Kozárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kozárd
Az üvegkupolás római katolikus kápolna harangtoronnyal
Az üvegkupolás római katolikus kápolna harangtoronnyal
Kozárd címere
Kozárd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállásközség
PolgármesterDr. Hajasné Banos Márta (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám3053
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség166 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 54′ 50″, k. h. 19° 37′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 50″, k. h. 19° 37′ 07″
Kozárd (Nógrád vármegye)
Kozárd
Kozárd
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Kozárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kozárd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kozárd község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Kelet–Cserhát egyik hangulatos völgyében található. A legközelebbi települések: délnyugat felől Ecseg, észak felől pedig Alsótold, a legközelebbi város a keleti szomszédságában fekvő Pásztó. Salgótarjántól 30, Budapesttől mintegy 80 kilométerre fekszik. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

A környékén emelkedő magaslatokat (Pogányvár 320 m, Bézma 514 m) erdők borítják, külterületei nagyrészt a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet részét képezik. Legjelentősebb vízfolyása a Kozárdi-patak.

Megközelítése[szerkesztés]

Északi külterületei között elhalad a Szécsény-Pásztó közti 2122-es út, ez mindkét végponti várossal összeköti, viszont a belterületét nem érinti, attól viszonylag messze húzódik. Központján csak a 2128-as út halad át, mely Szarvasgedétől vezet a 2122-es útig. Határszélét délen érinti még az Ecsegtől Pásztó nyugati széléig húzódó 2126-os út is.

Története[szerkesztés]

A község neve a honfoglaló magyarokkal érkező kazár néptöredéknek itteni megtelepedésére utal.

Kozárd határában a középkorban két település is volt: Kozárvölgy és Varaskalapács. Utóbbi valószínűleg erődített hely lehetett, s neve a "Váraskalapács" szó származéka. 1413-ban mindkettőt a Derencsényi család nyerte adományul Zsigmond királytól.

Kozárdot a török kincstári adóívek csak 1633-ban említették, három adóköteles háztartással.

falut az 1770-ben Esterházy Miklós herceg és a Marsovszky család birtokolta.

A 18. században magyarokat és szlovákokat telepítettek be a megüresedett, elnéptelenedett faluba. A földrajzi nevek (Travnyik, Pohánka, Dubina), és családnevek (Figura, Kollár, Kovács, Bagyinszki, Takács, Csalovszki, Oravecz, Malik, később Kodák) is ez bizonyítják.

A 18-20. század közepéig Eszterházy Miklós, Marsovszky család, Kálnói Entre Antal, Plachy Gyula, Hatvany –Deutsch birtokosok tulajdonviszonyai váltották egymást a településen.

1865-ben a falu kétharmada leégett. 1873-ban kolera, hasmenés és kiszáradás pusztított, mely természeti csapások súlyosan érintettek a kozárdiakat.

A lakosság szinte mindig a földművelésből élt. A Kozárd – Ecseg környékén termelt bor országos hírű volt.

Az 1880-as, 1890-es években iszonyú pusztítást végzett a filoxéra (Amerikából behurcolt gyökértetű, amellyel szemben az európai szőlőfajták nem voltak ellenállóak). Kozárdot sem kerülte el a csapás. Mindent újra kellett kezdeni a szőlőművelésben, de a térségi bortermelés sosem nyerte vissza régi fényét.

Az egykori borászati tevékenységről ma már csak a környék településeire jellemző sziklába vájt borospincék tanúskodnak.

A II. világháborút követően, 1949-ben megalakult a tanács és az első termelőszövetkezet. 1965-ben pedig, az ecsegi tanáccsal, ill. termelőszövetkezettel egybeolvadt.

A rendszerváltást követően viszont átrendeződtek az addigi társadalmi és gazdasági viszonyok.

Az utóbbi másfél évtizedben nagyarányú alma és barack került betelepítésre, ezáltal jelentős fejlődésnek indult a település.

Az arculatát tekintve is megváltozott, mivel megújult a faluház, kápolna és étterem épült, amely 2015-ben és 2019-ben elnyerte a Turizmus Minőségi Díjat, valamint mára már neves művészek szobrai is ékesítik a köztereket. 2019-ben már 33 köztéri szobor díszítette Kozárd utcáit és tereit. A feledésbe merült régi házakat, amelyek az északi palóc házak stílusát őrzik, sok - főleg budapesti – nyugalomra vágyó vásárolja meg.

Napjainkban a falu az átalakulás éveit éli, egyre inkább a falusi turizmus jeles helyszínévé válik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Bagyinszki Ferencné (KDNP)[3]
  • 1994–1998: Stevlik Nándor (független)[4]
  • 1998–2002: Csonka Józsefné (független)[5]
  • 2002–2006: Dr. Hajasné Banos Márta (független)[6]
  • 2006–2010: Dr. Hajasné Banos Márta (független)[7]
  • 2010–2014: Dr. Hajasné Banos Márta (Fidesz–KDNP)[8]
  • 2014–2019: Dr. Hajasné Banos Márta (Fidesz)[9]
  • 2019-től: Dr. Hajasné Banos Márta (Fidesz–KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
167
156
153
163
162
166
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,7%-a magyarnak, 0,6% németnek mondta magát (1,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,2%, református 0,6%, evangélikus 3,2%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 16,1% (14,2% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% németnek, 1,2% görögnek, 0,6% cigánynak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,1% volt római katolikus, 4,9% evangélikus, 1,2% református, 0,6% görög katolikus, 11,7% felekezeten kívüli (32,7% nem válaszolt).[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Kozárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Kozárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Kozárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  5. ↑ Kozárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  6. ↑ Kozárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  7. ↑ Kozárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  8. ↑ Kozárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  9. ↑ Kozárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Kozárd Helységnévtár
  12. ↑ Kozárd Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kozárd&oldid=26944853”