Fejérkő vára

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Fejérkő vára, vagy Fehérkő maradványai Nógrád megyében, Sámsonháza falu felett találhatók, azonban a vár még a középkorban elpusztult, 1409-ben már mint Fehérkő, vagy Fejérkő vár helyét említik a fennmaradt források. A vár egykor a Kókai Kacsi, a Tétényi család, Cillei Borbála királyné, majd a Tari család birtokában volt.

Története[szerkesztés]

A vár történetéről kevés írott forrás maradt fenn, egyetlen említése 1328-ból való, de történetéről e forrásban sem szerepelnek információk, 1409-től hallunk róla, ekkorra a vár már elpusztult, csak helyét említik a források.

Mocsáry Antal 1826-ban Nógrád megyéről írt Históriai és Geográphiai munkájában írt Sámson, vagy Fehérkő váráról. Az akkori hagyományok alapján a vár korát Szanda várával egyidősnek vélték.

Az ő leírása a vár akkori állapotát tükrözve: egy magas hegy végére épített, kereken végződő vár volt, mely nevét valószínű a déli irányban való kőszikla fehérségéről kaphatta, s a vár még egy bizonyos királyi oklevélben is Fehérkő néven szerepelt. A várból ekkor, az 1800-as évek elején is csak omladékok látszottak, néhol még kivehető kőfalmaradványokkal, de az omladékok között ekkor még egy torony helye és egy pinceforma üreg is kivehető volt. Kút nyoma azonban sehol sem látszott. A vár alatti mély völgyben pedig Sámsonháza nevű falu feküdt, mely egykor a gúthi Országhok és a Losoncziak birtokai közé tartozott.

Régészeti feltárások[szerkesztés]

A két alkalommal végzett régészeti feltárás adatai alapján a várhegyen már Fehérkő várának építése előtt is állt egy egyszerű fából készült erődítés, melynek egy helyen előkerült egy cölöpszerkezetű védőfal részlete. A várhegy tetején pedig egy vesszőfonatos, agyagtapasztásos épület omladéka és alapfal maradványa került felszínre.

A vár építtetőjének személyét nem sikerült azonosítani, feltételezhetően az a Sámson lehetett, akiről a vár alatti falu kapta a nevét.

A kővár építése előtti fa erődítmény keletkezésének idejét még nem tudták meghatározni. A kővárat a régészeti adatok szerint a 13. század második felében építhették, építéséhez a környéken ritka hófehér követ használtak, erről kapta a vár a Fehérkő nevet. Az építéshez használt mészkövet a várhegy déli oldalán a felvezető út mellett fejtették. A vár építtetője az a Jobbágy fia Sámson lehetett aki az 1200-as évek végén többször szerepelt a környék birtokügyeivel kapcsolatban.

A vár leírása[szerkesztés]

A vár kettős védelmi övvel épült. A belső várfal 2,5 méter vastag, jelenlegi magassága 7 méter, azonban az eredeti magassága 10-12 méter lehetett. A vár külső védőöve "falszorosként" övezte a várat a támadásoknak legjobban kitett keleti és déli oldalról. Külső kapuja az északi oldalon nyílt, a bevezető út innen a fal-szorosban megkerülve a várat, a délnyugati oldalon elhelyezkedő belső kapuhoz vezetett. E kapu pontos helye azonban még nem tisztázott. A vár belső területéből az északi palotaszárnyat és a mellette kialakított ciszternát tárták fel eddig. A legépebben megmaradt fal a belső várfa északi része, ami egyben palotaszárny északi oldala is, mely legalább kétemeletes volt, födémeit sűrű kiosztású fagerendák tartották, a nyílásáthidalók téglából készültek. A külső fal erősítése érdekében különböző szinteken rácsszerűen gerendákat építettek a falba. A vár nyugati szélén található a sziklába vágott kerek, faragott kövekből falazott vízgyűjtő.

Fehérkő formájában, méretében és alaprajzában a közeli Hollókő várához lehetett hasonló. A vár pusztulása valamikor a 14. század közepe előttre tehető, majd felépítése után néhány évtizeddel ismeretlen körülmények között pusztult el. Pusztulását az északi palotaszárny padlóját fedő vastag égett réteg és omladék tanúsítja, az ebben előkerült leletek utalnak a tűzvész időpontjára. A vár valószínűleg háborúskodásnak, belviszálynak, feltehetően Károly Róbert uralkodásának első évtizedeiben folyt belháborúinak eshetett áldozatul. Politikai okokra enged következtetni az is, hogy a vár, melynek falai ekkor még bizonyosan nagyrészt épen maradtak, de többé nem épült újjá.

A fennmaradt hagyományok szerint a Felvidék jelentős részét elfoglaló husziták Fejérkőt is megszállták, amit a régészeti leletek is igazolnak, de ekkor a vár már romos állapotban volt. A husziták jelenlétére utalnak a várban talált 15. századi edénytöredékek és I. Ulászló király (1439-1444) dénárja is.

A romok köveit a 20. század közepére nagyrészt elhordták. A 19. században Könyöki József még jóval több falat látott és ábrázolt alaprajzán.

Források[szerkesztés]

  • Várbarát: Fejérkő (Sámsonháza) [1]
  • Mocsáry Antal: Nógrád vármegyének Historiai Geographiai és Statisztikai Esmertetése (Pesten, 1826)

Hivatkozások[szerkesztés]