Kozárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kozárd
Kozárd címere
Kozárd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Pásztói
Jogállás község
Polgármester Dr. Hajasné Banos Márta (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 3053
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 153 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kozárd (Magyarország)
Kozárd
Kozárd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 54′ 58″, k. h. 19° 37′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 58″, k. h. 19° 37′ 12″
Kozárd (Nógrád megye)
Kozárd
Kozárd
Pozíció Nógrád megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kozárd témájú médiaállományokat.

Kozárd község Nógrád megyében, a Pásztói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A község a Kelet – Cserhát egyik hangulatos völgyében található, a tájvédelmi körzet része. Környékén erdők borítják a magaslatokat (Pogányvár 320 m, Bézma 514 m). Budapesttől 80 km-re, Salgótarjántól 30 km-re található.

Legközelebbi települések[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A község neve a honfoglaló magyarokkal érkező kazár néptöredéknek itteni megtelepedésére utal.

Kozárd határában a középkorban két település is volt: Kozárvölgy és Varaskalapács. Utóbbi valószínűleg erődített hely lehetett, s neve a "Váraskalapács" szó származéka. 1413-ban mindkettőt a Derencsényi család nyerte adományul Zsigmond királytól.

Kozárdot a török kincstári adóívek csak 1633-ban említették, három adóköteles háztartással.

falut az 1770-ben Esterházy Miklós herceg és a Marsovszky család birtokolta.

A 18. században magyarokat és szlovákokat telepítettek be a megüresedett, elnéptelenedett faluba. A földrajzi nevek (Travnyik, Pohánka, Dubina), és családnevek (Figura, Kollár, Kovács, Bagyinszki, Takács, Csalovszki, Oravecz, Malik, később Kodák) is ez bizonyítják.

A 18-20. század közepéig Eszterházy Miklós, Marsovszky család, Kálnói Entre Antal, Plachy Gyula, Hatvany –Deutsch birtokosok tulajdonviszonyai váltották egymást a településen.

1865-ben a falu kétharmada leégett. 1873-ban kolera, hasmenés és kiszáradás pusztított, mely természeti csapások súlyosan érintettek a kozárdiakat.

A lakosság szinte mindig a földművelésből élt. A Kozárd – Ecseg környékén termelt bor országos hírű volt.

Az 1880-as, 1890-es években iszonyú pusztítást végzett a filoxéra (Amerikából behurcolt gyökértetű, amellyel szemben az európai szőlőfajták nem voltak ellenállóak). Kozárdot sem kerülte el a csapás. Mindent újra kellett kezdeni a szőlőművelésben, de a térségi bortermelés sosem nyerte vissza régi fényét.

Az egykori borászati tevékenységről ma már csak a környék településeire jellemző sziklába vájt borospincék tanúskodnak.

A II. világháborút követően, 1949-ben megalakult a tanács és az első termelőszövetkezet. 1965-ben pedig, az ecsegi tanáccsal, ill. termelőszövetkezettel egybeolvadt.

A rendszerváltást követően viszont átrendeződtek az addigi társadalmi és gazdasági viszonyok.

Az utóbbi másfél évtizedben nagyarányú alma és barack került betelepítésre, ezáltal jelentős fejlődésnek indult a település.

Az arculatát tekintve is megváltozott, mivel megújult a faluház, kápolna és étterem épül, valamint mára már neves művészek szobrai is ékesítik a köztereket. A feledésbe merült régi házakat, amelyek az északi palóc házak stílusát őrzik, sok - főleg budapesti – nyugalomra vágyó vásárolja meg.

Napjainkban a falu az átalakulás éveit éli, egyre inkább a falusi turizmus jeles helyszínévé válik.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kozárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]