Sámsonháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sámsonháza
Első világháborús emlékmű, háttérben a templom tornya.
Első világháborús emlékmű, háttérben a templom tornya.
Sámsonháza címere
Sámsonháza címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Bajnokné Képes Gyöngyi[1]
Irányítószám 3074
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség265 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség19,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sámsonháza (Magyarország)
Sámsonháza
Sámsonháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 13″, k. h. 19° 43′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 13″, k. h. 19° 43′ 25″
Sámsonháza (Nógrád megye)
Sámsonháza
Sámsonháza
Pozíció Nógrád megye térképén
Sámsonháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sámsonháza témájú médiaállományokat.

Sámsonháza (szlovákul: Šámšonház) község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Gyöngyöstől északra, Nagybárkány és Tar közt fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a hagyomány szerint Sámson nevű egykori birtokosáról kapta.

Története[szerkesztés]

Sámsonháza Árpád-kori település. Nevét 1132-ben említették először. Első birtokosa Sámson nevű főúr volt, aki a helység feletti várat is építtette. Sámson II. Bélával szemben állt, a trónkövetelő Borisz híve volt. 1424-ben Zsigmond király feleségének, Cillei Borbálának ajándékozta Sámsonházát a várral együtt. Sámson várát, mely két részből: egy elővárból és egy fellegvárból állt egy 1409-es keltezésű okirat még említette, 1472-ben pedig már romokban hevert. A település a Kis-Zagyva áradásaitól az elmúlt évszázadok során sokat szenvedett. 1808-ban egy tűzvész során az egész falu leégett, nem kímélte a szalmatetős, fából épült evangélikus templomot sem. A leégett templom helyére az árvizek miatt az új templomot 1870-ben már dombra építették.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 50%-a szlovák, 40%-a magyar, 7%-a cigány és 3%-a szlovén nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,2%-a magyarnak, 12% cigánynak, 0,8% németnek, 30,1% szlováknak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17%, református 1,2%, evangélikus 61%, felekezeten kívüli 8,5% (12% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Geopark az egykori kőfejtőben
  • Evangélikus templom
  • Természetvédelem alatt álló kőfejtő
  • Fejérkő várát Sámson váraként is említik. Utóbbi elnevezés egy Sámson nevű főúrra utal, aki az Árpád-kori település - Sámsonháza - melletti kővárat építtette. (Korábban itt egy egyszerűbb, fából emelt erősség állhatott.) A vár egy elővárból és egy fellegvárból állt.
  • Nógrád megyei - vár már igen korán, az 1400-as években elpusztult (talán a huszitákkal vívott harcokban).

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sámsonháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Sámsonháza Helységnévtár

További információk[szerkesztés]