Ugrás a tartalomhoz

Romhány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Romhány
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Romhány címere
Romhány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállásközség
PolgármesterTuri Tímea (független)[1]
Irányítószám2654
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség2119 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség79,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,47 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék[3]
Földrajzi kistájNógrádi-medence[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′ 32″, k. h. 19° 15′ 30″47.925520°N 19.258220°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 32″, k. h. 19° 15′ 30″47.925520°N 19.258220°E
Romhány (Nógrád vármegye)
Romhány
Romhány
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Romhány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Romhány témájú médiaállományokat.

Romhány (szlovákul: Romháň) község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye nyugati felében fekszik, a Cserhát dombjai között. A legközelebbi város a mindössze 10 kilométerre fekvő Rétság, míg a főváros és a megyeszékhely (Salgótarján) egyaránt körülbelül 70-70 kilométer távolságra fekszik.

Különálló településrésze a központjától mintegy 4 kilométerre nyugatra található, ma már teljesen néptelen Világospuszta.

A közvetlenül határos települések: észak felől Szátok, kelet felől Kétbodony, délkelet felől Legénd, dél felől Alsópetény, délnyugat felől Felsőpetény, nyugat felől Bánk, északnyugat felől pedig Tereske.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csak közúton érhető el, a Bánktól Nógrádkövesdig húzódó 2116-os, vagy az Érsekvadkerttől Szátokon át idáig vezető 2117-es úton. Egykor fontos alsóbbrendű útja lehetett még az itteni kerámiaüzemet és vasútállomást kiszolgáló 21 326-os számú mellékút.

Budapestről a legegyszerűbben a 2-es főúton közelíthető meg, Rétság utáni letéréssel, bő egy óra alatt.

Korábban itt volt a Diósjenő–Romhány-vasútvonal végállomása, de a vonalon 2007-ben megszűnt a személyszállítás.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Romhány Árpád-kori település. Nevét már 1200-as években említette oklevél. Neve a német Ruhmann személynévből ered.

Romhány eredetileg két külön település volt: Kisromhány és Nagyromhány néven.

Az 1598-as összeíráskor még két falu szerepelt, és mindkettő a Bornemisza család birtoka volt. Nagy-Romhány György, Kis-Romhány pedig Miklós birtoka volt.

Az 1633 évi adóösszeírásban azonban már csak egy Romhány nevű település szerepelt.

A falu egykor a Lókos-patak déli részén, a dombon terült el, itt még az 1800-as években is láthatók voltak a kastély és a templom romjai.

Határában vívták 1710. január 22-én a Rákóczi-szabadságharc egyik utolsó csatáját, amelyben a kuruc–lengyel–svéd–francia sereg még egyszer megpróbált győzelmet kiharcolni, de nem sikerült.[4]

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Hajzsel Ferenc (független)[5]
  • 1994–1998: Tolnai János (KDNP-FKgP-SZDSZ-Fidesz)[6]
  • 1998–2002: Tolnai János (független)[7]
  • 2002–2006: Tolnai János (független)[8]
  • 2006–2010: Terman István (független)[9]
  • 2010–2014: Terman István (független)[10]
  • 2014–2019: Vezér Attila (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019–2024: Vezér Attila (független)[12]
  • 2024– : Turi Tímea (független)[1]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
2127
2106
2040
2189
2120
2117
2108
2119
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

1920-ban 2005 magyar lakosa volt. 2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,1%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,3% románnak, 0,7% szlováknak mondta magát (18,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,8%, református 2,3%, evangélikus 3,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,7% (33,4% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1% ukránnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42% volt római katolikus, 3,4% evangélikus, 2,9% református, 0,3% görög katolikus, 2,3% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 10,7% felekezeten kívüli (36,5% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt éltek, alkottak

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Kollár József az egykori Romhányi Építési Kerámiagyár igazgatója
  • Dr. Szabó István tanár, iskolaigazgató, a Romhány története című könyv szerzője

Gazdaság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Romhány települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 3.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. 1 2 3 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
  4. ↑ Bánlaky József – A magyar nemzet hadtörténelme. A romhányi csata 1710. január 22-én
  5. ↑ "Romhány települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  6. ↑ "Romhány települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 28.
  7. ↑ "Romhány települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 22.
  8. ↑ "Romhány települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 22.
  9. ↑ "Romhány települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 22.
  10. ↑ "Romhány települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 26.
  11. ↑ "Romhány települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 28.
  12. ↑ "Romhány települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 8.
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Romhány Helységnévtár
  15. ↑ Romhány Helységnévtár
  16. ↑ "Török mogyorófa (védett természeti érték)". nograd.net. 2016. március 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. július 10.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Romhány&oldid=28006271”