Felsőtold

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőtold
A harangtorony
A harangtorony
Felsőtold címere
Felsőtold címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Pásztói
Jogállás község
Polgármester Nagyváradi István[1]
Irányítószám 3067
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 125 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 11,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőtold (Magyarország)
Felsőtold
Felsőtold
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 05″, k. h. 19° 36′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 05″, k. h. 19° 36′ 32″
Felsőtold (Nógrád megye)
Felsőtold
Felsőtold
Pozíció Nógrád megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtold témájú médiaállományokat.
A Szent Imre katolikus kápolna

Felsőtold község Nógrád megyében, a Pásztói járás északi részén; a járás egyik legkisebb falva. Az alsótoldi körjegyzőséghez tartozik.

Természeti viszonyok[szerkesztés]

A falu a Cserhát dombjai közt, a Zsunyi-patak völgyében épült; a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet határa a falu szélén húzódik.

Története[szerkesztés]

Alsó- és Felsőtold határában, a Mogyorós-Sástó dűlőben mintegy ezeréves, több szintből álló temetkezési helyet tártak fel, alatta pedig római kori település nyomát fedezték fel.

A mostani Alsó- és Felsőtold elődje az Árpád-házi királyok idején létezett, Told nevű község – ez 1327-ben és 1470-ben is bizonyítottan a Toldi családé volt. Ez a falu a török időkben elpusztult, az 1715-1720 évi összeírásokban még nem fordult elő, tehát csak 1720 után települt újra.

1770-ben Kubinyi Gáspár, ifj. Darvas József, Gedey Adám és a Beniczky család volt a földesura, később báró Hellenbach József birtokába került; özvegye, utána gróf Chorinszky Igóé lett, majd az 1900-as évek elején gróf Wilczek Frigyes és Pátkay Dániel dr. voltak a nagyobb birtokosai.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 312 lakosából 310 magyar volt. Ebből 275 római katolikus, 25 evangélikus, 8 izraelita volt.

A falunak soha nem volt saját temploma. Az egyemeletes, fagúlával fedett késő barokk római katolikus harangtornyot 1800 körül (lehet, hogy 1782-ben)[3] emelték. Harangját Wieland Ádám öntötte Vácott, 1775-ben.

Gazdaság[szerkesztés]

A falu lakossága évszázadokon át földművelésből és állattenyésztésből élt.

A település szerkezete[szerkesztés]

A múlt században kialakult faluszerkezet jórészt megmaradt. A keskeny utcák a domborzathoz alkalmazkodva kanyarognak. A telkek beépítése fésűs. Fennmaradt sok jellegzetes, deszkamellvédes, tornácos, faragott oromdeszkázatú, kontyolt nyeregtetős palóc lakóház a 20. század elejéről.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

  • A Szent Imre katolikus kápolna mellett álló, késő barokk harangtorony:
  • népi lakóházak

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Felsőtold települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája, 2010.
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]