

Itt született[szerkesztés]

Itt éltek, alkottak[szerkesztés]

  • Kollár József az egykori Romhányi Építési Kerámiagyár igazgatója
  • Dr. Szabó István tanár, iskolaigazgató, a Romhány története című könyv szerzője

Gazdaság[szerkesztés]

Zalakerámia: csempegyártás. Korall Csempe: csempegyártás. Gammakerámia: csempegyártás.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  3. Bánlaky József - A magyar nemzet hadtörténelme. A romhányi csata 1710 január 22.-én.
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Romhány Helységnévtár

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]