Kozárd
Kozárd | |||
Az üvegkupolás római katolikus kápolna harangtoronnyal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Nógrád | ||
Járás | Pásztói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dr. Hajasné Banos Márta (Fidesz–KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 3053 | ||
Körzethívószám | 32 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 177 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 25 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,44 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 54′ 50″, k. h. 19° 37′ 07″47.913889°N 19.618611°EKoordináták: é. sz. 47° 54′ 50″, k. h. 19° 37′ 07″47.913889°N 19.618611°E | |||
Kozárd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kozárd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kozárd község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Kelet–Cserhát egyik hangulatos völgyében található. A legközelebbi települések: délnyugat felől Ecseg, észak felől pedig Alsótold, a legközelebbi város a keleti szomszédságában fekvő Pásztó. Salgótarjántól 30, Budapesttől mintegy 80 kilométerre fekszik. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
A környékén emelkedő magaslatokat (Pogányvár 320 m, Bézma 514 m) erdők borítják, külterületei nagyrészt a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet részét képezik. Legjelentősebb vízfolyása a Kozárdi-patak.
Megközelítése
[szerkesztés]Északi külterületei között elhalad a Szécsény-Pásztó közti 2122-es út, ez mindkét végponti várossal összeköti, viszont a belterületét nem érinti, attól viszonylag messze húzódik. Központján csak a 2128-as út halad át, mely Szarvasgedétől vezet a 2122-es útig. Határszélét délen érinti még az Ecsegtől Pásztó nyugati széléig húzódó 2126-os út is.
Története
[szerkesztés]A község neve a honfoglaló magyarokkal érkező kazár néptöredéknek itteni megtelepedésére utal.
Kozárd határában a középkorban két település is volt: Kozárvölgy és Varaskalapács. Utóbbi valószínűleg erődített hely lehetett, s neve a "Váraskalapács" szó származéka. 1413-ban mindkettőt a Derencsényi család nyerte adományul Zsigmond királytól.
Kozárdot a török kincstári adóívek csak 1633-ban említették, három adóköteles háztartással.
falut az 1770-ben Esterházy Miklós herceg és a Marsovszky család birtokolta.
A 18. században magyarokat és szlovákokat telepítettek be a megüresedett, elnéptelenedett faluba. A földrajzi nevek (Travnyik, Pohánka, Dubina), és családnevek (Figura, Kollár, Kovács, Bagyinszki, Takács, Csalovszki, Oravecz, Malik, később Kodák) is ez bizonyítják.
A 18-20. század közepéig Eszterházy Miklós, Marsovszky család, Kálnói Entre Antal, Plachy Gyula, Hatvany –Deutsch birtokosok tulajdonviszonyai váltották egymást a településen.
1865-ben a falu kétharmada leégett. 1873-ban kolera, hasmenés és kiszáradás pusztított, mely természeti csapások súlyosan érintettek a kozárdiakat.
A lakosság szinte mindig a földművelésből élt. A Kozárd – Ecseg környékén termelt bor országos hírű volt.
Az 1880-as, 1890-es években iszonyú pusztítást végzett a filoxéra (Amerikából behurcolt gyökértetű, amellyel szemben az európai szőlőfajták nem voltak ellenállóak). Kozárdot sem kerülte el a csapás. Mindent újra kellett kezdeni a szőlőművelésben, de a térségi bortermelés sosem nyerte vissza régi fényét.
Az egykori borászati tevékenységről ma már csak a környék településeire jellemző sziklába vájt borospincék tanúskodnak.
A II. világháborút követően, 1949-ben megalakult a tanács és az első termelőszövetkezet. 1965-ben pedig, az ecsegi tanáccsal, ill. termelőszövetkezettel egybeolvadt.
A rendszerváltást követően viszont átrendeződtek az addigi társadalmi és gazdasági viszonyok.
Az utóbbi másfél évtizedben nagyarányú alma és barack került betelepítésre, ezáltal jelentős fejlődésnek indult a település.
Az arculatát tekintve is megváltozott, mivel megújult a faluház, kápolna és étterem épült, amely 2015-ben és 2019-ben elnyerte a Turizmus Minőségi Díjat, valamint mára már neves művészek szobrai is ékesítik a köztereket. 2019-ben már 33 köztéri szobor díszítette Kozárd utcáit és tereit. A feledésbe merült régi házakat, amelyek az északi palóc házak stílusát őrzik, sok - főleg budapesti – nyugalomra vágyó vásárolja meg.
Napjainkban a falu az átalakulás éveit éli, egyre inkább a falusi turizmus jeles helyszínévé válik.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Bagyinszki Ferencné (KDNP)[3]
- 1994–1998: Stevlik Nándor (független)[4]
- 1998–2002: Csonka Józsefné (független)[5]
- 2002–2006: Dr. Hajasné Banos Márta (független)[6]
- 2006–2010: Dr. Hajasné Banos Márta (független)[7]
- 2010–2014: Dr. Hajasné Banos Márta (Fidesz–KDNP)[8]
- 2014–2019: Dr. Hajasné Banos Márta (Fidesz)[9]
- 2019–2024: Dr. Hajasné Banos Márta (Fidesz–KDNP)[10]
- 2024– : Dr. Hajasné Banos Márta (Fidesz–KDNP)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 167 | 156 | 153 | 163 | 162 | 166 | 177 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,7%-a magyarnak, 0,6% németnek mondta magát (1,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,2%, református 0,6%, evangélikus 3,2%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 16,1% (14,2% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% németnek, 1,2% görögnek, 0,6% cigánynak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,1% volt római katolikus, 4,9% evangélikus, 1,2% református, 0,6% görög katolikus, 11,7% felekezeten kívüli (32,7% nem válaszolt).[13]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Kozárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Kozárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kozárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Kozárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Kozárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Kozárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Kozárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Kozárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Kozárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 12. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Kozárd Helységnévtár
- ↑ Kozárd Helységnévtár
Külső hivatkozások
[szerkesztés]